41. HKVSZ-szervizkonferencia

Miről volt szó a „hűtős korcsma” nevű informális rendezvényen? Melyek a lefejtett hűtőközegek körforgásban tartásának lépései? Hogyan kell a hűtőkamrák hűtőteljesítmény-igényét meghatározni? Hogyan alkalmazható az F-gáz rendelet biztonsági mentessége a gyakorlatban? Milyen tilalom vonatkozik 2027-től a kisebb monoblokk hőszivattyúkra és légkondicionáló berendezésekre? Melyek a szerelők fő teendői R290-es készülék telepítése esetén?

A „hűtős korcsma”

A konferencia előestéjén, a konferenciához szervesen kapcsolódó „hűtős korcsma” rendezvény keretében a részvevők kötetlen beszélgetést folytattak a hűtéstechnika aktuális kérdéseiről. 

Peter Tomlein a zárt hűtőköri szárazjég-előállítás modelljét és a szárítószűrő cseréjének menetét mutatta be. Horváth Zoltán és Piblinger Tibor pedig a „A2L és A3 hűtőközegek viselkedése zárt térben, szivárgás esetén” címmel tartott kísérlettel demonstrált előadást. Ebből egyértelműen és látványosan kiderült, hogy a kísérlethez a propánnal közel azonos sűrűségű szárazjeget használva a kiszivárgó közeg a padlószinten terül szét, és azt a klímaberendezés beltéri egységének ventilátora nem képes az alsó robbanási koncentráció határértéke alá hígítani, sőt a szétterülő közeg alig mozdul meg. Rendkívül veszélyes, hogy az R290 robbanása tipikusan már 1-10 mJ energia hatására bekövetkezhet, ami létrejöhet akár egy műszálas ruhadarab levételekor, akár egy szerszám leejtésénél keletkező szikraképződésnél. Számítással bemutatták, hogy ha 220 V és 50 Hz hálózati feszültségen egy 200 W teljesítményű fogyasztó (pl. lefejtő- vagy vákuumszivattyú) áramkörét relével 5 milliszekundum idő alatt megszakítjuk, akkor az előbbi energia többszöröse, vagyis 1000 mJ gyújtási energia keletkezik. Az előadó szakemberek saját méréseik alapján a következő következtetéseket vonták le:

  • a zárt térben kiszivárgott hűtőközeget ATEX gázérzékelővel kell mérni,
  • a padlószint közelében lévő hűtőközeget ATEX elszívó ventilátorral kell elszívni és a szabadba juttatni,
  • a munkavédelmi szabályokat szigorúan be kell tartani,
  • a munkálatokat, legyen szó szerelésről, javításról vagy karbantartásról, csak szakképzett személyek végezhetik,
  • a splitklíma beltéri egységének ventilátora a padlószint közelében csak kismértékben mozgatja a gáz-levegő elegyet (a mért alacsony légsebességek miatt),
  • a belső tér felső részében nincs hatékony légkeverés! 

Versits Tamás elmondta, hogy információi szerint propánnal töltött berendezés szerelésénél öt, ezek javításánál három esetben történt baleset. Piblinger Tibor ehhez hozzátette, hogy a Hajdúhadházán az októberben történt halálos balesetnél a splitklíma feltehetőleg propánnal volt feltöltve. A balesettel kapcsolatos vizsgálat folyamatban van. Megjegyzésként idekívánkozik, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál hozzáférhető adatok alapján Magyarországon 2000 óta több, egyértelműen PB-gázszivárgásból kiinduló robbanás és tűz történt, ezek között legalább két halálos esemény volt, amelyek összesen négy ember életét követelték.

A propán rendkívüli veszélyességét szem előtt tartva a HKVSZ elnöksége a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórummal egyetértésben és karöltve az EU megfelelő szerveinél lobbizni kíván annak érdekében, hogy a lakossági klímaberendezéseknél egyértelmű tiltásra kerüljön az R290 hűtőközeg használata.

A konferencia programja

Az idei szervizkonferencia november 11–12-én került megrendezésre, amelyen öt szekcióba sorolva 21 szakmai előadás hangzott el. A konferencián 125 fő szakember vett részt, akik a hűtős szakma összes szegmensét képviselték. 

