Milyen rövid távú megoldások vannak a propánon kívül alacsony GWP-jű F-gázos klímára és hőszivattyúra? Mire kell nagyon vigyázni, ha propános klímát telepítünk?
Hol tart most a hővisszanyerős szellőzéstechnika? Milyen decentralizációs megoldások vannak lakó-, és ipari környezetben a hővisszanyerős szellőztetésre?
A szakmai nap programja
A XII. Klíma- és Légtechnika Szakmai Napot 2026. október 7-én Budapesten, a Lurdy Konferenciaközpontban rendezte meg a MÉGSZ. A programot Keszthelyi István okleveles gépészmérnök, a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnöke vezette le. A rendezvényen az alábbi 13 előadás hangzott el, ezek közül hármat ismertetünk részletesen.
- Innovációk a lakótér-szellőzésben – hol tart most a hővisszanyerős szellőzéstechnológia?
Tóth István magyarországi képviseletvezető, Zehnder Hungary Kft. - (De)centrális hővisszanyerős szellőztetés a Heliostól – Kovács István műszaki vezető, Helios ventilátorok
Kamleithner-Budapest Kft. - Klímatechnika az F-Gáz III tükrében – Megoldások a változó szabályozási környezetben
Beke Enikő, Climalife Kft. - R290: féljünk vagy ne féljünk? Mit tud az All in One megoldás?
Fischer András marketing vezető, Rotovill Zrt. (AUX Magyarország) - Hőszivattyúk rövidtávú fejlesztési iránya
Haller László, Airtronics Kft. - Textil és fém légcsatorna okos kombinációja hazai gyártótól – egy szemlélet, ami pénzt hagy a zsebében
Sándor Dániel ügyvezető, okleveles gépészmérnök, DAAL Group - Mit hoz a konyhára az Airvent?
Fingerhut Roland tervezői konzulens, Airvent Zrt. - Az energiahatékonyságon felül – A mérnöki hozzáadott érték szerepe a modern légkezelő rendszerekben
Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Kft. - Energetika és a szűrés kapcsolata a légtechnikában
Palotás Dávid értékesítési vezető, Krill Zrt. - FLOWAIR Decentralizált szellőztetési megoldások. Esettanulmány a FLOWAIR megoldásairól!
Miklecz Kornél, Flowair - Az R290 legveszélyesebb pillanatai – hol hibázhat a szerelő?
Császár Dániel, Vrec-Co Zrt. - Propán töltésű split klíma tesztje és fontos tapasztalatai
Piblinger Tibor Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) - Az F-Gáz rendelet és az Ehat rendelet, szabályok, feladatok, a Klímavédelmi Hatóság ellenőrzései
Gurdon-Kiss Hermina, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
Hőszivattyúk rövidtávú fejlesztési iránya
Haller László arról tartott előadást, hogy a hőszivattyúk és a klímák fejlesztése a közeljövőben milyen irányt vesz majd. Melyik hűtőközegeket részesítik előnyben a gyártók és miért? Tervezőknek, kivitelezőknek is fontos tudni a változásokról, hiszen most indulnak azok a projektek, amikhez úgy kell hőszivattyút választani és vásárolni, hogy aztán évtizedekig ne okozzon gondot az üzemeltetés sem.
Ahogy az közismert, az EU szabályozás miatt 2030-tól csak 150-es GWP alatti hűtőközeggel helyezhető majd üzembe hőszivattyú. Addig pedig a gyártók gőzerővel keresik az R410a, az R32-es és a többi, 150-nél magasabb GWP-jű hűtőközegek utódait.
A propánnak alacsony GWP indexe van, csakhogy rettentő robbanásveszélyes. Erről már több előadásban is volt szó, de nem csak ez a hátránya, hanem az is, hogy sokkal nagyobb védőtávolságokat kell hagyni a kültéri egységek körül, és jóval drágább a szervizelésükhöz szükséges felszerelés is. Két új gázkeverék van most a gyártók fókuszában a propánon kívül, ezek pedig az R454b és az R454c.
Csak egy betű különbség a névben, de a hatalmas különbség valójában. Jól látszik, hogy az R454B GWP-je 466, az R454C-é pedig csak 146-148.
