A rendezvény slágertémája nem meglepő módon a hőszivattyúzás volt, a tizenhárom előadásból tíz valamilyen módon tárgyalta a témakört. A szakmai nap önálló tematikus blokkját képezte az újdonságként megjelenő F-Gáz Akadémia, amely a HKVSZ és a MÉGSZ közös képzése. Ennek keretében az új F-gáz rendelet és a hűtőközegekkel kapcsolatos ismeretek kerültek ismertetésre. A konferenciát Varga Pál, a MÉGSZ alelnöke vezette le.
Az előadások címei, előadói:
A szeptember 17-én Budapesten, a Lurdy Házban tarott szakmai napon elhangzott tizenhárom előadásból hármat ismertetünk részletesen:
- Egy hibrid hőszivattyús rendszer életútja
Gallai Márton műszaki igazgató, Geo Concept Kft. - A Greenway® Neo N életciklus-elemzése
Beke Enikő marketingvezető, Climalife Kft. - Hisense HVAC-megoldások garzonlakástól az ipari csarnokokig
Móricz Tamás értékesítési menedzser, Hi-Trade-Sense Magyarország Kft. - Költségoptimalizált működésű BOSCH bivalens levegő-víz hőszivattyú utólagos illesztése meglévő gázkazános fűtésre
Pötör Balázs, Robert Bosch Kft. - Energiahatékonyság a gőzfejlesztésben
Csongrádi Endre ügyvezető, Bepatech Kft. - Elektrifikáció ipari alkalmazása – Gázról történő leválás
Fernezelyi Péter, Trane - Hőszivattyúkról a szabályozástechnika szempontjából!
Erhardt Tamás mérnök-értékesítő – Siemens Building technology - Zöldenergiával a hatékony rendszerért
Székely Péter épületgépészeti szaktanácsadó, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. - Oxyma – Rooftop Retrofit modernizációs program
Ádám Zsombor ügyvezető, Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft. - Magyarországi biomassza-helyzetkép
Sarusi-Molnár Andrea ügyvezető igazgató, Altherm Kft. - Amit tudni kell az új F-gáz rendeletről
Gurdon-Kiss Hermina vezető kormányfőtanácsos, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság - A hűtőközegek csoportosítása, a természetes hűtőközegek előnyei és veszélyei
Várkonyi Nándor elnök, Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) - A zajcsökkentés gyakorlati megoldási lehetőségei klímáknál és hőszivattyús rendszereknél – interaktív előadás gyakorlati bemutatóvalTan Attila zaj- és rezgéscsökkentési mérnök, Fehér Farkas Környezetvédelmi Kft.
Beszámolónkban három előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ YouTube-csatornáján:
Költségoptimalizált működésű BOSCH bivalens levegő-víz hőszivattyú utólagos illesztése meglévő gázkazános fűtésre
Az előadó, Pötör Balázs tipikus gázfogyasztású épületekre vonatkozó megtérülésszámítások bemutatása után számba vette a meglévő fűtési rendszerek hőszivattyúval történő bővítésénél jelentkező leggyakoribb problémákat. Ezek a következő területeket érintik:
– megfelelő teljesítményű gép kiválasztása (hőszivattyúk esetén nem ajánlott a gép túlméretezése),
– a meglévő hőleadó fajtája (padlófűtés, radiátoros, konvektoros vagy fan-coilos fűtés),
– rendelkezésre álló elektromos teljesítmény,
– HMV-tartály ideális mérete, tulajdonságai, váltószelepek beépítése,
– puffertartály mérete, bekötése, szabályozók elhelyezése, kompresszor élettartama,
– szabályozás,
– kültéri egység helyének megválasztása,
– zajproblémák,
– beüzemelési hibák.
Egy meglévő fűtési rendszer BOSCH bivalens hőszivattyúval történő bővítésére a következő kapcsolási vázlatot ajánlotta.
