Hazánk 10 év alatt a napenergia egyik élharcosa lett – írja a Villanyautósok.hu.
A cikk rámutat, a 2010-es évek közepén a hazai megújuló mixet főként a biomassza-erőművek adták, miközben a szélerőmű-építést gyakorlatilag befagyasztották, és az energiapolitika lényegében a Paks II. projektre tett mindent, amely máig nem jutott túl a „drága gödör” fázison.
A fordulatot részben a támogatási rendszerek (KÁT, majd METÁR) átalakulása, de még inkább a napelem-beruházási költségek zuhanása hozta el. A kötelező átvételi rendszer 25–32 Ft/kWh-s garantált ára sokáig nem volt elég vonzó, ám ahogy estek a panelek árai, a projektek megtérülése látványosan javult, és megindult a naperőmű-boom.
„A napelemek ára 1976 és 2019 között 99%-kal csökkent, igaz, mi itt ebből Európában 2012 után nem sokat éreztünk, mivel az EU a hazai napelemgyártás védelmére hivatkozva minimum árat vezetett be a kínai napelemekre. Az intézkedés végül nem volt képes megmenteni az iparágat, így 2018-ban hatályon kívül helyezték, megnyitva ezzel az utat az olcsó importnak. Nagyjából ezzel egyidejűleg épült meg Európa első piaci alapú naperőműve Dél-Spanyolországban, hazánkban azonban 2021-ig kellett várni ugyanerre” – idézzük.
Mára a megújulók – elsősorban a napenergia – lekörözték a fosszilis forrásokat a hazai áramtermelésben, miközben az EU-ban is történelmi szintre nőtt a szél- és napenergia aránya.
A cikk arra emlékeztet: a tartósan alacsony árak és a technológiai fejlődés többet tettek a zöld átállásért, mint bármely nagyívű atomerőművi terv.
A teljes cikket ide kattintva lehet elolvasni.
Kiemelt kép: épületgépész.hu