Előbbinek sokkal kisebb a hőmérsékletcsúszása azaz a kondenzáció és elpárolgás közel azonos hőmérsékleten valósul meg, utóbbinál azonban akár 7-8 K is lehet.
Miért térnek át a gyártók az utolsó 3 évben (2027-től 2030-ig) az R410a-ról az R454B-re?
Ismerjük a rendeletet, hogy 2030-ig a 410a-val is üzembe helyezhetők a nagyobb hőszivattyúk, de az ilyen hűtőközeggel töltött gépek szervízelése majdnem el fog lehetetlenülni. Új gázt már nem lehet majd venni, a regenerált gáz ára pedig bármikor elszállhat. Tehát ez egy felelős piaci álláspont a készülékgyártók részéről, hiszen hiába lehetne még beépíteni ezeket a gépeket, ha később jóval az életciklusuk vége előtt le kéne selejtezni. Az R454B gáz jóval hosszabb ideig beszerezhető és tölthető lesz, nem hagyják tehát magukra a kifutó hűtőközeg problémájával az ügyfeleket.
Miért nem az R454C-re térnek át a gyártók, ha annak 150 alatti a GWP-je?
Itt van az R454C gáz, aminek teljesen jó a GWP-je. Miért nem ezzel működő hőszivattyúkat gyártanak a gyártók már most? Miért fejlesztenek erre a 3 évre komplett gyártmánycsaládokat, ha 2030 után már nem lehet újonnan beépíteni? Ennek nagyon egyszerű gyakorlati oka van: az R410a egy régóta bevált gáz, egész iparág épült a használatára. Rengeteg ezzel működő hőszivattyú és klíma van ma is üzemben. Márpedig az R454B gázkeverék fizikai tulajdonságai és viselkedése sokkal jobban hasonlít az R410a-ra, mint az R454C-jé. Az R410a-val működő kompresszorokat, hőcserélőket, expanziós szelepeket viszonylag könnyen lehet adaptálni az R454B-s gépekre. A főbb komponensek tehát gond nélkül alkalmazhatók továbbra is. A meglévő gyártósorokról tehát némi módosítással lejöhetnek olyan hőszivattyúk, amiket aztán ezerszám lehet értékesíteni.
Az R454B nagy hátránya azonban az R454C-hez képest, hogy 2030-tól biztosan kivezetik, mivel a GWP-je 150 fölötti, és az is, hogy magas hőmérsékletű alkalmazásoknál korlátos a használata. Ezzel tehát nem fogunk tudni mondjuk 70 fokos HMV-t gazdaságosan előállítani.
Miben mások az R454C-vel működő hőszivattyúk?
Nagy előnyük, hogy 2030 után is korlátlanul használhatóak. A nagy hőmérsékletcsúszásból előnyt is lehet kovácsolni: ha a kondenzátort és a hőcserélőket megfelelően méretezik, akkor az elnyújtottabb halmazállapotváltozás miatt az ilyen hőszivattyú COP-je nagyban javulni fog és használhatóak magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz is! Ehhez azonban teljesen újra kell tervezni a “hardvert”: új, és nagyobb kompresszorok, más méretezésű hőcserélők kellenek.
Fontos tudnivaló azonban, hogy a klímagázokra nem csak az EU-s klímagáz rendelet vonatkozik, hanem a gyártók feje felett Damoklész kardjaként lebeg a PFAS rendelet (az örök vegyi anyagokra vonatkozó rendelet) is. Mind a kettő gáz tartalmazza az R12134yf komponenst, ami un. örök vegyületnek számít. Azaz, ha kikerül a természetbe, ott felhalmozódik, nem bomlik le, és ennek súlyos környezeti és egészségügyi következményei lehetnek. Tehát még az is elképzelhető, hogy az R454C-t is betiltják valamikor.
Az R290 legveszélyesebb pillanatai – hol hibázhat a szerelő?
Köztudott, hogy az R290, azaz a propán egy rendkívül robbanásveszélyes gáz. Császár Dániel tartott egy előadást arról, hogy a propános hőszivattyúk és klímák szervizelésnél hol vannak a kockázatok, hogy tudják őket az épületgépészek elkerülni? Mikor lesznek biztonságban az R290-nel történő munkavégzés során?