Ennél a megoldásnál a hőszivattyú vezérli a gázkazánt is, vagy 0–10 V-os teljesítményszabályozással, vagy on-off jellel. A beüzemelő a rendszeren a következő négy üzemállapotot tudja beállítani:
– soros: a hőszivattyú bizonyos hőmérséklet alatt átvált a gázkazánra,
– kizárólagos: csak a gázkazán üzemel,
– párhuzamos: ha már nem elegendő a hőszivattyú teljesítménye, akkor a beltéri egységben lévő keverőszelep segítségével bekeverhető a gázkazán felől érkező hőenergia,
– hibrid: a hőszivattyú a villamos energia és a gáz energiaárának aránya alapján azt a berendezést üzemelteti, amelynek az üzeme az adott körülmények között gazdaságosabb.
Fontos előny, hogy a hőszivattyú beltéri egysége képes külső jel fogadására (akár az épületfelügyeleti rendszertől). Ha például elfogyasztottuk a rezsicsökkentett gázmennyiséget, és onnantól már csak a hőszivattyús üzemet szeretnénk engedélyezni.
Befejezésül az előadó utalt a BOSCH honlapján megtalálható hőszivattyú-kiválasztó programra, és az azzal kapcsolatos megtérülési diagramra.
Energiahatékonyság a gőzfejlesztésben
Bevezetőjében Csongrádi Endre elmondta, hogy a gőzt mint hőhordozót a következők miatt szeretjük:
– gyors és hatékony a hőátadás, és precíz hőmérséklet-szabályozás valósítható meg vele,
– nagy hőkapacitással rendelkezik,
– a magas áramlási sebesség miatt (20-30 m/s 8–10 bar nyomáson, és 170–200 ∞C hőmérsékleten) gyorsan szállítható a felhasználási helyre
– ipari területeken sokoldalúan alkalmazható,
– megbízható, hosszú élettartamú berendezésekkel termelhető meg (például a Certuss gőzfejlesztők 20-30 év élettartamra vannak tervezve).
A gőzfejlesztők és gőzkazánok összehasonlítása a következő képet mutatja:
| Gőzfejlesztő | Gőzkazán | |
| Üzembe helyezési idő | max. 5 perc múlva már teljes kapacitáson üzemel | akár többórás felfűtés szükséges (méretfüggő) |
| Energiahatékonyság | magas, csak szükség esetén termel gőzt, készenléti időben kikapcsolható | csak folyamatos üzemnél gazdaságos |
| Helyigény | kompakt, kis alapterület | nagyobb gépház szükséges |
| Telepítés | konténeres kialakítás esetén akár 1-2 napon belül üzembe helyezhető | hosszabb telepítési idő |
| Karbantartás | a moduláris felépítés miatt gyorsabb szerelhetőség és könnyebb karbantartás | időigényesebb karbantartás és javítás |
| Tápvízigény | a fordított ozmózisos vízkezelés szükségtelensége miatt alacsonyabb vízfelhasználás (kb. 30%-kal) | mindenképpen fordított ozmózisos vízkezelés szükséges |
Bemutatta a cég által forgalmazott Certuss gőzfejlesztőket, amelyek közül az E- és az EMX-sorozat elektromos energiával fűthető, amelyet akár napelemekkel is meg lehet termelni. Mivel a gázégőket maga a Certuss cég fejleszti, így lehetőség van biogázzal mint megújuló energiaforrással üzemelő gőzfejlesztők szállítására is.
A Certuss energiahatékonyság jegyében megalkotott gőzfejlesztője az UMX-sorozat, amely 2 t/h gőztermelésig áll rendelkezésre. A sorozat tagjai 20 és 100% között moduláló, katalitikus, egyfokozatú égővel rendelkeznek, földgáz és/vagy PB-gáz-üzemre alkalmasak, és az NOx-emissziójuk 9 ppm alatt van.