A konferencia előadói és előadásai a következők voltak, amelyek közül ötöt emelünk ki, közölve azok legfontosabb gondolatait. 


I. MEGFELELÉS, HŰTŐTELJESÍTMÉNY, JOGSZABÁLYI ÉS TERVEZŐI KIHÍVÁSOK

1. A jövő hűtése, a jelen technológiája. Trendek, K+F, piaci irányok – Dr. Lipóczi Gergely, Climalife Kft. 

2. F-gáz rendelet a gyakorlatban: kvóták, hulladékgazdálkodás, regenerálás és szolgáltatások – Simon Sándor, Climalife Kft.

3. A hűtőteljesítmény-igény meghatározása – Jakucs Tibor, Soós és Társa Zrt. 

4. Hogyan alkalmazható az F-gáz rendelet biztonsági mentessége a gyakorlatban? – Szalai Gabriella, MAHÖSZ

5. Az F-gáz rendelet és az energiahatékonysági rendelet, szabályok, feladatok, hatósági ellenőrzések – Gurdon-Kiss Hermina, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság

6. Hogyan kezeljük a fluortartalmú hűtőközegekre vonatkozó kvóták 2027-es csökkentését? – Youbi Idrissi Mohammed, Solstice Advanced Materials

II. ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK ALTERNATÍV HŰTŐKÖZEGGEL

7. Fenntartható kereskedelmi hűtés – Mega Image esettanulmány
Előadó: Marco Ferron, CAREL Industries S.p.A.

8. Lower total cost of ownership with CO2 Refrigeration&Heating Solutions / Alacsonyabb teljes költség a tulajdonosoknak széndioxidos hűtéstechnikai és fűtési megoldásokkal – Eduard Stoica, Piotr Waclawek, ADVANSOR A/S 

III. LÉGTECHNIKA, HŐSZIVATTYÚ

9. Használati meleg víz előállítása hőszivattyúval – Dr. Szánthó Zoltán, BME Épületgépészeti és Gépészeti-eljárástechnika Tanszék

10. Ultrahangos légnedvesítők alkalmazása, üzemeltetése és karbantartása –
Brek Károly, Pálfi László, BR Gal Zöldautó Kft.

11. A légkezelőtől az energiarendszerig – Energiahatékony hűtési megoldások a légtechnikában – Nyárády Győző, Rosenberg Hungária Kft.

IV. SZÉN-DIOXID-ALAPÚ HŰTŐRENDSZEREK

12. Hűtőközeg-paradoxonok a modern járműiparban és szervizfronton. Vakvágányok és a feledésbe merülő tudás – Baricz László, Antarktisz Klíma Kft. 

13. A jövő VRV-je? Daikin szén-dioxidos VRV mint válasz az F-gáz korszak végére, Pallós Levente, Daikin Hungary Kft. 

14. Szén-dioxidos hűtés – Gondolatok az elmúlt nyár kapcsán
Előadó: Kiss D. József; Danfoss Kft. 

15. Szén-dioxidos rendszer és a költségek alakulása más alternatív megoldással szemben, Gaál Péter, Space Engineering Services Kft.

V. GÁZ VAN: TŰZ ÉS JÉG JÁTÉKA – A PROPÁN

16. Propántöltésű splitklíma tesztje és fontos tapasztalatai – Piblinger Tibor; Technológia Hűtés és Klíma Kft. 

17. Az R290 legveszélyesebb pillanatai – hol hibázhat a szerelő?
Előadó: Császár Dániel, Vrec-Co Kft. 

18. R290 a gyakorlatban. Tervezési biztonság és telepítési valóság a propános hőszivattyúknál – Horváth Gábor, Columbus Klímaértékesítő Kft. 

19. Zölden hatékony, tűzforrón veszélyes – Mi az?
Amit a propánról tudni kell, energetikai előnyök, alkalmazási kockázatok és a biztonságos szerviztechnika – Korbacska Ákos műszaki oktató 

20. A hűtős szakma lehetséges fejlődési irányai, továbbképzési lehetőségek – Dr. MAIYALEH Tarek, BME

21. A napelem legjobb fogyasztója a hőszivattyú? – Lehetőségek és korlátok 2026-2027-ben – Kiss Ernő, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség 

F-gáz rendelet a gyakorlatban: kvóták, hulladékgazdálkodás, regenerálás és szolgáltatások

Simon Sándor előadásában elmondta, hogy a regenerált hűtőközegek alkalmazása jelentősen csökkenti a karbonlábnyomot, és hozzájárul a kvótacsökkentésből eredő kihívások kezeléséhez, gondolva itt a 2027-es jelentős kvótacsökkentésre. A körforgásos gazdaság koncepciójának középpontjában a környezeti felelősségvállalás áll. Aprópénzre váltva és számokban kifejezve: a fluortartalmú üvegházhatású gázokból származó hulladékok 75%-a újrahasznosított, és ebből következően Európában több mint 30 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátása kerülhető el. 

