A X. Épületgépészeti Tervezői Konferencián Nagy Gyula, a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum elnöke előadást tartott a szakmai képviseletek érdekvédelmi kihívásairól, az együttműködés fontosságáról a változó társadalmi és gazdasági környezetben.
A szeptember 25-én Budapesten megrendezett konferencián „A hivatásrend felelőssége” című előadásában az elnök sikeresnek értékelte az elmúlt tíz évben megvalósuló tervezői konferenciákat, amelyeknek célja a tervezők munkájának és a felhasznált termékeknek a bemutatása volt. Kiemelte, a mai gyorsan változó világban az energetika, az építésügy, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia területén érkező rengeteg információ kezelése kiemelt óvatosságot igényel. Nagy Gyula szerint ebben a bonyolult környezetben a szakmai szervezeteknek és a hivatásrendnek óriási felelőssége van az iránymutatásban.
Az öt szervezet részvételével megalakult Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum kapcsán elmondta, ez egy olyan nyitott szakmai közösség, amely más szervezeteket is vár a közös gondolkodásba. „A szervezet feladata az egységes véleményalkotás, amelynek keretében már véleményeztük a korábbi kormányzati ciklus jogszabályait, és a jelenlegi ciklusban javaslatokat tettünk a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építési beruházásokra vonatkozó rendeleteinek átalakítására. Emellett az is a célunk, hogy a minisztériummal újra tárgyalóasztalhoz üljünk a szakma számára fontos, eddig kimaradt javaslatok ügyében” – mondta.
A szabályozási és közbeszerzési javaslatok kapcsán hangsúlyozta, fontos, hogy az állam ne lépjen fel versenytársként a szakmagyakorlókkal szemben az állami beruházások tervezése és ellenőrzése során. „A közbeszerzési szabályozásban el kell érni, hogy az épületgépész alvállalkozókat nevesítsék, minősítsék, és a vállalkozási díjukat előre rögzítsék. Ezzel megelőzhető lenne az a gyakori jelenség, hogy a generálvállalkozó nem az ajánlatban szereplő, hanem egy másik, olcsóbb alvállalkozót választja ki a munka elvégzésére” – tette hozzá az elnök, aki szerint a tervellenőrzés és energetikai minősítés során be kell vezetni az épületek teljes életciklusával (előkészítés, tervezés, megvalósítás, üzemeltetés, karbonlábnyom, felújítás, bontás) kapcsolatos vizsgálati szempontokat is.
Nagy Gyula arról is beszélt, hogy mivel a beépített eszközök többsége külföldi gyártmány, az államnak az élőmunka-igényes területeken támogatnia kellene a hazai gyártást. Említést tett a felelősségbiztosítás szabályozásáról is, mivel a szakma úgy látja, a jelenlegi rendszer túl sok adminisztratív terhet ró a kamarákra. „Ellentmondásos, hogy míg a cégeknél és személyeknél kötelező a felelősségbiztosítás, addig bizonyos állami megbízásoknál és közbeszerzéseknél ez alól felmentést adnak, ami kettős mércét jelent” – emelte ki.
A szakemberképzés kapcsán az elnök megállapította, a középiskolákban a kvótarendszer miatt korlátozott a felvehető diákok száma, ami gátolja az utánpótlást, míg az egyetemeken hiányzik a speciális szaktudást igénylő mérnökök (például fűtéstechnikai szakemberek) képzése. Javaslata szerint ezen hiányosságok miatt másoddiplomás képzéseket kellene indítani, és a felnőttképzés keretében kell biztosítani az új technológiák oktatását.
Nagy Gyula beszédében végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai építőipari termelési volumen az előző évhez képest 12,2%-kal, júliusban pedig 4,6%-kal csökkent. Emiatt az építési beruházások a második negyedévben 15%-os visszaesést mutattak, míg a megkötött szerződések állománya közel 30%-kal zuhant, és sok meglévő szerződést is felbontottak.
„Ez a drasztikus csökkenés súlyos láncreakciót indíthat el a tervezők, a kivitelezők és a beszállítók piacán, amelyet nagyon nehéz lesz visszafordítani. Az építésgazdaságban dolgozók létszámának csökkenése későbbi kapacitásproblémákat eredményezhet.”– hívta fel a figyelmet. Előadását azzal zárta, hogy az építésgazdaság jelenlegi helyzetében csak úgy lehet előre lépni, ha a hivatásrendi érdekképviseletek egymással egyeztetve közös álláspontot alakítanak ki és konstruktív párbeszédet folytatnak a kormányzat képviselőivel.
