Mivel éri meg fűteni 2026-ban? Mekkora energiaköltség-megtakarítás érhető el egy hibrid rendszerrel nagyobb épületek esetén? Mennyi hidrogén keverhető a földgázhoz Magyarországon, és melyen hatása van ennek az égéstermék összetételére vonatkozóan? Gyűjtő kéményrendszereknél jó-e a turbós/kondenzációs vegyes üzem? – négy kérdés a szakmai nap hat előadásából.
A szakmai nap programja
Az idei Szakmai Nap 2026. április 16-án Tengelicen, a Hotel Thermálban került megrendezésre. A Szakmai Nap előadásai megnézhetők a Gázközösség YouTube-csatornáján. A rendezvényen az alábbi előadások hangzottak el:
- Mivel éri meg fűteni 2026-ban? – Valódi költségek, megtérülés és a gázfűtés jövője– Vonházné Hayer Andrea okleveles épületgépész mérnök, a Gázközösség elnökségi tagja
- A hidrogén szerepe a közeljövő energiaellátásában – Hegyi Gábor ügyvezető, Weishaupt Hőtechnikai Kft.
- Hibrid rendszerek szabályozástechnikája – Murányi Sándor, a Gázközösség elnöke, a MÉGSZ alelnöke
- Új BAXI kondenzációs gázkazáncsaládok 2026-ban, Luna Century, Luna Compact és alkalmazásuk – Ázsóth Tamás projekt- és műszaki tanácsadó mérnök, Gépész Holding
- A gázminőség változásainak hatása az égéstermék paramétereire és a kapcsolódó jogszabályok – Fazakas Miklós fejlesztési igazgató, MPF-FÉG Kft.
- Megfelelő teammunka az égéstermék-elvezetőhöz kapcsolódó gázkészülékek esetében – Példa: Társasházi gyűjtőkémények készülékcseréi – Keszthelyi István, a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnökségi tagja, áramlástechnikai gépészmérnök, épületgépészeti tervező, szakértő
Mivel éri meg fűteni 2026-ban? – Valódi költségek, megtérülés és a gázfűtés jövője
Vonházné Hayer Andrea bevezetőjében elmondta, hogy szinte napról napra változik az, hogy mivel érdemes fűteni. Egy építés vagy felújítás során a legfontosabb kérdés a fűtési rendszer kiválasztása. Kiemelte, hogy a fűtés kérdése a fűtési költségek és a környezeti hatások miatt mind a fogyasztói, mind a szakpolitikai érdeklődés fókuszában áll, továbbá hogy a magyar háztartások többségében (>80%) a földgáz a vezető fűtőanyag. A jelenlegi magyar energiaárakkal kapcsolatban elmondta, hogy villamos energia esetén a rezsicsökkentett ár 36 Ft/kWh, a limit feletti piaci ár pedig 70 Ft/kWh. Földgáz esetén ezek az értékek: 102 Ft/m3 és 747 Ft/m3. Villamos energia estén a limit háztartások esetén 2523 kWh/év, földgáz esetén pedig 63 645 MJ/év, azaz kb. 1729 m3/év.
Előadásában a hőszivattyús rendszert hasonlította össze a gázkazános rendszerrel. Egy 100-120 m2-es családi házat ellátó levegő-víz hőszivattyús rendszer beruházási összköltsége (beleértve a hőszivattyúegységet, a telepítést, a puffer- és HMV-tárolót) 2,6 -4,3 millió forintra tehető. Ugyanebben a családi házban a kondenzációs gázkazán beruházási összköltsége (beleértve a kazánegységet, a telepítést, a kéményt és engedélyeztetést) 0,9-1,8 millió forintra adódik ki, tehát a hőszivattyús rendszer akár kétszer-háromszor annyiba kerülhet, mint a kondenzációs gázkazán.
Az üzemeltetési költségeket az adott épület éves hőigénye, a rendszer hatásfoka és a felhasznált energia egységára határozzák meg. Számítási példájában egy jól hőszigetelt családi házat vett fel, 12 000 kWh/év hőigénnyel.
