A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6%-a biztosan, 18%-a valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Mint hangsúlyozzák, a lakásfelújítási piacon 3 éve stagnálást tapasztalnak, miközben „a magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41%-a épült 1970 előtt, 42%-a pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17%-át. Hozzáteszik,
a régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
| Építési időszak | Arány | Becsült db |
| 1970 előtt | 41% | ~1,85M |
| 1970-2000 | 42% | ~1,89M |
| 2000 után | 17% | ~0,77M |
Írnak arról is, a panelfelújítási program még 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.
A jelenleg is elérhető támogatási programok pedig rossz számokat hoznak. A GKI szerint bár a rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken).
A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.
Elemzik azt is, a jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10% (3+7), felső ötöd 49% (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35%), 60+ a legkevésbé. Településtípus: községek (29%), kisvárosok (26%). Régió: Nyugat-Dunántúl kiemelkedik (28%).
| Dimenzió | Legaktívabb | Legkevésbé aktív |
| Jövedelem | Felső ötöd: 49% | Alsó ötöd: 10% |
| Életkor | 30-39 év: 35% | 60+ év |
| Település | Község: 29% | Nagyváros |
| Régió | Nyugat-Dunántúl: 28% | – |
Nemzetközi kitekintésben pedig megállapítják, hogy az EU Renovation Wave stratégiája szerint (2020) 2030-ig megdupláznák az épületfelújítási rátát (~1%-ról ~2%-ra).
Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8%, ami az uniós átlag alatt van.
| Ország | Felújítási ráta | Fő program |
| Lengyelország | ~1,2% | Czyste Powietrze (700e+ ház) |
| Csehország | ~1,0% | Nová Zelená Úsporám |
| Magyarország | ~0,5-0,8% | KEHOP Plusz (alacsony) |
| EU cél (2030) | 2,0% | Renovation Wave |
A programokhoz való hozzáférés (jogosultság, önerő, adminisztráció) és a beruházási bizonytalanságok együttesen fékezik a döntéseket, ezért a felújítási piac élénkülése továbbra is erősen támogatás- és finanszírozásvezérelt. A jelenlegi támogatási mix célzott, de nem univerzális; ez magyarázhatja, hogy a potenciálisan érintett körhöz képest az igénybevétel mérsékelt. A következő időszak kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan széles körben elérhető, egyszerű és kiszámítható konstrukciók, amelyek tömegesen képesek aktivizálni a háztartásokat, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén – összegzi a GKI cikkében a jelenlegi helyzetet.
Forrás: GKI
Fotóillusztráció: Canva
