Melegvíz-előállítás megújuló módon – hőszivattyús bojlerek

Az elmúlt években a hőszivattyúk töretlen sikere tagadhatatlan, hiszen elsősorban a környezeti energiát hasznosítva, a levegő hőenergiáját használja a létesítmény fűtésére, hűtésére és esetlegesen használati melegvizének előállítására. Így megújuló forrásokból dolgozva takarít meg nekünk jelentős költségeket, melyek az elszabadult energiaárak korában talán az egyik legfontosabb szempont. De milyen lehetőségeink nyílnak, ha pusztán csak a melegvíz előállításra szeretnénk készüléket? Legyen ennek oka a már korábban korszerűsített, eltérő technológiájú fűtési rendszer megléte vagy az előállítani kívánt víz mennyisége, önmagában a használati melegvíz előállítás is történhet hőszivattyú segítségével. A hajdu HPT és HB modellek segítségével. A készülék 0,5 kW energiából legalább 2 kW hőenergiát képes előállítani! Ez a jelenleg ismert leghatékonyabb használati melegvíz előállítási módszer!

A hőszivattyús forróvíztárolók egyik modellje a HB, amely a már a megjelenését követően termékdíjat nyert. 200 és 300 literes verziókban léteznek és választhatunk üres vagy csőkígyóval felszerelt változatai között. A csőkígyó megléte egy ilyen tárolóban azt a célt szolgálja, hogy extra energiát tudunk a tárolóba vezetni egy másik hőtermelő jóvoltából. Például egy meglévő kondenzációs gázkazánfűtési vizét keresztülvezetve a csőkígyón plusz energiát juttathatunk a tárolóba, így rásegítve a hőszivattyú munkájára, igény szerint  tehermentesítve azt. Illetve a C1-es típusának csőkígyója a tartály felső részében helyezkedik el, így ez a típus pont ellentétes rendeltetést tesz lehetővé. Segítségével energiát tudunk kivenni a tárolóból és elvezetni a hőszivattyú által megtermelt hőmennyiséget egy alacsony hőleadó felülethez, például egy padlófűtési körbe. 

Hajdu HP-k egy gyáregységeben

A hőszivattyús bojlerek másik modellje a HPT, amely 4 típusban érhető el: 200 valamint 300 literes űrtartalommal, illetve ezek csőkígyós verziója. Alapvető különbséget a két készüléktípus között az adja, hogy a HB gyorsabban állít elő melegvizet, míg a HPT nagyobb energiahatékonyságra törekszik. Mindkettőben található beépített csőfűtő, így a HPT is képes gyorsaságra dolgozni, de az alapvető rendeltetése az, hogy a hatékonyságát minél magasabban tartsa. A HB villamos teljesítmény felvétele valamivel nagyobb, viszont cserébe valamivel gyorsabban tud melegvizet előállítani. A HPT ezt úgy kompenzálja, hogy az alacsonyabb teljesítményfelvételen túl, sokkal jobb a hatékonysága. Azonban rendelkezik egy úgynevezett boost móddal, amikor a hőszivattyút és a fűtőpatront egyszerre működteti, így fűtve a tartály felső  és alsó egyharmadát egyaránt. A HB a tartályban lévő 45 °C vízhőmérséklet  eléréséig a hőszivattyús egységével, azon felül pedig a fűtőbetét segítségével melegíti a vizet. Mindkettő modellnél az elérhető maximum a 65 °C. A HB kicsit hőmérséklettűrőbb, akár 43 °C-os hőmérséklet mellett is üzemel, míg a HPT-nek 36-38 °C-nál alacsonyabb levegőhőmérséklet szükséges a stabil működéshez. 

Hajdu HPT

A rendszerbe integrálhatóságuk kiváló, ezen belül is a HPT jobban ajánlott olyan integrált rendszerekbe, ahol része egy központi vezérlésnek. A hőszivattyús termékekről sokan azt gondolják, hogy zajosak, azonban sokkal halkabbak, mint például egy páraelszívó.A HPT készülék alkalmas a napelemes rendszerről történő vezérlésre, illetve a már kialakított Home management, Smart Grid rendszerbe történő bekötésre, ezáltal a készülék távolról is vezérelhetővé vált. A Smart Grid egy okoshálózatba történő integrálást takar, amely hazánkban még kevésbé elterjedt, de külföldön már számos helyen alkalmazzák. Lényege a készülékek távolról való, elektromos szolgáltató általi, kapcsolása. A HPT termékekbe két bemeneti jelpár köthető.

Hajdu HPT belső nézete

Az elsőt közvetlenül a napelem inverterére vagy napelem vezérlőre kötve és a PV módot aktiválva a készülék képes érzékelni, amikor a napelemen elegendő villamos energia áll rendelkezésre a működéshez. Ilyenkor automatikusan felfűti a tartályban lévő melegvizet 62°C-ra. A másik villamos bekötési lehetőség a kapcsolt hálózat (Smart Grid) csatlakoztatására lett kialakítva. A HPT működése egy hétre előreprogramozható Smart vezérléssel rendelkezik, ezzel illeszkedve a család melegvíz használati szokásaihoz, ami azt jelenti, hogy csak akkor működik a készülék, amikor várhatóan melegvíz igénye lesz a háztartásnak.

Hajdu HB kaszkád légelvezetéssel

A készülékek telepítése egy hagyományos elektromos bojlerhez képest sokkal több előkészítést nem igényel, ha csak a belső tér levegőjével akarunk melegvizet előállítani. Lehetőség van viszont légcsatornába történő bekötésre. Ezt célszerű lehet alkalmazni, hiszen a hőszivattyúból kiáramló levegővel hűthetjük a belső helyiségeket. A használati melegvíz előállítás mellett így, ezek a készülékek a szellőztetésben, légkondicionálásban és páramentesítésben is szerepet kaphatnak. Lehetőség nyílik természetesen arra is, hogy a légelvezetést vagy a kültéri léghasználatot mellőzzük, ám ekkor célszerű egy jól szellőző helyre végezni a telepítést, ugyanis így a készülék folyamatosan hűteni fogja az adott helyiséget. Telepítésük nagyon egyszerű és gyors. Egy 60 cm-es szervizhatár betartása javallott, ez biztosítja a készülék gyors körbejárhatóságát szerviz esetén.

Forrás: HAJDU Zrt.

Megosztás

Előző olvasása

Napelemek a lapostetőkön

Következő olvasása

Az EP új jogszabály elfogadásával támogatja a megújuló energiaforrásokok felhasználását