Ezévi 1. számunkban a debreceni Kölcsey Központban megvalósított példaértékű műszaki megoldásról olvashatott. Jelen cikkben választ kap arra, hogy az üzemeltetés során a mért EER-adatok alapján milyen gépsorrendet alakítottak ki, hogyan történik a gépléptetés, és mit jelent a napsugárzás-alapú tiltás.
Egy épület, három eltérő igény
A debreceni épületegyüttes konferencia-központot, múzeumi tereket, szállodát és mélygarázst foglal magában. A konferenciaközpontban egy 750 fős nagyterem, négy 100 fős szekcióterem és egy 300 fős bálterem működik. A szállodai épületrész 100 szobát, nagykonyhát, 180 fős éttermet, közösségi tereket és kapcsolódó kiszolgálóhelyiségeket tartalmaz. A múzeum kiállítótereket, a műtárgyakat befogadó helyiségeket és irodákat foglal magában. A funkciók eltérő lefutású fűtési, hűtési és használati-melegvíz-igényt támasztanak, átmeneti időszakban hűtés és fűtés egyszerre is jelentkezhet.
Az átalakítás
A szálloda 2025. február 1-jétől új bérlővel működik, amivel egyidőben az épületgépészeti üzemeltetési határok is módosultak. A hűtési energiaközpont kivitelezése 2025. július 1-én kezdődött. Augusztus közepére megtörtént a meglévő hőszivattyúk hidraulikai átalakítása és távfelügyeleti rendszerbe történő integrációja. A sikeres próbaüzem után az abszorpciós technológia elbontásra került. December 15-re a meglévő és új hőszivattyúkból álló rendszer összekapcsolása és próbaüzeme is megkezdődött. Az egyszerűség kedvéért a két eltérő felépítésű hőszivattyús rendszert A és B gépcsoportnak nevezzük. Az A oldalon öt, egyenként mintegy 200 kW-os névleges teljesítményű egység található, a B oldalon egy 200 és egy 400 kW-os névleges teljesítményű egység áll rendelkezésre.
A mérés az optimalizálás előfeltétele
Az épületkomplexumban egy villamos főmérő és több elszámolási almérő található, amelyekből három a hűtési rendszer fogyasztását méri. Egy korábban telepített almérő meghibásodása miatt átmenetileg „maradék elvű” elszámolás került alkalmazásra. Ez költségfelosztásra használható, pontos COP- vagy EER-számításra azonban nem. A hibás mérő közvetlen cseréje az egész komplexumot érintő hosszú áramszünettel járt volna, ezért új mérési pont kialakítására került sor a mélypince villamos elosztójában. A korábbi távfelügyeleti megjelenítés gépenként, nem hiteles, okosszelepen mért hőteljesítményből és technológiai villamos mérőkből számolt mutatókat használt. Az új megoldás gépcsoportonként, elszámolási hőmennyiség- és villamosenergia-mérők adataiból képezi a COP/EER tényezőket. Ez következetes rendszerhatárt és döntésre alkalmas trendeket ad.
(A fűtésnél pozitív, a hűtésnél negatív szám kerül megjelenítésre. A 0.00 érték – az adott időszakban nem működtetett gépcsoportra utal.)
A mért EER alapján kialakított gépsorrend
A 2026. júliusi EER-adatok elemzése szerint a B gépcsoport energetikailag kedvezőbb működést mutatott az A csoportnál. A párhuzamos üzem mindkettő hatékonyságát rontotta, ezért a második csoportot csak valós teljesítményigény esetén célszerű indítani. A 400 kW-os egység 50–100% terhelésen bizonyult a leghatékonyabbnak, a 200 kW-os gép kis terhelésnél kedvező, nagy terhelésen az EER értéke romlik. A kialakított indulási sorrend: 0–150 kW között a 200 kW-os B gép, 150–400 kW között a 400 kW-os B gép, 400 kW felett a két B gép együtt, 600 kW fölött az A gépcsoport rásegítése. Az A csoport időszakos működtetése az üzemórák kiegyenlítése miatt indokolt. A kapcsolási küszöbök az adott rendszer adataiból származnak, ezért szezonálisan felülvizsgálandók.
Zaj: épületakusztikai kérdés is
A szállodai szobák 21–22 dB-es alapzajszintje kedvező komfortot jelent, ugyanakkor minden gépészeti zajnövekményt érzékelhetővé tesz. Az A hőszivattyúk üzemében szakvállalkozó 34,4–38,2 dB, a teljes csoport működésekor 40 dB értéket mért. Azonnali intézkedésként az éjszakai hőtermelést a kedvezőbb akusztikai helyzetű gépcsoportra vagy távhőre tereltük, az érintett szobák kiadását átmenetileg szüneteltették. Szakvállalkozó vizsgálta a kompresszorok akusztikai burkolását és a ventilátor-fordulatszám csökkentését, illetve a szálloda ablakainak a záródását is ellenőrizte. A tanulság: a katalógusban megadott hangteljesítményszint önmagában kevés, az együttes üzemet, a terjedési útvonalat és az éjszakai háttérzajt is értékelni kell.
Hidraulikai korrekció
Fűtési üzemben mind a fagyállós A körben, mind az A–B vízkörben elégtelen volt a tágulási tér: a biztonsági szelepek többször működésbe léptek. Újraszámítás után az A kör meglévő 200 literes kompresszoros tágulási tartálya két 400 literes zárt tágulási tartállyal került kiegészítésre. Az A–B kör két 200 literes egységéhez további 200 literes tartály került beépítésre. A kiegészítő tartályok előnyomása 1,2 bar. Üzemmódváltásnál a tényleges hőmérséklet-tartományt, a fagyálló koncentrációját, a statikus magasságot, a biztonsági szelep beállítását és a tartály hasznos térfogatát együtt kell ellenőrizni.
