A 2025-ös építőipari adatok a KSH és az OPTEN cégtrend számai alapján eltérő, de egymást kiegészítő képet rajzolnak – áll az Opten sajtóközleményében. Arról is írnak, hogy miközben az építőipari volumen 2,8 %-kal emelkedett, a működő vállalkozások száma tovább csökkent, és az alapítási aktivitás sem élénkült érdemben. Azaz több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul, de növekvő termelési volumen mellett. Az épületek építésének számottevő volumene azonban a hazai épületgépész vállalkozásoknak mindenképpen jó jel.
A legfrissebb OPTEN-adatok szerint 2026 januárjára tovább csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma: 57,3 ezerre. Az alapítások 2025 januárjához, azaz egy évre visszamenőleg visszafogottak maradtak, 12 %-kal kevesebb új vállalkozás indult, miközben a megszűnések tartósan magas szinten alakultak, megközelítve az 500-at. A nettó cégdinamika hónapok óta negatív: több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul, a cégtrend így továbbra sem jelez széles körű élénkülést.
„Az építőipar 2026. évben nehéz üzleti évre számít. Az év első felére rányomja a bélyegét a parlamenti választások. Az állami, közösségi megrendelések időbeli elhúzódására és a külföldi befektetők kivárására lehet számítani. A lakásépítés és felújítások területe, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások viszont biztos megrendelést adnak az ágazatnak. Az építési piac szinten maradásával számolunk, amihez a vállalkozások számának növekedésére nincs szükség” – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
KSH: a növekedés nem volt egyenletes, a szaképítés aránya csökkent
Az Opten behozza a KSH éves adatai is, miszerint 2025-ben 2,8 %-kal bővült az építőipari volumen, ugyanakkor ennek a növekedésnek a szerkezete árnyaltabb képet mutat.
Az épületek építésének volumene éves szinten 22,5 %-kal nőtt, az egyéb építményeké 7,4 %-kal bővült, miközben a speciális szaképítés volumene – amely az ágazat termelési értékének közel felét adja – 9,9 %-kal csökkent. A teljesítmény így nem az ágazat egészében, hanem elsősorban az épületek építésében koncentrálódott.
„A volumenindex a teljesített kivitelezési értéket méri, nem a piac szélességét. Ha közben csökken a működő vállalkozások száma, és az alapítási aktivitás sem élénkül, akkor ez inkább koncentrált projekthatás, mint általános piaci fordulat” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Új szerződések: eltérő pálya az épületeknél és az egyéb építményeknél
Az épületek építésében tapasztalt erősödés mögött a szerkezeti adatok alapján inkább a már futó projektek teljesítésének felgyorsulása állhatott, mint új beruházási hullám. Ezt támasztja alá, hogy az épületekre kötött új szerződések volumene 2025-ben 7,2 %-kal csökkent.
Ha az új megrendelések mérséklődnek, miközben a teljesítmény nő, az jellemzően a meglévő projektek kifutásával magyarázható.
Az egyéb építmények esetében az új szerződések volumene 11,6 %-kal emelkedett, ami 2026-ban teljesítési alapot jelenthet. Ugyanakkor az ágazatban gyakoriak az év végi teljesítési koncentrációk, amelyek az éves volumenindexet felfelé húzhatják. A havi adatok alapján 2025 második felében volt érzékelhetőbb elmozdulás, ami időzítési hatásokkal is összefügghet.
A speciális szaképítés 9,9 %-os volumencsökkenése különösen fontos jelzés:
ha valódi, széles alapú élénkülés indult volna, annak ebben a szegmensben is meg kellett volna jelennie. A szerkezeti eltérés így azt mutatja, hogy a növekedés nem a teljes értékláncot érintette.
„2025-ben a statisztikai teljesítmény javult, de a piaci alapok nem erősödtek meg érdemben. A működő cégek számának csökkenése tavaly is folytatódott, és 2026 januárjában sem állt meg, az új szerződések szerkezete pedig inkább koncentrációra és alkalmazkodásra utal, mint tartós trendfordulóra“ – fogalmazott Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A 2026-os kilátások szempontjából ezért kulcskérdés, hogy az új szerződésállomány és a megrendelések érdemben bővülnek-e. A jelenlegi adatok alapján az építőipar inkább stabilizálódási, mint növekedési szakaszban van, miközben a kapacitások egy része továbbra is kihasználatlan.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,23 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Tolna és Csongrád-Csanád vármegye érte el.
Forrás: Opten / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: épületgépész.hu
