Dr. Szilágyi Zsombor írása.
Az ENSZ 1992. május 9-én fogadta el az Éghajlatváltozási Keretegyezményét, az UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) dokumentumot New Yorkban. Az egyezményt a Föld országainak többsége elfogadta. Az ENSZ évente rendez klímaváltozási konferenciát, ahol az aktuális helyzetet értékelik és döntéseket hoznak újabb klímavédelmi intézkedésekről. Ezzel az ENSZ nagyon fontos vonalat vett át a történelem legsikeresebb multilaterális környezetvédelmi egyezményéből, az 1987-ben elfogadott Montreáli Jegyzőkönyvből.
A klímaváltozás hatásai
A klímaváltozás hatásai minden országban megjelentek, és különböző akciók indítására ösztönözte a kormányokat. A klímaváltozás legfőbb oka a légkörbe kerülő káros gázok hatása, főleg a szén-dioxid mennyiségének növekedése. A szén-dioxid mellett a légkörbe kerülő metán, dinitrogén-oxid (N2O), F-gázok és hűtőközegek is a klímaváltozás okozói. A Föld népessége meghaladta a 8 milliárd főt, és 2030-ra elérheti a 8,5 milliárdot. A légszennyezés fő oka az emberi tevékenység: az energiafelhasználás, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése, és ezek következményeit szinte naponta tapasztalhatjuk.
A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban tapasztalt extrém időjárási jelenségek mindenkit érintenek: egymást követik a viharok, árvizek, a hőségperiódusok, és a károk pedig soha nem látott mértékűek. Ezek a tényezők ösztönzik a világ országainak kormányait a klímavédelmi összefogásra, intézkedésekre a káros folyamatok mérséklésére. A klímaváltozás mérséklését sokoldalú intézkedésekkel indították el a világban. Az épületállomány hővédelme, a hűtési, fűtési és villamos energiatermelés eszközeinek fejlesztése mérhető eredményeket hoztak az energiafelhasználásban és ezzel a légkör védelemben is.
Az egyes országok aktivitását a légkör védelmi feladatok vállalásában és teljesítésében jelentősen befolyásolja az adott ország saját energiahordozó termelése. A szénhidrogének exportjában vezető országok klímavédelmi eredményei ma még nem megnyugtatóak.
A klímakonferenciák
Az ENSZ rendszeresen szervez konferenciákat a légkör védelmére teendő intézkedésekről. Sikerült a világ figyelmét felhívni arra, hogy első sorban a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségének kezelése, csökkentése legyen a feladatunk, mert ez a légköri hőmérséklet emelkedés fő oka. Talán a legfontosabb célkitűzés az lenne, hogy a globális átlag hőmérséklet ne nőjön +2 oC-nál nagyobb mértékben 2100-ig, az 1900-as szinthez képest. Ajánlatos lenne ezt a határt +1,5 oC -ban teljesíteni.
A WMO (Meteorológiai Világszervezet) szerint 2025-ben már 1,43 oC-al volt magasabb az átlaghőmérséklet az 1850-1900-as évek átlaga felett. A hőmérsékletnövekedés mérséklésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2030-ig a szén-dioxid kibocsátás 43%-os csökkentését tűzte ki célul.
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciái közül kiemelkedik a Párizsban, 2015-ben tartott COP21 rendezvény, ahol a légkör védelmére megállapodást kötött a világ 194 országa. A megállapodást az USA is aláírta, de 2026. januárban kilépett az egyezményből. A konferencián a kormányok megállapodtak abban, hogy sürgősen szükség van erősebb és ambíciózusabb klímaintézkedések meghozatalára. A kormányoknak, a településeknek, vállalkozásoknak és befektetőknek cselekedniük kell!
A klímakonferenciák célja, és eredményei
A 200 ország adottságai, érintettsége a klímaváltozás hatásaiban lényegesen eltérőek. Ugyancsak eltérőek a lehetőségeik is a légkör szennyezést csökkentő akciók indítására, végrehajtására. A csúcstalálkozón nagy hatású, költséges és gyors eredményeket hozó akciókat nem határoztak el. A megfogalmazott irányelvek azonban segítséget adnak a klímacélok esetleges módosítására és teljesítésére.
