Az Európai Parlament által elfogadott Épületenergetikai irányelv (EPBD) 2024-es felülvizsgálata gyökeresen átrendezi az európai épületenergetikai szabályozást, az épületgépészek számára pedig műszaki fejlődést, piacbővülést hoz. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) elkészítette az irányelv magyarországi átültetéséről szóló kiadványát, és egy konferencián ismertette a várható változásokat, lehetséges hatásokat és teendőket.
Mi az EPBD üzenete?
Az EPBD 2024 (EU/2024/1275) energetikai direktíva a teljes európai épületállomány 2050-ig tartó dekarbonizációs útitervét adja meg: 2050-re minden meglévő épületet zéró emissziós, magas energiahatékonyságú épületté kell alakítani. A szigorodó követelmények az új és felújított épületekre vonatkoznak, erősödő fókuszt kap a gépészeti rendszerek villamosítása, digitalizálása és vezérlése.
Az irányelv végrehajtására meg kell alkotni a Nemzeti Épületfelújítási Tervet (NÉT), amely a hazai felújítási intézkedések fő irányát határozza meg, beleértve a lakó- és nem lakóépületek állapotának és felújításának 2030-as, 2035-ös és 2040-es energetikai mérföldköveit, a szükséges beruházási volumeneket és a finanszírozási eszközöket. Magyarország a végleges tervet 2026 végéig köteles benyújtani az Európai Bizottságnak. „A tagállamok, így Magyarország is, a saját adottságaihoz igazíthatja a végrehajtási szabályokat, azaz, hogy milyen intézkedésekkel, milyen szabályozási, finanszírozási konstrukciókkal valósítja meg a célkitűzéseket. Úgy tudni, Magyarország még nem nyújtotta be ezt a tervezetet, a munka azonban megkezdődött” – mondta a MEHI szakmai vezetője. Pálffy Anikó hozzátette, az már most megállapítható, hogy valószínűleg egy különálló épületenergetikai törvényre is szükség lesz.
Az uniós elvárások szerint 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie, az erre vonatkozó követelményeket is meg kell határozni. A középületeknél már 2028-tól életbe lépnek a zéró emissziós előírások. A lakásállomány átlagos primerenergiaigény-csökkentési céljai miatt a következő évtizedben a meglévő épületállományra várhatóan „felújítási gyorsítósávot” fognak létrehozni, különösen a legrosszabb energiaosztályokban lévőkre.
Ami a MEHI-től szintén tudható, hogy az Energiaügyi Minisztériumban a sürgető feladatok miatt már felálltak munkacsoportok, és zajlik a NÉT előkészítése. A szabályozás készítése során olyan súlyos követelményekre kell majd figyelemmel lenni, mint pl. a fosszilis tüzelőanyagok (gáztüzelés) kivezetése a fűtésből. Utóbbi kapcsán Pálffy Anikó hangsúlyozta, a 2040-ig megcélzott kivezetésével kapcsolatban még sok kérdés merül fel, a kérdésben az Európa Unió tagországai sem egységesek.
Lendületbe jöhet a lakásfelújítási piac
Az épületek az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 40%-áért, a kapcsolódó ÜHG‑kibocsátás 36%-ért felelősek, így az EPBD végrehajtása a klímacélok és az energiafüggetlenség egyik legrövidebb útja. A Portfolio.hu által ismertetett számítások szerint 100 ezer ingatlan átfogó energetikai felújítása közel félmillió tonnával csökkentheti az éves CO₂‑kibocsátást, miközben több tízezer új munkahely jöhet létre, döntően a kkv-szektorban.
A MEHI és az útmutató szerzői az irányelvet „belső gazdaságélénkítő programként” értelmezik: a felújítások munkát adhatnak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, stabil munkahelyeket teremtenek, és multiplikátor hatást indítanak a gyártástól a szolgáltatásokig.
„A NÉT nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy Magyarország hosszú távú, mélyfelújításokra épülő pályát jelöljön ki. A korszerűsítés kulcskérdés a klímacélok, az energiafüggetlenség és a versenyképesség szempontjából is” – hangzott el a MEHI konferenciáján Réthelyi Barbarától, az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetőjétől.
Frissítés!
Közben a 444.hu úgy értesült, hogy az Európai Bizottság néhány napja felszólított 19 tagállamot, köztük Magyarországot, hogy nyújtsák be az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben előírt nemzeti épületfelújítási terv tervezetét.
A cikk szerint az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít 19 tagállam, köztük Magyarország ellen, amiért azok a 2025. december 31-i határidőig nem nyújtották be nemzeti épületfelújítási tervük tervezetét a Bizottságnak.
A Bizottság felhívja az érintett tagállamokat, hogy további késedelem nélkül nyújtsák be épületfelújítási terveik tervezetét. Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a felszólító levélre. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
Kiemelt kép: Canva
