Miként válthatja ki a két zónaidős („A2”) árszabás a külön vezérelt mérőhely kiépítését? A megoldás főbb előnyei: alacsonyabb belépési költség, kímélt kompresszor és gyorsabb megtérülés a lakossági hőszivattyúknál. A cikk számot tarthat a hőszivattyús rendszereket tervező, kivitelező és üzemeltető szakemberek érdeklődésére.
A téma aktualitása
A hőszivattyús fűtés terjedésével egyre több háztartás keresi a legkedvezőbb villamosenergia-elszámolási módot. A hagyományos megoldás a külön mért, vezérelt árszabás („H”, illetve „B-GEO”) igénybevétele, amelyhez önálló mérőhelyet és dedikált áramkört kell kiépíteni. Az időalapú – két zónaidős, „A2” – elszámolás ezzel szemben a meglévő, jellemzően okos fogyasztásmérőn valósul meg: nem igényel külön mérőhelyet, nem terheli fizikai lekapcsolásokkal a kompresszort, és a fogyasztás időbeli átcsoportosításával így is érdemi megtakarítást tesz lehetővé. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) álláspontja szerint az időalapú árazás egyszerre szolgálja a fogyasztói megtérülést és a villamosenergia-rendszer stabilitását.
Mit jelent az időalapú elszámolás?
Az időalapú – idődifferenciált, nemzetközi rövidítéssel TOU (time-of-use) – elszámolás lényege, hogy a villamos energia ára a napszaktól függ: a keresleti csúcsidőszakban magasabb, a völgyidőszakban alacsonyabb. A fogyasztó a rugalmasan időzíthető fogyasztásának egy részét – így a hőszivattyú, a villanybojler, a mosógép működtetését, az elektromos jármű töltését – a drágább csúcsidőszakról az olcsóbb völgyidőszakra csoportosíthatja át, ezzel csökkentve az átlagos energiaköltségét.
Az egyetemes szolgáltatásban ezt a logikát a „két zónaidős” („A2”) árszabás testesíti meg, amelyet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM-rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja nevesít. Az „A2” esetében a szolgáltató zónaidőnként eltérő, az adott időszakra jellemző beszerzést tükröző kedvezményes árat alkalmaz [4. § (2) bekezdés b) pont], az árszabás pedig akkor vehető igénybe, ha a fogyasztás zónaidőnkénti mérése megoldott [4. § (3) bekezdés].
A zónaidők időtartamát a rendelet 1. melléklete határozza meg [4. § (6) bekezdés]. A csúcsidőszak munkanapokon a téli időszámítás idején 06:00 és 22:00, a nyári időszámítás idején 07:00 és 23:00 közé esik; a kedvezőbb díjazású völgyidőszak a fennmaradó éjszakai-hajnali órákat (22:00–06:00, illetve 23:00–07:00) öleli fel, továbbá a nem munkanapok – hétvégék, ünnepnapok – teljes egészében völgyidőszaknak minősülnek.
Az okosmérők terjedésével emellett megjelent egy háromzónás, negyedórás (idősoros) elszámolás is. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. január 1-jétől hatályos rendelete – a villamos energia rendszerhasználati díjainak és a különdíjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024. (XI. 14.) MEKH-rendelet – az okosmérős, idősoros elszámolású felhasználóknál három zónaidőt rögzít: a nappali időszakot 06:00 és 17:00, a csúcsidőszakot 17:00 és 22:00, a völgyidőszakot 22:00 és 06:00 közé. Fontos gyakorlati kiegészítés, hogy ez a hármas felosztás egyelőre nem jelent tényleges árjelzést: az egyetemes szolgáltató tájékoztatása szerint a bevezetéskor, 2025 januárjától az elosztói forgalmi díj mindhárom, napon belüli zónaidőben azonos, és megegyezik a nem okosmérős felhasználókra érvényes díjszinttel. A zónaidőnként eltérő díj megállapításának lehetősége adott, alkalmazása azonban még előttünk áll.