Fagymentesítés
Az A gépcsoport kültéri csővezetékhálózata fagyállóval töltött. A B kör lágyvíz töltésű: a vezetékek kísérőfűtése 7 °C alatt indul, a gépek védelmét 5 °C alatt kényszerkeringetés biztosítja. Egy korábbi üzemi eseménynél az egyik gép hibára állt, mert a hozzá tartozó motoros szelep nem nyitott ki megfelelő időben. A vezérlés módosítása vált szükségessé úgy, hogy 7 °C alatti külső hőmérsékletnél a szelepek automatikusan kinyíljanak és nyitott állapotban maradjanak. Áramszünetkor a diszpécserügyelet, a szakmai felelős és az üzemeltető vállalkozó e-mail-riasztást kap. Tartós villamosenergia-kiesés esetén a lágyvíz töltésű gépcsoportot és kültéri vezetékeit le kell üríteni.
Napsugárzás-alapú tiltás
Az átmeneti időszak hűtési igényét jelentősen befolyásolja a napsugárzás, ezért napsugárzás-érzékelőt integráltattunk a távfelügyeleti rendszerbe. Beállítható az a sugárzási küszöbérték és időtartam, amely alatt a hűtési gépcsoport letiltható, a funkció kikapcsolható. A megoldás a pusztán külsőhőmérséklet-alapú szabályozásnál jobban követi az üvegezett terek valós terhelését, de a küszöbértékeket a trendadatok alapján még finomhangolni kell.
A hőellátás kiterjesztése
Az eredeti kapcsolásban a hőszivattyúk csak a szálloda fan-coil- és radiátoros köreit látták el fűtési energiával. A légkezelők és a HMV előállítása nem kapcsolódott a hőszivattyús rendszerhez, noha ezek együttesen a szálloda teljes hőfelhasználásának közel felét teszik ki. A szálloda hőközpontjának felújítása lehetővé teszi, hogy a hőszivattyúk alacsonyabb hőmérsékletszinten előfűtési feladatot lássanak el, míg a felhasználó által igényelt végső hőmérsékletszintet pedig szükség esetén távhő biztosítja. Az új kapcsolás a radiátor/fan-coil 210 kW-os, a légkezelő 380 kW-os, a HMV-előfűtő 60 kW-os, valamint a szálloda és konyha 120, illetve 80 kW-os blokkját különíti el. Jelenleg a próbaüzem még nem adott értékelhető eredményeket, ezért energetikai javulás nem számszerűsíthető.
Gépléptetés és üzemeltetés
Időprogramból vagy távindításból érkező üzemengedély után egy hőszivattyú indul; az újabb gépek be- vagy kikapcsolását a gépcsoport hőmennyiségmérőjén számított 10 perces átlagteljesítmény határozza meg. Ez csillapítja a rövid terhelési tüskéket, de a holtidőket és minimális üzemidőket a gyártói előírásokkal együtt kell kezelni. A szakmai felelős ellenőrzi a működést, beállítja az üzemmódokat, koordinálja a hibaelhárítást és havi riportot készít. A diszpécser óránként ellenőrzi, figyeli a hibajelzéseket és az oktatott paraméterezést végzi. Az üzemeltető vállalkozó feladata a tervszerű karbantartás, a szivárgásvizsgálat, a fagymentesítés és az elvégzett beavatkozások dokumentálása.
Digitális tudásbázis
Megkezdődött egy AI-vel segített digitális tudásbázis kialakítása, amely egy helyen (egységes, kereshető rendszerben) gyűjti össze a problémákat és megoldásokat, GYIK-et, kezelési és karbantartási utasításokat, mérési trendeket, kapcsolási rajzokat, alkatrészlistákat és felelősségi mátrixot. A cél nem az üzemeltető döntésének kiváltása, hanem a gyors információ-visszakeresés, a korábbi események összehasonlítása, valamint annak elősegítése, hogy az egyes hibákból és beavatkozásokból származó tapasztalatokból tanulhassunk. Ehhez dokumentumverzió-kezelés, jogosultságkezelés és szakmai jóváhagyás szükséges.
Összegzés
A Kölcsey Központ hűtő-fűtő rendszerének 2025-ben megkezdett átalakítása után az első üzemi időszak mérési, akusztikai, hidraulikai és irányítástechnikai feladatokat is felszínre hozott. A tapasztalatok szerint a hőszivattyús technológia eredményességét nem önmagában a gépek névleges COP/EER-értéke, hanem a hiteles rendszerhatár, a terheléshez illesztett gépsorrend és a szervezett üzemeltetés határozza meg.
A Kölcsey Központ példája azt mutatja, hogy a hőszivattyús átállás nem egyetlen átadási időponthoz kötött esemény, hanem mérésekre épülő, iteratív üzemeltetési folyamat. Hiteles, következetesen meghatározott rendszerhatár és időben összehangolt hőmennyiség-, illetve villamosenergia-mérés nélkül a COP/EER-érték nem használható megbízható döntési mutatóként. A hőszivattyúk párhuzamos működtetése nem feltétlenül hatékonyabb, a részterhelési karakterisztikához illesztett sorrend lényeges. A zaj-, tágulási és fagyvédelmi kérdéseket a hidraulikával és vezérléssel együtt kell vizsgálni. A tartósan pozitív szolgáltatási eredményt világos felelősségi rend, rendszeres riport és visszakereshető tudásbázis biztosítja.
Vaskó János
Debreceni Hőszolgáltató Zrt.
műszaki igazgató
Fenyvesiné Oláh Edit
Debreceni Hőszolgáltató Zrt.
szenior műszaki szakértő
