Az épületgépészeti vállalkozások számára is új megrendeléseket hozhatnak azok a tervek, amelyeket Szemerey Samu államtitkár, országos főépítész ismertetett az ÉVOSZ szerdai elnökségi ülésén.
A kormányzat a komplex energetikai korszerűsítések, a bérlakásépítés és az átláthatóbb beruházási szabályok révén erősítené az építőipart. Az elhangzottak egyelőre elsősorban szakpolitikai irányokat jelölnek ki: a támogatások részletei és több szabályozási változás még kidolgozás alatt állnak.
Az épületgépész szakma számára az energetikai felújítások tervezett átalakítása lehet a legérdekesebb. A minisztérium olyan korszerűsítéseket szeretne ösztönözni, amelyek túlmutatnak a homlokzat szigetelésén és a nyílászárók cseréjén. A cél az épületek átfogó, hosszú távon is használható és értéknövelő megújítása. Nagyobb figyelmet kapnának a társasházak, a középületek és a városi épületállomány, a támogatások elosztásánál pedig azt is mérlegelnék, hol indokolt a tartós lakossági és gazdasági igények alapján a korszerűsítés.
Épületgépészeti szempontból ez a fűtési, hűtési, szellőzési és szabályozási rendszerek összehangolt megújításának teremthet kedvezőbb környezetet. Konkrétab támogatható munkákat azonban az a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára még nem részletezett, ezért egyelőre nem lehet megmondani, mely berendezésekre vagy műszaki megoldásokra nyílhat támogatás. A tárca a finanszírozáshoz rövidebb távon hozzáférhető uniós forrásokat keres; ezek rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja majd a program indulását és méretét.
Az új építések piacán a bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építése kapna nagyobb szerepet. A lakáspolitikai koncepció részletes kidolgozását az év végéig tervezik. A minisztérium támogatja az új lakások kedvezményes, ötszázalékos áfájának hosszú távú fenntartását, de erről az államtitkár még nem jelentett be döntést. A bérlakásépítés finanszírozására külön megoldásokat kell kialakítani, mert a lakások értékesítésére épülő üzleti modell nem alkalmazható változtatás nélkül a hosszú távú bérbeadásra.
A fejlesztések előkészítésében átfogó terveknek és tervpályázatoknak adnának nagyobb szerepet. El szeretnék kerülni, hogy nagy lakóberuházások megfelelő közlekedési és közműkapcsolatok nélkül készüljenek el. Előtérbe kerülnének a barnamezős és alulhasznosított területek, valamint a helyi közösségek igényei.
Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják az állami beruházások és a közbeszerzések szabályait. A cél átláthatóbb verseny, jobb minőség és költséghatékonyabb megvalósítás. Az épületinformációs modellezés, vagyis a BIM követelményeit is átalakítanák: használatától a tervezés összehangolásában, a költségek követésében és a későbbi üzemeltetésben várnak kézzelfogható eredményt.
A szakemberhiány kezelésében a kivitelezéshez, a munkaszervezéshez és a projektirányításhoz kapcsolódó mérnöki tudást erősítenék. Ösztönöznék a hazai építőanyag-gyártást és az újrahasznosítást, miközben megoldást keresnek a vállalkozások pénzügyi és szervezeti gyengeségeire is.
Az elmondottak alapján a kormányzat tartós, a valós lakhatási és korszerűsítési igényekre épülő keresletet szeretne teremteni. A tényleges konjunktúraélénkítő hatás azonban azon múlik, mikor jelennek meg a finanszírozott programok, a pályázati feltételek és a beruházók számára kiszámítható szabályok.
Az eseményen részt vett Nagy Gyula a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum elnöke, aki lapunk számára elmondta, hogy az államtitkár által ismertetett tervek között többször is viszontlátta az Egyeztető Fórum által a közelmúltban megküldött javaslatokat.