Az MNNSZ álláspontja szerint az időalapú elszámolás akkor tölti be maradéktalanul a szerepét, ha a zónaidők a mai, egyre inkább napelemes termelésre épülő rendszer tényleges terhelési görbéjét követik. A hatályos „A2” szerkezet napközben egységesen csúcsidőszakot áraz, holott a nagyarányú napelemes betáplálás miatt a déli órákban a nagykereskedelmi ár rendszeresen alacsony, esetenként negatív. Az MNNSZ ezért olyan profilt tart indokoltnak, amelyben a magasabb ár a reggeli és az esti fogyasztási csúcsra koncentrálódik, míg az éjszakai és a nappali időszak – kiemelten a jellemzően negatív áras, mintegy 10:00 és 14:00 közötti déli ablak – kedvezményes. Egy ilyen árstruktúra a rugalmasan időzíthető fogyasztást – a hőszivattyú, a villanybojler működtetését, az elektromos jármű töltését, valamint az energiatároló feltöltését – a déli többletperiódusba tereli, ezzel csökkenti a napelemes rendszerek negatív áras, veszteséges exportját, és növeli mind a napelemes rendszerek, mind a háztartási energiatárolók kihasználtságát.
A hagyományos alternatíva: a vezérelt árszabások és korlátaik
A hőszivattyúk kedvezményes ellátására hagyományosan a vezérelt árszabások szolgálnak. Közös jellemzőjük, hogy a berendezés egy külön mért, nem leválasztható, az elosztó vezérlőberendezésével kapcsolt áramkörre csatlakozik, amelyhez kéttarifás mérő tartozik.
„H” árszabás (idényjellegű, egy zónaidős) –a 4/2011. (I. 31.) NFM-rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tarifa kizárólag a fűtési idényben, október 15. és április 15. között kedvezményes; ekkor az ár nem haladhatja meg a szolgáltató legalacsonyabb „B Alap” árszabásának árát [5. § (6) bekezdés]. A fűtési idényen kívüli fogyasztás az általános „A1” árszabás szerint kerül elszámolásra. A jogosultság műszaki feltétele is szigorú: a rendelet 5. § (4) bekezdése szerint „H” árszabás szerint a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyú – vagy megújuló forrásból nyert hőt hasznosító berendezés – üzemeltetését közvetlenül szolgáló készülék fogyasztása számolható el, feltéve, hogy az a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással csatlakozik. A 2020. január 1-jéig üzembe helyezett, legalább 3 szezonális fűtési jóságfokú hőszivattyúkra a rendelet 10. § (3) bekezdése alapján ugyanezek az árszabások alkalmazandók.
„B-GEO” árszabás –kifejezetten hőszivattyús, egész évben igénybe vehető árszabás, amely az MVM Émász Áramhálózati Kft. és az ELMŰ Hálózati Kft. szolgáltatási területén, kizárólag az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes szolgáltatási szerződésével érhető el. A szolgáltató tájékoztatása szerint azonban 2021. szeptember 1-jétől új szerződés ezzel az árszabással nem köthető, így az csak a korábban létrejött jogviszonyokban él tovább. A konstrukció naponta legalább 20 óra üzemidőt biztosít a hőszivattyú számára legfeljebb kétszer, egyenként legfeljebb kétórás megszakítással, két megszakítás között minimum kétórás felfűtési idővel; a csatlakozási érték legfeljebb 3×80 A lehet.
„B” árszabás (időszakos, korábban: „éjszakai áram”) –elsősorban hőtárolós készülékekhez (villanybojler, tárolós kályha); az ellátás naponta összesen mintegy 8 (nyári időszámításkor 7) órán át biztosított.
Mindhárom megoldás közös előfeltétele az önálló, külön mért felhasználási hely létesítése: szabványos mérőhely kialakítása, dedikált áramkör kiépítése és kéttarifás mérő felszerelése. Az új telepítések szempontjából ehhez járul, hogy a „B-GEO” ma már nem választható, a „H” pedig csak a fűtési idényben kedvezményes, és szigorú jóságfok-követelményhez kötött.
Az időalapú elszámolás első előnye: megtakarítható a külön mérőhely és a dedikált áramkör kiépítése
A vezérelt árszabáshoz külön felhasználási helyet kell létesíteni. A regisztrált villanyszerelőnek szabványos mérőhelyet kell kialakítania (vagy a meglévőt szabványosítania), a hőszivattyút dedikált, nem leválasztható áramkörre kell kötnie, és kéttarifás mérőt kell felszerelnie; nagyobb teljesítményigény esetén hálózatbővítés is szükségessé válhat. A fogyasztásmérő az elosztó tulajdona, a mérőeszközért tehát önmagában nem kell fizetni – ugyanakkor a felhasználó által kért mérőcseréért, illetve okosmérő felszereléséért az elosztó külön díjat kérhet [10/2024. (XI. 14.) MEKH-rendelet 31. § (1) bekezdés 3. pont]. A jelentős tétel mindezek mellett a kivitelezés.
