A Másfélfok.hu elemzése szerint a nap- és szélenergia gyors terjedése, valamint az akkumulátoros energiatárolás együtt rövid időn belül jelentősen átalakíthatja az árampiaci viszonyokat. Épületgépészeti szempontból ez azért különösen fontos, mert az épületek hűtése, fűtése, HMV-termelése és villamosenergia-fogyasztása egyre szorosabban kapcsolódik majd a villamosenergia-piac napi ingadozásaihoz.
A cikk szerint 2026 áprilisa fontos fordulópontot jelentett, mivel világszinten először termelt több áramot a szél- és napenergia, mint a földgáz. A földgáz szerepe azért meghatározó, mert számos piacon továbbra is ez adja a drágább, csúcsidei áramtermelést, így a gáz részleges kiszorítása közvetlenül mérsékelheti az áramárakat.
Az ausztrál Queensland példája azt mutatja, hogy az ipari akkumulátoros tárolók rövid időn belül képesek lesznek részben kiváltani az esti csúcsterheléskor működő gázturbinákat. Az épületek üzemeltetésében ez azt jelenti, hogy a villamos üzemű (hőszivattyús) hűtési és fűtési rendszerek gazdaságosságát nemcsak az éves energiaigény, hanem a fogyasztás időzítése és rugalmassága is meghatározza.
A hőszivattyúk ebben a folyamatban kiemelt szerepet kapnak, mivel a fosszilis fűtési alternatíváknál lényegesen hatékonyabbak: nem primer energiából állítanak elő hőt, hanem a környezeti hőenergiát alacsonyabb hőmérsékletszintről magasabb hőmérsékletszintre emelik át. A cikk a hőszivattyúk esetében hárommal-néggyel nagyobb hatékonyságot említ a közvetlen villamos hőtermeléssel szemben, ami az épületfelújításoknál és az új rendszerek tervezésénél stratégiai szemponttá válhat.
A villamos energiával meghajtott fűtés terjedése ugyanakkor télen növeli az áramigényt, ezért az épületgépészeti tervezésben felértékelődik a hőtárolás, a puffertartályok alkalmazása, a hővisszanyerés és az okosvezérlés szerepe. A hőszivattyús átállás akkor működhet hatékonyan, ha az elektromos hálózat európai szinten is jobban integrált és rugalmasabb lesz.
Magyarországon a magas napenergia-részarány az áramtermelésben önmagában nem elegendő, mivel a termelési csúcs nappal jelentkezik, miközben a nyári hűtési és egyéb villamosenergia-fogyasztási igények naplemente után is magasak maradhatnak. Emiatt az épületeknél egyre fontosabbá válik a napelemes termelés helyi hasznosítása, az akkumulátoros tárolás, a hőtárolás és a fogyasztók ütemezett időbeli ellátása.
Az épületgépészek számára a legfontosabb tanulság a jövőre nézve, hogy a gépészeti rendszereket már nem pusztán elszigetelt hőtermelőként, hanem napelemekkel, tárolással, vezérléssel, hálózati tarifák figyelembevételével és rugalmassági lehetőségekkel együtt érdemes tervezni.
Az energiatárolással kapcsolatos összes cikkünk ide kattintva érhető el.
Forrás: Másfélfok.hu
