Bár a számlázási korlátozások miatt a szakik jelentős része az elmúlt években kényszerült átalányadózásra vagy cégalapításra, az OPTEN legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy az egyéni vállalkozói forma népszerűsége töretlen. Közleményük szerint 2026 szeptember végén több mint 674 ezer egyéni vállalkozót tartottak nyilván Magyarországon, ami egy év alatt közel 32 ezres növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások száma folyamatosan csökken, állományuk 487 ezer alá esett. Ebbe az eltolódott, az egyéni vállalkozók által dominált szerkezetbe érkezhet meg az új KATA.
Emlékeztetőül, az építőipar számára a KATA 2022-es radikális szigorítása komoly érvágást jelentett. A jelenleg még hatályos, 2026-os szabályozás egy rendkívül zárt rendszert takar, amely kizárólag a főállású egyéni vállalkozók számára elérhető, havi 50 ezer forintos adóteher és 18 millió forintos éves bevételi értékhatár mellett. A szabályozás szerint a katás vállalkozó kizárólag magánszemélyeknek állíthat ki számlát, így ha akár csak egyetlen bizonylat is cég, egyesület vagy társasház felé kerül kiállításra, a KATA-jogállás azonnal és visszavonhatatlanul megszűnik.
A jelenlegi korlátozások miatt az épületgépészetben a KATA ma kizárólag a tisztán lakossági piacra fókuszáló (B2C) szakembereknek éri meg. Lakossági hibaelhárításnál (csőtörés, duguláselhárítás, gázkészülék-javítás), vagy egyedi lakások klimatizálása esetén. Ugyanígy a közvetlenül lakossági megrendelők számára elvégzett minden otthonfelújítások, javítások.
A 2027-re tervezett módosítások azonban ismét lehetővé tennék a cégeknek történő számlázást, és a KATA újra megnyílna a mellékállásban dolgozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos diákok előtt is.
Az éves bevételi keret várhatóan 22 millió forintra emelkedik, a céges bevételekre pedig külön adóteher vonatkozna.
Hogy a korábbi évtized építőiparát jellemző bújtatott foglalkoztatást elkerüljék, a törvényalkotó új fékeket épít a rendszerbe:
az új szabályok kizárnák a jelenlegi és a közelmúltbeli munkáltatótól származó bevételt, illetve korlátoznák az egyetlen megrendelőtől való túlzott függést.
Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője szerint a céges számlázás visszatérése tovább növelheti az egyéni vállalkozás amúgy is erős vonzerejét, de az átalakítás igazi próbája az lesz, hogy ténylegesen ösztönöz-e új gazdasági teljesítményt, vagy csak a meglévő munkavégzés adózási kereteit rendezi át.
Nem véletlen, hogy az ágazat egy emberként várja az új KATA bevezetését az építőiparban, amelynek legfontosabb ígérete a céges számlázás visszatérése. A tervek szerint a fix forinthatárok helyett a bevétel arányát vizsgálnák, így
ha egy építőipari alvállalkozó egy éven belül például három különböző generálkivitelezőnek is dolgozik, nem merül fel a bújtatott munkaviszony gyanúja. Azaz a rendszer nem büntetné azt, aki több lábon áll és piacképesen működik.
Emellett a tervezet a jövőbeli biztonságra is reflektál. Bár a megemelkedő, várhatóan havi 100 ezer forintos tételes adó elsőre fájdalmasnak tűnhet, a korábbi KATA nyugdíjképző képessége nagyon sok kockázatot jelentett. A magasabb járulék valódi szolgálati időt és egy élhetőbb nyugdíjat jelenthet. Az adminisztráció pedig továbbra is minimális maradhat, különösen, ha az MKIK azon – 18%-os különadóról szóló – javaslatát fogadják el, amely a megrendelőre telepítené ezt a terhet. Ebben a konstrukcióban a kisvállalkozó a megszokott egyszerűséggel állítja ki a katás számlát, a felárat pedig a nagyobb cég fizeti be utána.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