A kivitelezői gyakorlat szerint egy szabványos mérőhely kialakítása jellemzően mintegy 600 ezer forintos egyszeri ráfordítást jelent, ennél olcsóbban rendszerint nem valósítható meg, ehhez adódhat a dedikált áramkör kiépítése, a szükséges szabványosítás, valamint – nagyobb teljesítményigény esetén – a hálózatbővítés költsége. A pontos összeg minden esetben a helyszíni adottságok függvénye.
Az időalapú („A2”) elszámolás ezzel szemben a meglévő fogyasztásmérőn valósítható meg, önálló mérőhely és dedikált áramkör nélkül – ehhez a fogyasztás zónaidőnkénti mérésére alkalmas, jellemzően okosmérő szükséges [4/2011. (I. 31.) NFM-rendelet 4. § (3) bekezdés]. A hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató tájékoztatása szerint – a villamos energiáról szóló törvény végrehajtási rendelete és a 10/2024. (XI. 14.) MEKH-rendelet alapján – okosmérőt egyebek mellett akkor szerelnek fel, illetve idősoros elszámolásra akkor térnek át, ha a felhasználási hely teljesítménye új bekapcsolás vagy teljesítménybővítés eredményeként eléri vagy meghaladja a 3×32 ampert, vagy ha a mindennapszaki mérőn elszámolt éves fogyasztás meghaladta az 5000 kWh-t. Egy hőszivattyú telepítése gyakran éppen e küszöbök átlépésével jár, így a háztartás – külön beruházás nélkül – olyan mérőt kap, amely az időalapú elszámolást természetes módon lehetővé teszi.
Ahogy arra az MNNSZ korábbi szakmai elemzése is rámutatott, az időalapú tarifák bevezetése nem igényel tömeges, költséges mérőcserét vagy külön vezérelt mérők telepítését; a mosógépek, villanybojlerek és hőszivattyús rendszerek működése egyszerűen időzíthető a kedvezményes időszakokra.
Az időalapú elszámolás második előnye: a kompresszor kímélése és hosszabb élettartam
A vezérelt árszabások fizikai lekapcsolásokkal járnak: a „B-GEO” jellegű árszabásnál naponta legfeljebb kétszer, két-két órára szünetel az ellátás, a „B” árszabásnál pedig az áram csak naponta mintegy 8 órán át áll rendelkezésre. A hőszivattyú kompresszora szempontjából a gyakori, kényszerű ki- és bekapcsolás kedvezőtlen. A vezérelt lekapcsolás pillanatában a hűtőkörfolyamat nyomásviszonyai jellemzően nem a leállításnak megfelelő állapotban vannak: a kompresszor a nyomó- és a szívóoldal kiegyenlítődése előtt áll meg, ami az egyes szerkezeti elemeket – csapágyakat, szelepeket, tömítéseket – többletterhelésnek teszi ki. A visszakapcsolás ugyanezért a tervezettnél nagyobb indítási nyomatékot igényel, és a fennálló nyomáskülönbség mellett meg is hiúsulhat.
A fix fordulatszámú, be-ki szabályozású gépeknél a szakmai gyakorlat ezért lágyindító, illetve indításkorlátozó (anti-short-cycle) elektronikus egység beépítését tartja indokoltnak. A ma telepített, inverteres kompresszorú készülékek ugyanakkor jellemzően beépített lágyindítással és újraindítási késleltetéssel rendelkeznek, ezért náluk a külön egység beépítése nem feltétlenül szükséges – a kérdés minden esetben a gyártói beépítési előírás alapján dönthető el.
Hőszivattyú-gyártók és szakmai források egybehangzó ajánlása szerint a kompresszor egészséges üzeme jellemzően óránként legfeljebb 1-2 indítást jelent, egy-egy futási ciklus pedig ideálisan legalább 15-20 percig tart. A rövid ciklusú (angolul short-cycling) üzem gyorsítja a kopást, terheli a csapágyakat és a mágneskapcsolókat, továbbá rontja a szezonális hatásfokot (SCOP). A szakmai tapasztalatok szerint a vezérelt árszabás napi kétszeri áramszünete – az újraindítási automatika megléte ellenére is – hosszú távon kedvezőtlen a berendezésre.