Hőszivattyú esetében SCOP=3,0-3,5 szezonális hatékonysági értékkel számolva a fűtési költség az alsó becslésként megadott rezsicsökkentett áron, a nagyobb SCOP-vel számolva 129 ezer forint/év, a felső becslésként megadott piaci áron pedig a kisebb SCOP-vel számolva 280 ezer forint/év fűtési költség adódik ki, megjegyezve, hogy H-tarifa esetén ez a költség 92 ezer forint/év lenne, továbbá hogy ha a rendszer napelemmel van kombinálva, akkor az üzemeltetési költség jelentősen csökkenthető.
Kondenzációs kazán esetén 1300 m3 földgázfelhasználást feltételezve, rezsicsökkentett áron számolva 130 ezer forint/év, tisztán piaci áron számolva pedig 975 ezer forint/év fűtési költség adódik ki.
Összefoglalásként elmondta, hogy a fűtési rendszerek közti választás nem egyszerű „jobb vagy rosszabb” kérdése, hanem mérlegelni kell az egyéni körülményeket, köztük az energiaárakat, az ingatlan állapotát, a rendelkezésre álló támogatásokat, a hosszú távú terveket és a komfortelvárásokat is.
A hidrogén szerepe a közeljövő energiaellátásában
Hegyi Gábor előadása bevezetőjében egy példát mutatott be nagyobb méretű kaszkád hibrid rendszerre. Egy budapesti szállodai alkalmazásnál 6 kondenzációs kazánt és 5 hőszivattyút építettek be, amelyekkel a korábbi gázkazános megoldással szemben 40% energiaköltség-megtakarítást értek el, főleg az intelligens szabályozásnak köszönhetően.
A hidrogénfelhasználásra áttérve megemlítette, hogy Magyarországon 2%, Németországban pedig 11% hidrogént szabad bekeverni a földgázhálózatokba. A 11% hidrogén betáplálása a földgázhálózatba kb. 4%-kal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, így a hidrogén tüzeléstechnikai célú alkalmazása rövid távon, gyorsan és hatékonyan járul hozzá a klímavédelemhez. A legtöbb gázkészülékgyártó kazánjai ma már 20% hidrogéntartalmú gáz elégetésére alkalmasak.
Németországban a 2024-es épületenergetikai törvény (GEG) 2026. július 1-től lesz hatályos a 100 ezer lakos feletti városok, illetve 2028. július 1-től a 100 ezer lakos alatti városok esetében. Ez a jogszabály előrevetíti a tiszta hidrogén jelenlétét az elosztóhálózatokban. Ezzel összefüggésben bemutatta a németországi hidrogéninfrastruktúra megvalósult fejlesztését 2021 és 2025 között, valamint a 2040-ig szóló fejlesztési terveket. Ez a fejlesztés nagyrészt a meglévő földgázhálózatok átalakításával, kisebb részt új hálózatok létesítésével alakul ki. A továbbiakban ismertette a hidrogén tüzeléstechnikai tulajdonságait, és az azzal kapcsolatos problémákat (például a magasabb lánghőmérséklet miatti fokozott termikus nitrogénoxid-képződést). Gyakorlati szempontból kiemelte, hogy a 100%-ig hidrogén-kompatibilis készülékeket földgázzal üzemeltetni tilos, és nincs minimális földgázbekeverési arány sem. A szabványos földgázzal is üzemeltethető WTC-C kazánok tüzelőanyagához max. 20 térf.% hidrogén keverhető hozzá anélkül, hogy a kazánon bármit mechanikusan meg kellene változtatni vagy ki kellene cserélni bennük. Ha a készüléket hidrogéntüzelésűvé alakítják át, akkor a DVGW – Rule G260 előírása szerint az 5. gázcsalád „A” gázcsoportjának megfelelő gázzal (ISO 14687:2019) üzemeltethető. Ez minimum 98%-os tisztaságot jelent.