A robbanásnak három feltétele van:
- megfelelő mennyiségben jelenlévő oxigén
- éghető anyag
- és gyújtóforrás.
Tűz csak akkor keletkezik, ha a három feltétel egyszerre van jelen. Ha a három közül valamelyik nincs jelen, akkor a gépész szerelő biztonságban van.
Telepítés
A telepítés során az egyik legfontosabb biztonsági szabály, hogy be kell tartani a gyártó által előírt és a jogszabályban leírt telepítési távolságokat! A propános hőszivattyúk kültéri egységeire jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az F-gázokkal üzemelőkre. Nem lehet például a közelben pinceablak vagy bármilyen akna, hiszen a propán a levegőnél nehezebb gáz, és a talajszintre lesüllyedve, ott összegyűlve egy apró szikra is berobbanthatja.
Normál üzem
Normál üzem közben a propános hőszivattyú egyáltalán nem veszélyes, ha a telepítésnél mindenre figyelt az épületgépész. A felhasználó azonban követhet el hibákat, pl hogy letakarja a szellőzést vagy elhanyagolja a karbantartást. Bár ez utóbbi is inkább csak a hőszivattyúra veszélyes, az azt kezelő szervizesre nem, hiszen ez még nem okoz propánszivárgást.
Meghibásodás
Első lépés, hogy felmérjük, hogy mi a probléma. Az esetek többségében nem kell a hűtőkörhöz nyúlni, elég lehet a vízköri javítás, egy érzékelő cseréje vagy egyéb elektromos javítás.
Hibakeresés során fontos, hogy ahogy lebontja a szerelő a burkolatokat, onnantól fogva a gyárilag kialakított védelmek nem működnek tökéletesen! Például a beépített R290 szivárgás érzékelő sem. Mindig legyen a helyszínen R290 érzékelő műszer, és nagyon figyelni kell az összes lehetséges gyújtóforrás kiiktatására is!
Hűtőközeg lefejtése
Ha magát a hűtőkört is meg kell bontani, az már konkrétan robbanásveszélyes üzem, ahol egy sor szabálynak meg kell felelni.
- gázérzékelőt is használni kell
- megfelelő szellőzést kell biztosítani
- kizárólag R290-re minősített lefejtőberendezést szabad használni!
- a gépet áramtalanítani kell, hiszen az elektromos szikra is gyújtóforrás
- antisztatikus munkaruhára, ATEX-es (robbanás ellen minősített) készülékekre és szerszámokra van szükség
- a lefejtett mennyiséget mérlegen ellenőrizni kell, és ha jelentős eltérés van a készülék töltetmennyiségéhez képest, akkor meg kell keresni a szivárgás okát
Forrasztás
Hiába fejtette le a szerelő a rendszert, nitrogénes átöblítés nélkül életveszélyes forrasztani! Forrasztani is csak nitrogénáram mellett szabad.
Vákuumozás
Ha az eddigiek, tehát a hűtőközeg lefejtése és a nitrogénes átöblítés szabályszerűen megtörtént, és a szellőzés is megfelelő, akkor ez nem egy veszélyes üzem. Az R290 érzékelőt még itt is alkalmazni kell!
Újratöltés
Ugyanazokra kell figyelni, mint a lefejtésnél. Ugyanúgy figyeljünk a gyújtóforrások kiiktatására! Fontos, hogy az R290 hűtőközeg csak nyomáspróba és vákuumozás után tölthető vissza.
Javítás utáni működés ellenőrzés
A javított kötéseknél végig ellenőrizni kell az összes kötést. Még mindig fontos, hogy az R290-es érzékelő nálunk legyen és működjön is. A készüléket úgy kell otthagyni, hogy az összes létező gyári burkolata vissza legyen helyezve, gyári paraméterek mellett (nyomás, hőmérsékletek, áramfelvétel, stb.) működjön a berendezés.