Az időalapú („A2”) elszámolás nem fizikai megszakításon, hanem ártényezőn alapul: a hőszivattyú folyamatosan áram alatt marad, a fogyasztás időzítéséről a felhasználó vagy a berendezés saját szabályozása dönt. A korszerű, SG-Ready (Smart Grid Ready) csatlakozású hőszivattyúknál ez a vezérlés jelzésalapú, azaz a készülék áramellátása nem szakad meg. Ez a megközelítés kíméli a kompresszort, és így hozzájárul a hosszabb élettartamhoz.
Az időalapú elszámolás harmadik előnye: gyorsabb megtérülés a napelemmel és a tárolóval együtt
Az időalapú árazás egész évben érvényesül, így – a szezonálisan kedvezményes „H” árszabással szemben – a nyári hűtési és a használatimelegvíz-igény kielégítésekor is releváns marad. Napelemes rendszerrel párosítva a hőszivattyú működése a saját termeléshez (a déli órákhoz) és az olcsó völgyidőszakhoz egyaránt igazítható. Az MNNSZ által javasolt, napközben kedvezményes profilban a hőszivattyú a legolcsóbb – jellemzően negatív áras –, déli órákban is gazdaságosan üzemeltethető, a megtermelt hőt pedig az épület és a puffertároló hőtehetetlensége viszi át a drágább, esti csúcsra.
3. ábra. A lakossági fogyasztás reggeli és esti csúcsa, valamint a napelemes termelés déli maximuma sematikus napi lefutásban. A javasolt árstruktúra a rugalmasan időzíthető fogyasztást – a hőszivattyú és az energiatároló üzemét – a déli többletperiódusba tereli (Forrás: MNNSZ-ábra; a görbék tájékoztató jellegűek, nem mért adatsorok)
Energiatárolóval kiegészítve a többlettermelés eltárolható, és a drágább időszakokban használható fel, ami növeli a saját fogyasztás arányát, és gyorsítja a napelemes, valamint a tárolói beruházás megtérülését. Emellett a különálló mérőhely egyszeri kiépítési költségének elmaradása önmagában is javítja a hőszivattyús rendszer megtérülési mutatóit. Az MNNSZ álláspontja szerint az időalapú elszámolás lehetőséget teremt arra, hogy a háztartások aktív szereplőivé váljanak az energiarendszernek, miközben csökkentik saját költségeiket.
A ténylegesen elérhető megtakarítás mértéke minden esetben a háztartás fogyasztásának napon belüli eloszlásától és az adott időszakban alkalmazott árszinttől függ. Az „A2” és a vezérelt árszabások közötti választás ezért mindig egyedi, a fűtési rendszer, az épület hőtehetetlensége és a fogyasztási szokások ismeretében végzett számítást igényel.
Nemzetgazdasági előnyök: csúcsterhelés, import és rendszerrugalmasság
A fogyasztás időbeli kiegyenlítése nemcsak a háztartás, hanem a villamosenergia-rendszer szintjén is előnyös. Az MNNSZ elemzése szerint a csúcsterhelés mérséklése csökkenti az importigényt és az ellátási kockázatokat, a decentralizált termelés és a háztartási energiatárolás terjedése pedig tovább növeli az ország energiafüggetlenségét. A reggeli és esti csúcsra koncentráló, napközben kedvezményes árazás emellett a rugalmas fogyasztást a déli, gyakran negatív áras többletperiódusba tereli, ezzel mérsékli a napelemes termelés kényszerű visszaszabályozását és veszteséges, negatív áras exportját.
A kereslet rugalmas időzítése támogatja a növekvő napelemes termelés integrációját, és megnyitja az utat a keresletoldali szabályozás (demand response), valamint az aggregátori szolgáltatások előtt; ezek piaci megnyitását az MNNSZ következetesen szorgalmazza. Uniós szinten az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve rögzíti a fogyasztók dinamikus árszabású szerződéshez való jogát (11. cikk) az okosmérővel ellátott felhasználási helyeken, és keretet ad az időalapú árazás elterjesztéséhez.
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ)
Jogszabályi háttér
Az időalapú elszámolás jogszabályi hátterét a következő törvény, rendeletek és irányelv adják meg.
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET) –a villamosenergia-ellátás alaptörvénye; az árszabályozás és a pénzeszközök keretszabályai (143–147. §), valamint a végrehajtási és miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazás (170. §). Hatályos.
