A cím persze blikkfangos, ám igaz. Erre a megfogalmazásra azért volt szükség, mert az elmúlt napokban – az EU által elfogadott irányelvek kommunikációja miatt – egyre több médium, köztük mértékadó portál is úgy fogalmazott, mint például a portfolio.hu, miszerint „Betiltja az EU a gázkazánokat, meg is van a végső dátum”.
Azonban mint az oly’ sokszor előfordul, ez így nem teljesen igaz, ezért az épületgépész.hu most megpróbálja értelmezni és tisztázni, miről is van szó.
Miközben a nemzetközi geopolitikai helyzet miatt idén kiemelt figyelmet kapott az Európai Unió döntéshozó szerveitől a fosszilis nyersanyagok kiváltási szándéka, persze már évek óta előtérben vannak azok az energiahatékonysági vizsgálatok, amelyek az épületek, köztük a lakóépületek hőszigetelésével és a megújuló energiák egyre nagyobb arányú hasznosításával foglalkoznak.
Nyilvánvaló tehát, hogy a szándék erős, de ezt a hazai épületgépész szakembereknek nem is nagyon kell magyarázni.
Mindezt azért fontos kiemelnünk, mert ha a kommunikációs felületeken egyre többet ismétlődnek ezek az információk, az átlagemberek, átlagfogyasztók hajlamosak lesznek azt elhinni. Márpedig a médiafogyasztási szokásaink is úgy működnek, hogy
- először a címet olvassuk el,
- aztán esetleg az összefoglaló részt (értsd lead-et, kopf-ot, bevezetőt),
- aztán ha még mindig érdekel bennünket (vagy érint bennünket) egy hír, akkor megpróbáljuk végig is olvasni a cikket,
- végül – és ezt már csak igazi kalandorok teszik meg jellemzően – akár tovább is kattintunk az eredeti honlapokra, más honlapokat is elolvasunk, vagy jobban elmélyülünk a témában.
De hát lássuk be, ez ritka.
Tehát nem, nem fogják betiltani a gázkazánokat, de nézzük, mit is írtak a EU-s irányelvben!
Tények az Európai Tanács és az Európai Parlament döntéséről
Néhány napja állapodott meg a két legfontosabb EU-s döntéshozói szervezet arról az irányelvről, amely meghatározza a fenntartható fejlődés és energiahatékonyság legfontosabb feladatait.
Az elfogadott új irányelv szerint:
- 2030-ra minden új építésű épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie.
- 2050-re pedig a teljes meglévő épületállománynak meg kell felelnie a kibocsátásmentesség követelményének.
- Napenergia biztosítása új épületekre, középületekre, valamint az engedélyhez kötött felújítás alá vont, nem lakáscélú meglévő épületekre.
- Energiahatékonysági minimumszabványok bevezetése: 2030-ban valamennyi nem lakáscélú épületnek meg kell haladnia a legrosszabbul teljesítő 16% energiahatékonyságát, amely érték 2033-ra már 26%-ra módosul.
- Lakóépületek esetében az a minimumérték 2030-ra 16%, 2035-re pedig már 20-22%.
Fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok fokozatos kivezetése
Az Európai Unió Tanácsa külön kitér a fosszilis tüzelőanyagokra is, idézzük a szöveget: „a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kivezetésére irányuló tervvel kapcsolatban a két intézmény egyetértett abban, hogy a nemzeti épületfelújítási tervekbe bele kell foglalni egy ütemtervet a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő fokozatos kivezetésére”.
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részletesen itt olvasható el, érdemes elmélyülni benne, esetleg megosztani az ügyfelek számára.
A fent is linkelhető, magyar nyelvű cikkben az a mondat szerepel, idézzük:
„A cél az, hogy a földgázról áttérjünk a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra, valamint az, hogy 2030-ra és azt követően felgyorsuljon azok elterjedése az EU gázpiacán.”
Azaz a fosszilisnak tekinthető földgáz helyett megújuló és alacsony szén-dioxod-kibocsátású gázokra kell majd váltani.
Ennek egyik leginkább „kézzelfogható” alternatívája, a hidrogén, amellyel kapcsolatban már régóta folynak kísérletek. Mint ahogyan Fondó Ferenc, a balatonszárszói Vonabisz Kft. ügyvezetője, a Magyar Mérnöki Kamaránál regisztrált energetikai szakértője segített értelmezni, a hidrogén-tüzelésű kazánok már több, mint kísérleti fázisban vannak, a Remeha H2-projektjében is lehet olvasni erről.
A hidrogén-tüzelésű kazánokat azonban a hétköznapi nyelven többen elkezdték gázkazánnak nevezni.
Persze ehhez több, mint valószínű, hogy szükséges átalakítás – hiszen a hidrogén tüzeléstechnikai jellemzői eltérnek a földgázétól – vagy akár olyan kazán fejlesztése, majd gyártása, amely megfelel ezeknek a szempontoknak, azonban az bátran kijelenthető, hogy a technológiai fejlődés meg fogja találni a válaszokat erre a helyzetre, ráadásul úgy, hogy az újfajta kazánok a közületi és lakossági felhasználóknak sem lesznek elérhetetlenek, ezzel teljesítve az EU ambiciózus céljait.
COP28 klímacsúcs: a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására szólítanak fel
Elfogadták a COP28 klímacsúcs résztvevői szerdán az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében az országokat a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválásra felszólító nyilatkozatot – írja közleményében a Magyar Távirati Iroda.
Hozzáteszik, a megállapodás szövege felszólítja a világ országait „a fosszilis tüzelőanyagokról való, igazságos, rendezett és méltányos megválásra az energiarendszerekben (…) annak érdekében, hogy a tudomány javaslatának megfelelően 2050-re elérhető legyen nettó nulla részarányuk”.
A dokumentum emellett 2030-ig a megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban, valamint sürgeti a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, illetve a szén-dioxid-termelő iparágakban a leválasztást és tárolást lehetővé tévő technológiák fejlesztésének felgyorsítását.
Korlátok a környezetbarát zöldhidrogén széleskörű bevezetése előtt
Ezeket a németországi szakemberek szemszögéből nézve az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2023/6. számának kitekintőjében foglaltuk össze.
Másrészt, ahogyan azt Dr. Vadászi Marianna és szerzőtársai a „A földgázfelhasználás hidrogénnel történő helyettesítésének elméleti potenciálja Magyarországon” című cikkükben (Épületgépész, 2022/6. szám) bemutatták, ha hazánkban az összes megújuló forrásból termelt villamosenergia (beépített kapacitás: 2590,807 MW) kizárólag hidrogéntermelésre kerül felhasználásra, akkor is mindössze a teljes 2021-es éves földgázfogyasztásunk 1,9-2,6%-át tudtuk volna hidrogénnel kiváltani.
ZBT
Fotóillusztráció: épületgépész.hu