A konferenciák fő célja az, hogy újabb akciókat tervezzenek, indítsanak el a légköri átlag hőmérséklet emelkedés visszafogására, a klímaváltozás káros hatásának mérséklésére. Ennek megoldását a fosszilis energiahordozók használatának mielőbbi korlátozása, és kivonása adhatná. Ezt az álláspontot viszont nem akarják elfogadni a világ legnagyobb kőolaj és földgáz termelő államai.
Újdonságnak számított, hogy 2022-ben, az Egyiptomban tartott COP27 csúcstalálkozón létrehoztak egy pénzügyi alapot a klímaváltozással leginkább érintett országok megsegítésére. A 2023. évi dubai COP28 találkozó fő témája a fosszilis energiahordozóktól való elválás tennivalói, a globális megújuló energia kapacitás megháromszorozása és az energiahatékonyság javulási ütemének megduplázása voltak. A konferencia témája volt a célok pénzügyi támogatási rendszerének az értékelése és kiterjesztése is.
A COP28 csúcstalálkozón új felajánlások is születtek a klímavédelmi programok pénzbeli támogatására: többek között Kamala Harris USA alelnök 3 milliárd dollárt ajánlott fel a fejlődő országoknak a tiszta energiára való átállásra, Meloni olasz miniszterelnök 100 millió eurót az új veszteség- és káralapba, Olaf Scholz német kancellár 2025-től évi 6 milliárd eurót a klímavédelmi befektetések támogatására. További felajánlások a fejlődő országoknak: Egyesült Arab Emírség 100 millió dollár, Nagy-Britannia 75 millió dollár, USA 24,5 millió dollár, Japán 10 millió dollár, Németország 100 millió dollár.
Jelentős eredménye a COP28 konferenciának, hogy a szénhidrogének termelésében élenjáró országok is hajlandóak részt venni a légkörvédelmi akciókban, anyagi támogatást adnak hozzá. Annak ellenére teszik ezt, hogy alapvető érdekük a minél nagyobb kőolaj és földgáz exportjuk.
Magyarország aláírta a globális nukleáris energia termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt. Ezt az egyezményt 22 ország írta még alá.
118 ország írta alá, hogy 2030-ig megháromszorozza a megújuló energiahordozó használatát. Ezt nem vállalta Kína, India, Kuvait, Irán, Szaud Arábia és Oroszország.
A COP31 konferencia
A 2026-os ENSZ Klímaváltozási Konferenciát 2026. november 9.-20. között tartják a törökországi Antalyában. A COP31 Antalya konferencia előtt október 5.-8. között elő-COP találkozót tartanak Fidzsi szigetén. A COP31 konferencián tartják meg a Világ Vezetői Csúcstalálkozót is. Várható, hogy ezekre a rendezvényekre is a világ minden országa képviselőt küld, és aktív egyeztetések folynak a klímavédelem aktuális feladatairól.
A COP31 az évi globális klímacsúcs. Ez a világ legfontosabb diplomáciai színtere, ahol szinte minden ország képviselői összegyűlnek, hogy szembenézzenek a közös klímaválság kihívásaival, és közösen kijelöljék az utat egy ellenállóbb jövő felé. Mióta az első COP konferenciát 1995-ben Berlinben megtartották, ezek a csúcstalálkozók a nemzetközi éghajlat-politika egyik alapkövévé váltak.
Ezek azok a fórumok, ahol az országok megvitatják az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettség vállalásokat, növelik az éghajlatváltozás mérséklésének finanszírozását, védik a sebezhető közösségeket, és biztosítják az éghajlati igazságosságot a határokon át. Az olyan történelmi mérföldkövek, mint az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv és a 2015-ös Párizsi Megállapodás, ezekből a tárgyalásokból születtek, és évtizedekre átformálták a globális klímavédelmi tevékenységet. A politikai párbeszéd túl a COP konferenciák több ezer érdekelt felet is összehoznak – tudósokat, civil szervezeteket, ifjúsági mozgalmakat, magánszektorbeli vezetőket és őslakos közösségeket – így egy élénk ökoszisztémát hoznak létre, ahol a politika, az innováció, és az erkölcsi felelősség találkozik.
