Tisztújító küldöttgyűlés az MMK-ban: Gyurkovics Zoltán újra alelnök lett

Május végén rendezte meg éves küldöttgyűlését a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), amely során a testületi beszámolók megtárgyalását és elfogadását követően – négy évre – a tisztségviselők választására is sor került. A küldöttek újraválasztották a Magyar Mérnöki Kamara elnökének Wagner Ernőt, valamint alelnöknek Gyurkovics Zoltánt, az Épületgépészeti Tagozat elnökét – értesültünk az MMK-tól.

– Amikor négy évvel ezelőtt elkezdtük a közös munkát, mindannyian éreztük, hogy a kamara épp egy feszült időszakot él. Az volt a feladatunk, hogy ebből a légkörből visszavezessük a szervezetet a nyugodt, érdemi együttműködés felé. Nem volt könnyű, de sok tekintetben sikerült. Most sincs teljesen rendben minden. Elszigetelten szembesülhetünk öncélú megnyilvánulásokkal, de úgy látom, a csendes többség átlát a szitán, és az építésre koncentrál. A küldöttgyűlésre és a választmányi ülésre is igaz a jelentős minőségi javulás – a jövőben az elnökségnek is végig kell mennie ezen a változáson. Ez a stabilitás érték. Nem önmagában, hanem mert lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, a megújulásra, de leginkább arra, hogy érdemi módon képviseljük a mérnöktársadalom érdekeit – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Wagner Ernő az MMK közleménye szerint. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke arról is beszélt, már zajlik az új székház építésének előkészítése, új lendületet kapott a mesteriskola, amit digitális alapokra helyeztek.

„Hallgassuk meg egymást! Hallassuk a hangunkat!”

A tisztújító küldöttgyűlésen kétharmados támogatottsággal választották újra az MMK elnökének Wagner Ernőt, a kamara alelnöke pedig Gyurkovics Zoltán, Szőllőssy Gábor és Szántó László lett. Gyurkovics Zoltán a legtöbb szavazattal kapta meg a bizalmat. „Az alelnöki tanácsnak iránymutató, előkészítő szerepe van, döntési jogköre az elnökségnek van” – válaszolt kérdésünkre Gyurkovics Zoltán, és hozzátette, a következő 4 évben is lesznek kihívások, különösen a jelenlegi és várhatóan a következő évekre jelentős hatással bíró építésgazdasági helyzet miatt.
Gyurkovics Zoltán úgy látja, a hazai mérnöki kamarai történelem során kimaradt mintegy 50 év, hiszen az 1948-ban megszűnő érdekképviseleti tevékenységet csak 1996-ban indították újra, ezt az időszakot pedig pótolni, vagy ha úgy tetszik, „behozni” kellene.

– hangsúlyozta Gyurkovics Zoltán, aki szerint az idestova már 10 éve megvalósított tervezői konferenciákkal is példát mutattak a többi szakmai tagozatnak. Azt is elmondta, olyan közeli célokat kell kitűzni, amelyek illeszkednek az építésgazdaság jelenlegi helyzetéhez, és amelyek szükségesek a mérnökök támogatásához. Az alelnök példaként megemlítette, a szakma munkáját érintő szabályozások három minisztérium hatáskörébe tartoznak, mint a Belügyminisztérium, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Energiaügyi Minisztérium.

– mondta Gyurkovics Zoltán. 

Tisztújítás: minden testületbe került épületgépész

A küldöttek döntöttek az MMK elnökségi, a felügyelőbizottság, valamint a másodfokú etikai-fegyelmi bizottság tagjairól is. Elnökségi tag lett Lakits György, Kun Gábor, Wéber László, Decsi György, Bocz Gábor, dr. Farkas György, Nagy Bernát (épületgépész), valamint Palotásné Kővári Terézia.

A felügyelőbizottság tagjának választották dr. Szánthó Zoltánt (épületgépész), ifj. Bózvári Józsefet, Komjáthy Lászlót, Varga Zsoltot és Nagy Orsolya Kornéliát.

A másodfokú etikai-fegyelmi bizottság tagjának pedig dr. Bálint Ákost, Kocsis Tündét, Fülöp Kingát, dr. Szabó Évát, dr. Zákányi Balázst, Lantos Andrást (épületgépész), Gyapjas Jánost, Tátraaljainé Bányai Nikolettet, valamint Bathó Róbertet (épületgépész) választották.

ZBT
Fotó: MMK (2023)

Megosztás

Előző olvasása

A jövő: orosz kőolaj és földgáz nélkül?

Következő olvasása

Fenntartható innovációk a hűtéstechnikában: a Panasonic CO₂ készülékkel támogatja a klímaszerelők képzését