Energiahatékonysági lépésként a legfontosabbnak a gőzvezetékek kielégítő hőszigetelését tekinti, hiszen itt 170-180 ∞C hőmérsékletű közeg szállításáról van szó. Csak ezzel a megoldással 5%-os gázmegtakarítás érhető el. A gázfogyasztás csökkentésének további megoldása a füstgáz hőhasznosítók beépítése. 2 t/h gőztermelésnél 83 kW-os hővisszanyerés valósítható meg. Egyéb megfontolandó lehetőségek:
– hőszivattyú a bemenő tápvíz hőmérsékletének emelésére,
– a hőtartási veszteség csökkentése pl. a kazánköpenyen keresztül beszívott égéslevegő előmelegítésével, és a gőztermelő szükség szerinti lekapcsolásával, tekintettel arra, hogy az üzembehelyezési idő nagyon rövid.
– a lokális telepítéssel szemben az egy dedikált kazánház létesítésének megfontolása.
Magyarországi biomassza-helyzetkép
Az előadó, Sarusi-Molnár Andrea megjegyezte, hogy a biomassza jelenleg a megújuló energetikán belül kevésbé hangsúlyos szerepet kap.
Kiemelte, hogy
– a megújuló energiaforrások fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ezek évről évre újratermelődnek,
– a megújuló energiák alkalmasak az energiaellátás és energiabiztonság megteremtésére, az energiafüggőség, továbbá a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,
– a megújuló energiák alkalmazása során a lokális energiaigények kielégítésére a helyi adottságok alapján lokális energiahordozók felhasználása történik meg a körforgásos szemlélet jegyében,
– térségenergetika alatt egy adott terület vagy régió energiahelyzetét, energiaforrásait, energiatermelését és -felhasználását értjük.
A megújuló energiaforrások használatának előmozdítására irányuló uniós jogszabályi keretrendszer jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz év során. Hazánkban a biomassza az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, amelynek részaránya a hazai energiaellátásban 2024-ben 17,4% volt. A hazai összes megújuló energiaforrás 63%-a szilárd biomassza. Az adatszolgáltatók jelentéseiből az derül ki, hogy 2024-ben 6,37 millió tonna biomasszát használtunk fel energetikai célra, ami 78,4%-kal több az előző évi mennyiségnél.
A megújuló energia felhasználásának energiahordozók szerinti megoszlását mutatja a 2. ábra PJ-ban és %-ban, a 2022 évre vonatkozóan.
A fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben a biomassza a természetes szénkörforgás része, az égés során felszabaduló szén-dioxidot a növények a növekedésük során elnyelik, így fenntartható energiaellátás jön létre.
A biomassza, ami elsősorban a vidék energiája, olyan növényi és álltati eredetű szerves anyagok összességét jelenti, amelyek energiává alakíthatók. Elsődlegesen ide tartoznak az olyan növényi hulladékok, mint a szalma, a faapríték, a pellet, az ágak és gallyak, az ocsú, a szőlőtörköly stb. Másodlagos energiaforrások a mezőgazdasági melléktermékek, mint a trágya, és az állati alom szalmával keverve. A harmadlagos energiaforrások pedig az élelmiszeripari és egyéb ipari hulladékanyagok, mint például a fehérjék, a vágóhídi maradványok stb. A másodlagos és harmadlagos energiaforrások a biogázüzemek alapanyagául szolgálnak.
A biomasszát főleg fűtésre és HMV-termelésre használjuk, de alkalmas technológiai gőz előállítására és áramtermelésre, valamint üzemanyag-előállításra (bioetanol) is. Az eltüzelhető biomassza hőenergiaként való hasznosításának lehetséges célterületei a következők:
– mezőgazdasági szárítóüzemek,
– állattartó telepek,
– feldolgozó üzemek,
– helyi fűtőművek,
– önkormányzati épületek.
Befejezésül ismertette cége tevékenységét és munkamódszerét, kezdve a probléma feltárásával, és befejezve a megvalósítással. Megemlítette, hogy a T típusú, 125–800 kW-os biomassza-tüzelésű kazánjaikkal saját gazdálkodásból származó szalma eltüzelése esetén a beruházók akár 80-90%-os energiaköltség-megtakarítást érhetnek el a földgáztüzeléssel szemben. A dán licenc alapján tervezett berendezéseikkel pedig akár 60%-os nedvességtartalmú tüzelőanyag (pl. szőlőtörköly) is eltüzelhető.
Dr. Vajda József