A Weishaupt Thermo CondensÆC-generációjú gázkazánokról elmondta, hogy azok már Magyarországon is három névleges teljesítményben állnak rendelkezésre (15, 25 és 32 kW). Ezek a kazánok alapkivitelben működhetnek fosszilis és biogén földgázzal, legfeljebb 20 térf% hidrogént tartalmazó földgázzal, tartályos propángázzal (LPG) és PB-gáz-keverékkel. A készülékekhez ma már rendelhető gyári átépítőkészlet, amellyel tüzelőanyagként tiszta hidrogént használhatnak. Ami a gázkazánokban változik hidrogéntüzelés esetén, az az alumíniumból készült, nagy sebességű hidrogén-égőfelület, a Clean Eco Sense elektropneumatikus tüzelésszabályozó, a gáznyomáskapcsoló és az UV-lángfelügyelet.
Hibrid rendszerek szabályozástechnikája
Murányi Sándor a fűtési tervek elégtelen szabályozástechnikai kidolgozottságára hívta fel a figyelmet, pedig az egyre inkább elterjedő hibrid rendszerek esetén különösen fontos a jól átgondolt szabályozástechnikai megoldás. Példaként bemutatott egy konkrét szabályozási példát, amely hőszivattyúra, gázkazánra, puffertárolóra, HMV-tárolóra, egy keverőszelepes fűtési és hűtési körre és egy keverőszelepes fűtési körre vonatkozott. Kapcsolási vázlaton ismertette a szabályozás működését, továbbá annak alapvető és opcionális funkcióit. Az alapvető funkciók közül kiemelte az alábbiakat:
– hőszivattyúról gázkazánra váltás adott külső hőmérséklet esetén,
– HMV-tároló töltése hőszivattyúról vagy gázkazánról töltőszivattyúval vagy váltószeleppel,
– választható HMV-előnykapcsolási stratégia,
– legionella elleni védelem.
A továbbiakban kitért az érzékelők felszerelésére, az engedélyezett kábelhosszakra, valamint további szabályozástechnikai komponensek beépítési és villamos bekötési szabályaira, valamint a jövőben várható trendekre, amit a dinamikus tarifák, az AI-alapú vezérlés, az energiatárolás és a hidrogén szerepének növekedése határoznak meg.
Új BAXI kondenzációs gázkazáncsaládok 2026-ban, Luna Century, Luna Compact és alkalmazásuk
Ázsóth Tamás a Luna Century és Luna Compact kazáncsaládról elmondta, hogy azok méretei és csatlakozásai megegyeznek a korábbiakkal, és azok földgázzal, pébégázzal és 20%-os földgáz-hidrogén keverékkel üzemeltethetők. A kazánok modulációs tartománya 1:10-re változott, és az új kialakítás miatt a nemesacél primer hőcserélő kevésbé érzékeny a szennyeződésekre. A Gas Adaptive Control szabályozás lehetővé teszi a gáz minőségétől függetlenül a közel ideális égési paraméterek beállítását. A prémiumkategóriás Luna Century szabályozása az SCB 17B bővítőkártyával megoldja a cirkulációs szivattyú vagy a napkollektoros rendszer vezérlését is. Max. 4 kazán kaszkádkapcsolásának lehetőségét pedig az SCB 10 bővítőkártyával lehet megvalósítani.
A gázminőség változásainak hatása az égéstermék paramétereire – és a kapcsolódó jogszabályok
Fazakas Miklós előadását azzal kezdte, hogy a földgáz minősége több okból is aktuális kérdés, amely érinti a vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és ezeken belül a kéményáramkört is. Tüzeléstechnikai szempontból a gáz Wobbe-számának kiadási pontra vonatkozó sávszélessége és a Wobbe-szám változásának megengedett legnagyobb sebessége lényeges, és az ezekre vonatkozó követelményeket nem mostanában, hanem 20 évvel ezelőtt kellett volna az európai jogszabályokban előírni. A vonatkozó magyar jogszabály ugyan tartalmazza a szükséges követelményeket, de ezeket harmonizálni kellene a gázkészülékekre vonatkozóan előírt követelményekkel. A Wobbe-szám a gáz legfontosabb paramétre, mivel annak a gázösszetétel változásai ellenére is állandó értéke biztosítja a gázkészülék állandó teljesítményét.