Propán töltésű split klíma tesztje és fontos tapasztalatai
Piblinger Tibor a Hűtő-, és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) képviseletében tartott előadást a propános split klímák telepítési tapasztalatairól. Míg a monoblokkos berendezéseknél a propán a berendezésen belüli zárt körben kering, addig split gépeknél ugyanúgy szerelni és tölteni kell a hűtőkört, mint F-gázas társaiknál – csak ez egy sokkal veszélyesebb munkának számít. Az előadás nagyon jól kiegészítette Császár Dániel előadását, hiszen itt volt szó a jogszabályokról, amik a propánnal való munkára vonatkoznak, illetve a vonatkozó szabványokról is.
Mennyire robbanásveszélyes a propán?
Köztudott, hogy a propán robbanásveszélyes gáz. Az azonban sok gépész számára nem egyértelmű, hogy mennyire. Ha egy műszálas ruhát leveszünk, már elég annak a szikrája ahhoz, hogy a szivárgó propán berobbanjon. Az előadás során Piblinger Tibor egy “átlagos”, 20 cm hosszú dinamit rúd robbanási energiájával hasonlította össze a propán robbanási erejét. Ez alapján egy átlagos, 150 g-os hűtőkörben lévő propán 6,9 dinamit rúd robbanási erejével egyenlő. Mennyi töltetmennyiség van egy kicsi, 3,5 kW-os propános split klímában? Az egyik ilyen gép adatai szerint 390 g.
Az alsó robbanási határa is nagyon alacsony, azaz nagyon alacsony koncentrációban is veszélyes: ha egy köbméter levegőben több, mint 38 g van, akkor már bekövetkezhet a robbanás.
Mind a kültéri, mind a beltéri egységet jól szellőző helyre szabad csak telepíteni, és ha a szabvány a kockázat elemzést előírja, akkor kötelező betervezni gázszivárgást érzékelő rendszert!
Beltéri egység telepítési szabályai
A propános klímákra és hőszivattyúkra sokkal szigorúbb telepítési szabályok vonatkoznak, mint a mai F-gázosakra. A múlt alkalommal, a XIV. Megújuló Energia Szakmai Napon a kültéri egységek telepítési szabályait ismertette Piblinger Tibor, ezen az előadáson inkább a beltéri egység elhelyezésére fókuszált.
Mivel a propán nehezebb, mint a levegő, ezért ha szivárgás van, mindig lefelé “szökik” és alul terül szét. Propános split klímákat és hőszivattyúk beltéri egységét tehát tilos pincébe vagy garázsba telepíteni, hiszen ezeket a helyiségeket le egészen a padlószintig, vagy a szerelőakna aljáig nehéz, vagy nem is lehet kiszellőztetni.
Lakótérbe telepített beltéri egységekre is szigorú szabályok vonatkoznak. Egy 390 g-os propán töltetmennyiségű split klíma beltéri egységét plusz szivárgásérzékelő rendszer nélkül pl csak olyan helyiségbe szabad beépíteni, ami nagyobb, mint 10 négyzetméter. Nagyobb, 7-8 kW-os hőszivattyúk esetében akár 20 négyzetméter is lehet a minimális helyiség-alapterület – erre telepítés előtt feltétlenül gondolni kell.
Erre a problémára keresik a fejlesztők a megoldást. Egyes gyártók szériában beépítik a gázszivárgás érzékelőt a beltéri egységbe, más gyártók a városi gáznál is alkalmazott szagosítóanyagot (THT-t, tetrahidrotiofént) használnak a propánhoz. Egyik megoldás sem bombabiztos. Pl. ha nincsenek otthon a lakók, hiába villog a szivárgásérzékelő vagy hiába van büdös, a szivárgás folytatódik.
Tilos automata légtelenítőt beépíteni!
Fontos tudni, hogy propános hőszivattyúnál tilos a vízkörre automata légtelenítőt beépíteni, hiszen ha átszakad a lemezes hőcserélő, akkor be tud jutni a hűtőközeg a beltéri egységbe és onnan a helyiségbe. Helyette légedényt lehet beszerelni.
Megoldás lehet a gyártó által adott gázleválasztó készülék, amit a kültéri egységhez adnak – vagy eleve be van építve. Ezek kifelé szellőztetik ki a propánt, nem engedik, hogy a beltérbe jusson akkor sem, ha a hőcserélő átszakad.
Az előadások megnézhetők a MÉGSZ YouTube-csatornáján.
