A hazai jelentős, több mint 8 GW-os naperőművi kapacitás dinamizálta az exportot és importot.
Az energiapiac legfontosabb kérdése már nem a termelési kapacitás bővítése, hanem a rugalmasság biztosítása. Ebbe a körbe tartozik az energiatárolás fejlesztése, az akkumulátoros kapacitások bővítése, a keresletoldali rugalmasság ösztönzése és a hálózati infrastruktúra korszerűsítése – írja a GKI Gazdaságkutató friss jelentésében.
A GKI szerint napsütéses órákban egyre gyakoribb a túltermelés, ami gyakran értelmezhető bevételt sem biztosító, nagyon alacsony vagy akár nulla körüli nagykereskedelmi árakat, sőt időnként exportkényszert eredményez. Az esti órákra a napenergia kiesésével viszont meredeken nő a rendszerterhelés és az importigény, ami jóval magasabb árakban csapódik le.
Arról is írnak, hogy a villamosenergia‑árak ma már sokkal gyorsabban és szélesebb sávban mozognak, mint korábban, ami a termelőknek, kereskedőknek és fogyasztóknak egyaránt új kockázatkezelési és beruházási szemléletet követel. Az időjárásfüggő termelés, a nappali túltermelés és az esti csúcsárak világában felértékelődnek a szabályozható, tárolással kombinált rendszerek, a keresletoldali válasz megoldásai, valamint az olyan intelligens vezérlések, amelyek képesek a fogyasztást a kedvezőbb piaci időszakokra áthangolni.
A teljes jelentés ide kattintva olvasható el.
A MAVIR nemrég számolt be a hazai megújuló energiák áramtermelési részesedéséről, amiről itt írtunk korábban.
Kiemelt kép: Canva
