Az EP elfogadta az energiahatékonysági irányelvet

europai-unio-energiahatekonysag-fenntarthatosag-kibocsatas-csokkentes-szabalyozas

Jelentősen csökkentené az Európai Unió az épületek energiafogyasztását 2030-ig. Elfogadták az irányelvet.

Bár még az Európai Tanács jóváhagyására szükség lesz, de az Európai Parlament (EP) képviselői hivatalosan is elfogadták az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő irányelvet – jelentette be az Európai Parlament. A jegyzőkönyv szerint a képviselők 370 igen szavazattal, 199 nem szavazat ellenében és 46 tartózkodás mellett támogatták a szabályozást.

Mint azt a közleményükben írják, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása,

A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie

Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 

Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

Fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos leszerelése

A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy

2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez.

Kivéve a mezőgazdasági és műemlékvédett épületek

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.

Forrás: Európai Parlament / sajtóiroda
Fotóillusztráció: épületgépész.hu

Megosztás

Előző olvasása

Ha nincs lakásfelújítás, lesz lakhatási válság?

Következő olvasása

Ki végezheti az építési engedélyezés során az energetikai számításokat?