4/2011. (I. 31.) NFM-rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről –a rendelet 4. §-a sorolja fel az árszabásokat: általános egy zónaidős („A1”), általános két zónaidős („A2”), közintézményi két zónaidős („A3”), időszakos („B”) és idényjellegű, egy zónaidős („H”). Kiemelt rendelkezések: az „A2” zónaidőnkénti árazása [4. § (2)], a zónaidőnkénti mérés mint feltétel [4. § (3)], a zónaidők időtartama [4. § (6) és 1. melléklet], a „H” árszabás műszaki feltételei és a legalább 3,4 szezonális fűtési jóságfok követelménye [5. § (4)], a „H” árszabás fűtési idényre (október 15. – április 15.) vonatkozó kedvezménye és árplafonja [5. § (6)], a kedvezményes lakossági sávhatár, 2523 kWh/év/mérési pont [6. § (1)], valamint a 2020. január 1-jéig üzembe helyezett hőszivattyúkra vonatkozó átmeneti szabály [10. § (3)]. A rendelet hatályos, legutóbb a 20/2025. (VII. 31.) EM-rendelet módosította. A jogszabály a korábbi, hatályon kívül helyezett 44/2008. (XII. 31.) KHEM-rendelet helyébe lépett.
273/2007. (X. 19.) kormányrendelet a VET végrehajtásáról –a mérésre, a felhasználási helyekre, az okosmérővel rendelkező felhasználókra és a háztartási méretű kiserőművek elszámolására vonatkozó részletszabályok. Hatályos.
10/2024. (XI. 14.) MEKH-rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjainak és a különdíjak alkalmazási szabályairól – az okosmérővel rendelkező felhasználók idősoros (negyedórás) elszámolása és a napon belüli három zónaidő 2025. január 1-jétől, valamint az elosztói különdíjak – köztük az okosmérő felszerelésének, cseréjének díja – alkalmazási kerete [31. § (1) bekezdés]. Hatályos, többek között a 2/2025. (IV. 10.) és a 7/2025. (V. 30.) MEKH-rendelet módosította.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve –a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról; a fogyasztók dinamikus árszabású szerződéshez való joga (11. cikk) és az okosmérésre vonatkozó rendelkezések. Hatályos.
Kapcsolódó cikkeink
Az alábbi elemzések a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség saját kiadványaként, a Szövetség honlapján (www.mnnsz.hu) jelentek meg, szerzőjük a Szövetség szerkesztősége.
› Cikksorozat az MNNSZ Program 2026–2030 előadás alapján – 2. rész – Időalapú tarifák (TOU): a tudatos energiafelhasználás és a fenntartható rezsireform alapjai
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, mnnsz.hu, 2026. április
› Cikksorozat az MNNSZ Program 2026–2030 előadás alapján – 1. rész – A szaldó elszámolás visszaállítása: jogbiztonság vagy energiapolitika?
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, mnnsz.hu, 2026. április
› Lakossági energiatárolás új korszak előtt – szakmai egyeztetés az MNNSZ részvételével
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, mnnsz.hu, 2025. december
Felhasznált források
1. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (hatályos szöveg). Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu.
2. 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről (hatályos szöveg). Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu.
3. 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (hatályos szöveg). Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu.
4. 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól (hatályos szöveg). Nemzeti Jogszabálytár, njt.hu.
5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról. EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2019/944/oj.
6. MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.: Idősoros elszámolási mód bevezetése az okosmérővel rendelkező ügyfeleknek – napon belüli zónaidők, érintett felhasználási helyek, rendszerhasználati díjelemek. mvmnext.hu.
7. MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.: „B GEO” tarifa – a tarifa feltételei és az új szerződéskötés 2021. szeptember 1-jei megszűnése. mvmnext.hu.
8. MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.: „A2” árszabás és zónaidők; egyetemes szolgáltatási árszabások. mvmnext.hu.
9. Magyar Napelem Napkollektor Szövetség: Időalapú tarifák (TOU) – az MNNSZ Program 2026–2030 alapján. mnnsz.hu, 2026.
10. Robert Bosch Kft.: A hőszivattyúk elektromosáram-felhasználása („B-GEO” és „H” árszabás, napi lekapcsolások). bosch-homecomfort.com.
11. Szakmai összefoglalók a hőszivattyú-kompresszor rövid ciklusú üzeméről és élettartamáról (indítási gyakoriság, futási idő, SCOP). Hőszivattyús kivitelezői és energetikai szakmai forrásból.
Kiemelt kép: épületgépész.hu