Az utóbbi években a COP szerepe még tovább bővült, és olyan témákkal foglalkozik, mint az éghajlati alkalmazkodás és ellenálló képesség, a klímahatásokkal leginkább sújtott országok számára a veszteségek és károk finanszírozása, a globális szénpiacok jövője, a gazdaságok igazságos átállási stratégiája, a természetalapú megoldások, a biológiai sokféleség megóvása és a fenntartható földhasználat napjainkban.
A világ és Magyarország káros gáz kibocsátása
A világ káros gáz kibocsátása szén-dioxid egyenértékben 2015-ben 37.426 millió tonna volt, 2020-ban 36.971 millió tonnára csökkent, de 2025-ben 41.036 millió tonnára nőtt, feltehetően a CO2 kibocsátás elleni beruházások visszafogása miatt [1]. Jelentős forrása a szén-dioxid kibocsátásnak az, hogy a metán (földgáz) fáklyázásra kerül azokon a kőolaj termelő helyeken, ahol a kőolajat kísérő földgázt egyéb módon nem tudják hasznosítani.
A légkörbe kerülő metán jelentős forrása a földgáz kitermelése, szállítása, tárolása, elosztása és felhasználása során keletkező szivárgás és lefúvatások. A légkörbe kerülő metán körülbelül 12 évig marad a légkörben, ezzel a légkört felmelegítő hatása kb. 30-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé.
A metán a földgáz legfontosabb alkotó anyaga. A földgázfelhasználás 2025-ben a világban 4.186 milliárd köbméter volt, ezzel a földgáz a harmadik legfontosabb energiahordozó a kőolaj és a szén után. A földgázt sokcélúan használjuk, az ipar, a közlekedés, a villamos áram termelés, vegyipari termékek gyártása, az épületek fűtése a fő felhasználási célok. Minden földgáz felhasználási helyen előfordulhat gázszivárgás, és a légkörbe kerülő földgáz/metán a légkör felső rétegeibe távozik.
A mezőgazdaság is jelentős metánkibocsátó, a talajba kerülő szerves anyagok bomlásakor metán keletkezik, ami idővel a felszínre és a légkörbe kerül. Hasonló metán kibocsátás jelentkezik azokon a hulladék lerakókon, amelyek nem kapnak légzáró fedést.
Megjegyezzük, hogy az EU-országok 2015-ben még 3.168, 2020-ban 2.699, 2022-ben összesen 2.872 millió tonna szén-dioxid egyenértéket bocsátottak ki [1]. Az EU erőfeszítései a kibocsátás csökkentésére nem ellensúlyozzák a világ más térségeinek kibocsátásnövekedését.
A hazai szén-dioxid-kibocsátás főbb gazdasági ágazatai: mezőgazdaság 13%, feldolgozóipar 17%, energiaipar 19%, víz- és hulladék gazdálkodás 5%, szállítás, raktározás 7%, háztartások 28%, többi ágazat 11%. A hazai szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljainak teljesítése még nem mondható teljes sikernek.
Magyarország káros gáz kibocsátása szén-dioxid-egyenértékben (millió tonna) [2]:
| Év | 2015 | 2020 | 2024 | 2025 |
| Kibocsátás | 45,6 | 46,8 | 40 | 39,2 |
Magyarországon is működik az Európai Unióban bevezetett EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer), aminek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében elért pozitív hatása jól kimutatható.
A légkörben a szén-dioxidhoz hasonló zavart tud okozni a levegő vízgőztartalma is: a felhőképződés ugyanazokat a termikus reakciókat indítja el, mint a légköri szén-dioxid. A légkör alacsonyabb páratartalmát a hőmérséklet csökkentésével lehetne elérni.
A légkör átlaghőmérsékletének alakulása és következményei
A légkör éves átlaghőmérsékletének változása kis periodicitással növekvő tendenciát mutat.