A továbbiakban elmondta, hogy a CEN/TC 234 WG11 munkabizottságban 2024-ben és 2025-ben vizsgálatokat végeztek arra vonatkozóan, hogy a Magyarországon kitermelhető gázok az EN 16726-os szabvány alkalmazási területén belül maradnak-e. Példaképpen bemutatta, hogy mi történik akkor, ha egy metánnal szabályosan beszabályozott gázkazánt G21 jelű gázzal üzemeltetnek. Ekkor az eredeti Wobbe-szám 50,72 MJ/m3-ről 54,69-re, azaz 3,97 értékkel változik. A helyzet sokkal rosszabb lett volna, ha a készülék beszabályozása például G23 jelű határgázzal, azaz egy hazai gázösszetételhez közeli összetételű gázzal történt volna.
Megállapította, hogy az égéstermék összetételére a gázforrások átrendeződése a nem karbantartott hagyományos gázfogyasztó berendezések, és egyes korszerű gázfogyasztó berendezések (gázmotorok, erőművek, pneumatikus rendszerű kondenzációs gázkazánok) esetében radikális hatású lehet. A földgázhoz keverhető 2%-os hidrogéntartalom hatása viszont minimális.
Megfelelő teammunka az égéstermék-elvezetőhöz kapcsolódó gázkészülékek esetében – Példa: társasházi gyűjtőkémények készülékcseréi
Keszthelyi István a teammunka buktatóinak (felelősség áthárítása, fegyelmezetlenség, szakmai hiányosságok) ismertetésével kezdte az előadását, majd felsorolta a gázkészülékcserékhez kapcsolódó alapvető jogszabályokat. Kiemelte a földgázellátásról szóló törvény (2008. évi XL. törvény) következő előírását: „Készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök végezheti, aki rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással.”
Az 1/2020 kormányrendelet definiálja a következő fontos fogalmakat: készülékcsere, egyszerűsített készülékcsere, tervezői nyilatkozat, gázfelhasználói technológiai rendszer, ipari, mezőgazdasági szolgáltatási cél, komplett rendszer. A 3/2020-as ITM-rendelet 1. melléklete pedig egyértelműen előírja, hogy a kiviteli tervnek tartalmaznia kell a légellátás, szellőzés tervét, és az égéstermék-elvezetés tervét. A 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprőipari tevékenységről előírja, hogy „Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni a tervezett, vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján.” Ezt a megrendelést a gáztervezőnek kell megadnia a kéményseprő felé még a megvalósítás előtt.
Az előadó fontos megállapítása volt, hogy a gáztervező tulajdonképpen generáltervező, akinek sok partnerrel kell együttműködnie, elsősorban a gázszolgáltatóval és a kéményseprővel.
Arra a gyakorlatban felmerülő kérdésre, hogy gyűjtő kéményrendszereknél jó-e a turbós-kondenzációs vegyes üzem, az SZME-G 2022. 12. 18. tételesen és pontosan tér ki: „Közös vagy gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó, első indexében azonos, második indexében 2-es vagy 3-as típusok vegyes telepítésének elvi akadálya nincs.”
A tapasztalatok azt mutatják, hogy
– A tervezett felújítások jól működnek, de jogi ellentmondások miatt a tervező lehetetlen helyzetben van.
– Több publikált mérés és a méretezések is tanúsítják, hogy nem alakul ki túlnyomás a jól méretezett LAS-gyűjtőrendszerekben.
A Gázközösségről röviden
A több mint húszéves, pécsi székhelyű Gázközösség Egyesület 85 dél-dunántúli tervező és szerelő vállalkozást tömörít. Az egyesület tagja a MÉGSZ-nek, legfontosabb tevékenységeik: szakmai ismeretterjesztés, szakmai képzések, érdekvédelem, valamint hasznos szolgáltatások nyújtása a tagoknak. Elnöke Murányi Sándor, a pécsi Murányi Kft. vezetője. Az egyesület legnagyobb projektje az évente egyszer, tavasszal megrendezésre kerülő Gázközösségi Szakmai Nap, amelyre idén is érkeztek külsős érdeklődők, köztük szép számmal MÉGSZ-tagok is.
További információk az egyesület honlapján: https://gazkozosseg.hu/gazszerelo/