A lefejtett hűtőközegek körforgásban tartásának lépései:

1. regenerálás: 

  • a regeneráláshoz a hűtőközeg 1.3 ADR vizsgával szállítható, és a Climalife budaörsi raktárába szállítható be, sorszámozott szállítólevéllel,
  • a palackra vonatkozó előírások: az érvényes nyomáspróba, az ADR-jelölés (címke, bárca), és a π-jelölés. A lefejtő palack a névleges töltőtömegének max. 80%-áig tölthető,

2. ártalmatlanítás:

  • veszélyes hulladék szállításához engedély szükséges,
  • a szállításhoz SZ-jegy (szállítási lap) szükséges, amelyet a Climalife Kft. biztosít,
  • az elszállításhoz KÜJ-szám (környezetvédelmi ügyféljel) és KTJ-szám (környezetvédelmi területi jel) szükséges, 
  • az elszállítás rendelése adatbekérővel történik, amit az ügyfélszolgálat ad meg a lefejtő palackokhoz. 

 A hűtőteljesítmény-igény meghatározása

Jakucs Tibor ismertette, hogy a hűtőkamrák hűtőteljesítmény-igényének meghatározásánál a következő paramétereket kell figyelembe venni: külső hőterhelés, termék, termék hőtermelése (élő anyag – zöldség, gyümölcs esetén – légzéshő), rakodószemélyzet, anyagmozgatás rakodógéppel, világítás, ajtónyitás, dérképződés és egyéb paraméterek. Kiemelte, hogy 1 tonna termék tárolásához 5-6 m3 tárolóhely szükséges, és hogy mivel a belső térben is mozgatjuk a levegőt, itt nagyobb hőátadási tényezővel kell számolni (20 W/m2⋅K), mint a fűtéstechnikában szokásos. Fontos, hogy a termék véghőmérséklete nem minden esetben egyezik meg a kamra belső hőmérsékletével, mivel a hűtéshez hőmérséklet-különbségre van szükség. Terméknek tekintünk mindent, ami az áruval együtt bekerül a kamrába. Pl. egy sokkolóban a kenyereskocsit is, amivel a terméket betolják a kamrába. Ha ebben az esetben 100 kg a termék, és 100 kg a kocsi tömege, akkor az acél és a kenyér eltérő fajhője alapján számolva a szükséges teljesítményigény 15,6%-kal nő meg. Az ajtónyitással kapcsolatos energiaigény számítására egy empirikus képletet adott meg, amelyben az ajtó szabad magassága a másfeles hatványon szerepel. Kitért arra, hogy a hagyományos világítás 10 W/m2-rel, a LED-es világítás pedig 3 W/m2-rel vehető figyelembe. 6 °C kamrahőmérséklet alatt már jelentkezik dérképződés az elpárologtatón, egyéb paraméterként pedig pl. a kamrában lévő főzőüstöt kell figyelembe venni. 

Hogyan alkalmazható az F-gáz rendelet biztonsági mentessége a gyakorlatban? 

A terméktilalmak alóli mentességhez a következő három út járható, amelyek alkalmazhatósági feltétele, időtartama és az igazolási logikája eltér egymástól:

  1. Időben korlátozott mentesség: ez 4 évre szóló tagállami mentesség. Tagállami kérés alapján bírálják el. Akkor alkalmazható, ha az adott alternatíva nem elérhető, nem használható, vagy aránytalan költségű az adott tagállamban.
  2. Kibocsátás-alapú mentesség (életciklusra vetített szén-dioxid-alapú mentesség): akkor várható pozitív elbírálás, ha a környezettudatos tervezési követelményekhez viszonyítva a teljes életciklus szén-dioxid-egyenértéke az összehasonlítható megoldásénál alacsonyabb.
  3. Helyszín- és esetfüggő biztonsági mentesség: ez nem általános kivétel, hanem konkrét helyszínhez és alkalmazáshoz kötött jogcím. 

