Az Elektrifikációs Akcióterv célja, hogy a gazdaság energiafelhasználása a jelenleginél sokkal nagyobb arányban támaszkodjon villamos energiára.
A G7 által ismertetett csomag mögött egyszerre áll energiafüggetlenségi, versenyképességi és klímapolitikai cél.
Az EU-ban a villamos energia jelenleg a végső energiafogyasztás mintegy 23 százalékát adja, miközben az áramszektor egyre nagyobb részben megújuló és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokra épül. A Bizottság 2030-ra 32 százalékos referenciaértékkel, 2040-re pedig 46 százalékos indikatív elektrifikációs céllal számol.
Az épületgépészet a terv egyik kulcsterülete, az ipar és a közlekedés mellett. Az épületeknél a hőszivattyúk gyorsabb terjedése, a hatékony fűtési és hűtési rendszerek, valamint a villamosenergia-rendszerrel együttműködő szabályozás kerül előtérbe. Az Európai Bizottság számításai szerint a gázkazánról hőszivattyúra váltás egy átlagos uniós háztartás fűtési költségét akár 60 százalékkal is csökkentheti, bár a tényleges megtakarítás erősen függ a helyi energiaáraktól és az épület adottságaitól.
A program az épületeket egyre inkább aktív energetikai egységként kezeli, ahol a hőszivattyú, a napelem, az akkumulátor, a hőtárolás és az intelligens vezérlés összehangoltan működhet. Ez az épületgépészeti tervezésben a rendszerintegráció, a szabályozástechnika és a rugalmas villamosenergia-felhasználás jelentőségének további növekedését vetíti előre.
A hálózati díjak átalakítása, az okosmérők gyorsabb terjesztése, valamint a tárolás és a fogyasztói rugalmasság ösztönzése szintén az akcióterv része. Külön intézkedéscsomag készül a tiszta hő piacának erősítésére, amely a hőszivattyúk közbeszerzési alkalmazását, a telepítési költségek átláthatóbbá tételét és új finanszírozási modelleket is tartalmazhat. Az uniós tervek a távfűtési és távhűtési rendszerek fejlesztését, valamint a hulladékhő nagyobb arányú hasznosítását is ösztönöznék.
A Bizottság külön foglalkozik a szakemberhiánnyal, ezért képzési és tanúsítási programokat is szorgalmaz a villanyszerelők és hőszivattyú-telepítők számára. A villamosítás egyik legnagyobb akadálya ma az, hogy az áram sok országban jóval drágább a földgáznál, ezért a Bizottság 2030-ra a háztartásoknál legfeljebb 2,5-szeres, az iparnál legfeljebb kétszeres árarányt szeretne elérni. A cél érdekében az adók, illetékek és hálózati költségek szerkezetének módosítása is napirenden van, ami közvetlenül javíthatná az elektromos fűtési megoldások gazdaságosságát.
Az akciótervvel párhuzamosan az EU a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS reformját is előkészíti, amely elsősorban a nagy erőműveket és ipari létesítményeket érinti.
A G7 elemzése szerint a reform több forrást irányíthat az ipari dekarbonizációra, miközben az ingyenes kvóták hosszabb fenntartásával és a kibocsátási plafon lassabb szigorításával mérsékelheti a vállalatokra nehezedő rövid távú költségnyomást. Ugyanez ugyanakkor gyengítheti is a gyors kibocsátáscsökkentés gazdasági ösztönzőit, ezért az ETS módosítása még komoly viták tárgya lehet. Az épületgépészeti szakma számára azonban a legfontosabb üzenet az, hogy az uniós energiapolitika egyértelműen a hőtermelés és a hűtés villamosítása, az intelligens rendszerek, a tárolás és a hőszivattyúk szélesebb alkalmazása felé mozdul. Ha a javaslatokból tényleges szabályozás és támogatási programok lesznek, az a következő években érdemben átalakíthatja az épületgépészeti beruházások műszaki és gazdasági környezetét Európában.
További részletek, információk a Telex/G7 cikkében ide kattintva érhetők el.
Fotóillusztráció: Canva
