Miközben 2025-ben az építőipari volumen 2,8%-kal emelkedett, a működő vállalkozások száma tovább csökkent, és az alapítási aktivitás sem élénkült érdemben – áll az Opten közleményében. Az épületek építésének növekedése jó jel az épületgépész vállalkozások számára.
A legfrissebb OPTEN-adatok szerint 2026 januárjára tovább csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma: 57,3 ezerre. Az alapítások 2025 januárjához képest visszafogottak maradtak, 12%-kal kevesebb új vállalkozás indult, miközben a megszűnések tartósan magas szinten alakultak, megközelítve az 500-at. A nettó cégdinamika hónapok óta negatív: több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul, a cégtrend így továbbra sem jelez széles körű élénkülést.
„Az építőipar 2026. évben nehéz üzleti évre számít. Az év első felére rányomja a bélyegét a parlamenti választás. Az állami, közösségi megrendelések időbeli elhúzódására és a külföldi befektetők kivárására lehet számítani. A lakásépítés és felújítások területe, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások viszont biztos megrendelést adnak az ágazatnak. Az építési piac szinten maradásával számolunk, amihez a vállalkozások számának növekedésére nincs szükség” – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
KSH: a növekedés nem volt egyenletes, a szaképítés aránya csökkent
Az Opten behozza a KSH éves adatait is, miszerint 2025-ben 2,8%-kal bővült az építőipari volumen, ugyanakkor ennek a növekedésnek a szerkezete árnyaltabb képet mutat.
Az épületek építésének volumene éves szinten 22,5%-kal nőtt, az egyéb építményeké 7,4%-kal bővült, miközben a speciális szaképítés volumene – amely az ágazat termelési értékének közel felét adja – 9,9%-kal csökkent. A teljesítmény így nem az ágazat egészében, hanem elsősorban az épületek építésében koncentrálódott.
„A volumenindex a teljesített kivitelezési értéket méri, nem a piac szélességét. Ha közben csökken a működő vállalkozások száma, és az alapítási aktivitás sem élénkül, akkor ez inkább koncentrált projekthatás, mint általános piaci fordulat” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Új szerződések: eltérő pálya az épületeknél és az egyéb építményeknél
Az épületek építésében tapasztalt erősödés mögött a szerkezeti adatok alapján inkább a már futó projektek teljesítésének felgyorsulása állhatott, mint új beruházási hullám. Ezt támasztja alá, hogy az épületekre kötött új szerződések volumene 2025-ben 7,2%-kal csökkent.
Ha az új megrendelések mérséklődnek, miközben a teljesítmény nő, az jellemzően a meglévő projektek kifutásával magyarázható.
Az egyéb építmények esetében az új szerződések volumene 11,6 %-kal emelkedett, ami 2026-ban teljesítési alapot jelenthet. Ugyanakkor az ágazatban gyakoriak az év végi teljesítési koncentrációk, amelyek az éves volumenindexet felfelé húzhatják. A havi adatok alapján 2025 második felében volt érzékelhetőbb elmozdulás, ami időzítési hatásokkal is összefügghet.
A speciális szaképítés 9,9 %-os volumencsökkenése különösen fontos jelzés:
ha valódi, széles alapú élénkülés indult volna, annak ebben a szegmensben is meg kellett volna jelennie. A szerkezeti eltérés így azt mutatja, hogy a növekedés nem a teljes értékláncot érintette.
„2025-ben a statisztikai teljesítmény javult, de a piaci alapok nem erősödtek meg érdemben. A működő cégek számának csökkenése tavaly is folytatódott, és 2026 januárjában sem állt meg, az új szerződések szerkezete pedig inkább koncentrációra és alkalmazkodásra utal, mint tartós trendfordulóra“ – fogalmazott Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A 2026-os kilátások szempontjából ezért kulcskérdés, hogy az új szerződésállomány és a megrendelések érdemben bővülnek-e. A jelenlegi adatok alapján az építőipar inkább stabilizálódási, mint növekedési szakaszban van, miközben a kapacitások egy része továbbra is kihasználatlan.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19% volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Tolna és Csongrád-Csanád vármegye érte el.
Az építőipar súlyponti problémáiról a héten tett közzé egy tanulmányt az ÉVOSZ.
Forrás: Opten / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: épületgépész.hu