Az időkorlát nélküli biztonsági mentesség akkor kérhető, ha a biztonsági előírások nem engedik az adott rendszer használatát, és az az F-gáz rendelet IV. mellékletében szereplő terméktilalmak esetére vonatkozik. A biztonsági mentesség magában foglalja az információs, telepítési, használati és szervizelési életciklusszakaszokat.

A mentesség igénybevételéhez nem szükséges előzetes értesítés vagy a hatóságok általi engedély. A javasolt végrehajtási rendelet a termékcímkézési formátumra vonatkozóan előírja, hogy: a címkén egy olyan nyilatkozatnak kell szerepelnie, amely jelzi, hogy „tilos üzemeltetni, kivéve, ha azt az üzemeltetési helyszínen alkalmazandó biztonsági követelmények előírják”, és ki kell egészíteni a biztonsági követelményre való hivatkozással. 

A Magyar Hőszivattyú Szövetség honlapján (www.hoszisz.hu) elérhető „A 2024-es felülvizsgált F-gáz rendelet biztonsági mentessége. Magyar nyelvű változat. 2026. július” című dokumentum, amelyből a további részletek megismerhetők. 

  1. Az F-gáz rendelet és az energiahatékonysági rendelet, szabályok, feladatok, hatósági ellenőrzések
  2. Gurdon-Kiss Hermina előadásában kitért az F-gáz csökkentés folyamatának lényeges pontjaira. A legfontosabbak ezek közül:
  3. 1. Az F-gázok teljes megszüntetése 2050-re.
  4. 2. Az előállított HFC-mennyiséget 2036-ra 15%-ra kell csökkenteni.
  5. 3. A tilalmat kiterjesztik az alacsonyabb GWP-értékű F-gázokat használó termékekre is (biztonsági aggályok felmerülése esetén mentesség adható a tilalom alól).
  6. 4. 2027-től teljes tilalom a legalább 150-es GWP-értékű F-gázokat tartalmazó kisebb (<12 kW) monoblokk hőszivattyúkra és légkondicionáló berendezésekre. 2032-ben pedig teljes kivezetésük. 
  7. 5. Az F-gáz tartalmú splitklímákra és hőszivattyúkra teljes körű tilalom. 
  8. 6. A HFC-kvótakiosztási ár 3 euró/tonna. 

 
Az R290 legveszélyesebb pillanatai – hol hibázhat a szerelő? 

Császár Dániel előadásában elmondta, hogy a biztonság érdekében R290-es készülék telepítése esetén a fő teendők a megfelelő elhelyezés és szellőzés, a gyártói távolságok betartása, a gyújtóforrások kizárása, a kondenzvíz elvezetése, rezgéscsillapító talpak használata és a szervizelhetőség biztosítása.

A hibakeresés ellenőrzési lépései: feszültségmentesítés, a burkolat eltávolítása, vizuális ellenőrzés (szivárgás, sérülés szempontjából), elektromos csatlakozások ellenőrzése, nyomás- és hőmérséklet-értékek mérése, R290-re alkalmas szivárgásvizsgálat, funkcióteszt (kompresszor, ventilátor, szelepek). 

A hűtőköri javítás/forrasztás lépései pedig: előkészítés (beleértve a hűtőkör lefejtését és a megfelelő szellőzés biztosítását is), nitrogénes öblítés legalább három alkalommal, forrasztás ezüstforrasszal, és végül az ellenőrzés, különös tekintettel a szivárgásellenőrzésre. 

Elismerő oklevél átadása

Egy kedves pillanata volt a november 11-i baráti vacsorának annak az elismerő oklevélnek az átadása, amellyel a HKVSZ elnöksége több évtizedes magas színvonalú, kiváló szakmai munkájáért Kiss D. József kollégánkat a Szövetség tiszteletbeli tagjává választotta. A díjazottal készített interjúnkat hamarosan közölni fogjuk. 

Dr. Vajda József

Megosztás

Megosztás

Előző olvasása

Csatlakozott az MGVE a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórumhoz

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük