A beruházás után mintegy 5 százaléknyi földhőenergia érkezhet a zuglói távhőszolgáltatásba.
Egy hat éve működő geotermikus rendszer nyújtotta lehetőségen túl a Svájci Alap támogatása kellett ahhoz, hogy egy több évtizedes ötlet, a földhő felhasználása a budapesti távhőszolgáltatásban megvalósulhasson. A cél, hogy 2027-re olyan hasznosító rendszer jöjjön létre, amivel évente mintegy 32 TJ geotermikus energiát tudnak betáplálni a főváros távhőszolgáltatásába – írja a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE).
A svájci pályázati finanszírozással a BKM Budapesti Közművek NZrt. több mint 800 millió forintot kapott, ami 58 százalékos támogatási intenzitásnak felel meg. (Ezen kívül további 10 másik projektet is támogatnak a Svájci-Magyar Együttműködési Alapon keresztül.)
Mint azt az MGtE írja, „a termelő és a visszasajtoló termálkutat a Vikuv Zrt. fúrta meg 2018-ban. Érdekesség, hogy a termelő kúton végzett intenzifikálás (savazás) nyomán a fajlagos hozam a korábbinak a 24-szeresére (!) nőtt. A kedvező eredmény párosulva egy viszonylag magas termálvíz hőmérséklettel (76°C) olyan következménnyel járt, hogy a leghidegebb külső hőmérsékletű napok kivételével a geotermikus mű folyamatosan ki nem használt kapacitással rendelkezett.
A BKV Vasúti Járműjavító Kft. telephelyén működő termál rendszerhez a BKM Füredi utcai (zuglói) távhőkörzete áll a legközelebb. Az MGtE szerint a beruházás után 18 ezer lakást és 30 közintézményt kiszolgáló rendszer éves átlagban 600 TJ-nyi hőigényét részben földgáztüzelésű kazánokkal, részben (földgáz bázisú) kapcsolt energiatermelésből származó hőből elégítik ki. A Járműjavító termál rendszere fölösleges kapacitásának kihasználásával éves szinten kb. 5%-os arányt „hasíthat ki” magának a geotermikus energia, amint az az alábbi tartamdiagramból is látszik.
Forrás: MGtE
Kiemelt kép: Canva