A hazai éves átlaghőmérséklet alakulása (oC) [2]:
| Év | 2005 | 2010 | 2015 | 2020 | 2025 |
| Hőmérséklet | 9,7 | 10,1 | 11,6 | 11,5 | 11,9 |
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése magával hoz egy sor, ma még kezelhetetlennek tűnő változást is: extrém időjárási jelenségeket, a sarki jég olvadását és ezzel az édesvíz készletek csökkenését, a tengerek szintjének emelkedését, növények, rovarok vándorlását az egyenlítői övezetből, de az emberek áttelepülését is az élhetetlen klíma miatt.
A légkör káros gáz tartalma a Föld minden országában közelítően azonos, a Föld forgásának és a légkör mozgásának köszönhetően. Ez azt is jelenti, hogy a káros gázok koncentrációjának mérése a világon hasonló adatokat ad. A légkör szén-dioxid-tartalmának mérési eredményeit a Hawaii szigeten lévő Mauna Loa obszervatórium rendszeresen közreadja. A szén-dioxid szintje az év során periodikusan változik: például 2025. januárban 422 ppm koncentrációt mértek, júliusban 427 ppm-et, decemberben 425 ppm-et. Az éves átlag sajnos, folyamatosan nő, míg 1960-ban 315 ppm volt, 2000-re 365, 2025. júniusra 425 ppm lett. Riasztó adat, hogy pár évvel ezelőtt még a 420 ppm szintet tekintették az élhető világ határértékének.
A szén-dioxid megkötése és a szén-dioxid kvóta rendszer
A légkörben lévő CO2 megkötésének leghatékonyabb és legtermészetesebb módja a zöld növények fotoszintézise, amikor napsütés hatására a növény klorofilja a szén-dioxidot és a vizet átalakítja szénhidrátokká és oxigénné. A növények szén-dioxid-megkötésének intenzitása növénytípusonként eltérő, de az erdők adják a legnagyobb megkötést.
Az EU 2005-ben indította el a kyoto-i klímaegyezmény hatására a szén-dioxid-kvóta kereskedelmi rendszerét, amit ETS-rendszernek neveznek. A kibocsátási egység: 1 tonna szén-dioxid. A világ Európán kívüli térségeiben is van hasonló szabályozás. A Világbank 2026-ban világszerte 80 működő ETS, vagy karbonadó rendszert tart számon.
A kvótaszabályozás 2006-ban indult el Magyarországon, ma 176 vállalkozás kötelezett a kvóta betartására. Erőművek, vegyipari cégek, légitársaságok, papírgyárak, cement- és mészművek, vas- és acélgyártók, tégla-, kerámia- és üveggyárak tartoznak az ETS szabályozás alá. Ezek a cégek felelősek a hazai szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért. A szén-dioxid-kvóta ára a lipcsei tőzsdén 2026. június 29.-én 79,01 Euro/tonna volt.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv céljai az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére
2023 őszén közreadták Magyarország új energia- és klímatervét (Nemzeti Energia- és Klímaterv, NEKT), amely 2050-ig részletezi a kormány céljait, programjait. A NEKT felülvizsgált és javított változatát 2024-bern nyújtották be az Európai Bizottságnak.
Az üvegházhatású gázok között a szén-dioxid-kibocsátás a legjelentősebb, ezért ez ellen indítottunk harcot. Eredményesnek látszik a fluortartalmú gázok kibocsátásának visszaszorítása.
Az új NEKT 2030-ra 38,9 millió tonna CO2 kibocsátását vetíti előre.
A NEKT nem tér ki a szükségesnek tartott beruházások pénzforrására, különösen nem mutatja be a költségvetésből ezekre a célokra fordítható összeget. Nem látható a banki hitelek, az önkormányzatok, az ipari vállalatok és a lakosság szerepe a beruházásokban.
[1] Energy Institute: Statistical Review of World Energy 2026 | 75th edition
[2] KSH adatok
dr. Szilágyi Zsombor
Fotóillusztráció: Canva
