Mi volt az OTÉK-ben, mi lett a TÉKÁ-ban? Változások az épületgépészet szabályozásában

otek-teka-epuletgepeszet-szabalyozas-2024

Kihirdetésre került és 2025. január 1-től hatályos lesz a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (rövidítve TÉKA). Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy épületgépészeti vonatkozásban milyen különbségek vannak a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel (OTÉK) összehasonlítva.

Általános észrevételek

  1. Az OTÉK épületgépészetre vonatkozó tartalmának mintegy 10-20%-át törölték, vagy módosították a már TÉKA néven megjelenő új jogszabályban, a változása tehát nem mondható jelentősnek.
  2. A jogalkotó szándéka nyilvánvalóan a jogszabályi szöveg korszerűsítése volt, véleményünk szerint az épületgépészetre vonatkozó szabályszövegek nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság témájára, és követik a műszaki fejlődést.
  3. A rendeletalkotó a Gázipari Szakbizottság kéréseit javarészt teljesítette a TÉKA megalkotásakor, bár az égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékre vonatkozó előírások továbbra is benne vannak a rendeletben. Érthetetlen, hogy miért kell szabályozni valamit több jogszabályban. Inkább azt az elvet kellene követni, hogy egyszer, egy helyen, egyértelműen szabályozni.
  4. Előrelépésnek értékelhető viszont, hogy a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők szabályozása most már az MSZ EN 15287-1 és -2:2023 szabványok szerint történik.
  5. Az épületeket elsősorban azért hozzuk létre, hogy mentesítsük magunkat a külső, és sok esetben kellemetlen időjárási hatásoktól, és hogy emberi tevékenységeinket komfortos környezetben végezhessük. Ebből a szempontból érthetetlen, hogy a rendeletben az olyan alapvetően fontos kifejezések, mint a komfort, komfortérzet, komfortérzés, hőkomfort, levegőminőség, levegőminőségi komfort, BLM, huzat, huzatérzet egyszer sem fordulnak elő.
  6. A TÉKÁ-ban, annak alfejezeteire való hivatkozással az újként megjelenő rendelkezéseket, pontosításokat és módosításokat, valamint törölt rendelkezéseket dőlt betűkkel, a helyenként megtett kommentjeinket pedig vastag betűkkel emeltük ki.      

Néhány eltérés a TÉKA értelmező rendelkezései és az OTÉK fogalommeghatározásai között

  1. A TÉKA-ban a „huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség” definíciója kiegészült a következő mellékmondattal: „azzal, hogy lakás és szállás jellegű rendeltetés esetén a nappali vagy nem nappali tartózkodásra szolgáló szoba és étkező huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségnek minősül;”
  2. A „korszerűsítés” értelmezése két szóval kiegészítésre került: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának, energiahatékonyságának, fenntarthatóságának növelése érdekében végzett építési tevékenység;
  3. A „megújuló energiaforrás” értelmezése a következőre módosult: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontja szerinti megújuló energiaforrás; vagyis nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő;
  4. Új fogalomként értelmezésre került a „megújuló energiaforrás műtárgya: olyan helyhez kötött berendezés, amely megújuló energiaforrásból villamos energia termelését szolgálja;”
  5. Új fogalomként értelmezésre került a „szürkevíz: a háztartási vízhasználatok közül a tisztálkodásból, mosásból, mosogatásnál keletkező, a takarításból származó szennyezett víz.”
  6. Változott a „vezetékrendszer” értelmezése, amely a TÉKA szerint: „egy vagy több, sodronyokból, kábelekből, sínekből, és azok szerelvényeiből – ideértve az optikai kábeleket is – álló villamos- vagy információtechnikai vezeték, ezek rögzítésére szolgáló eszközök, valamint ezek mechanikai védelmének együttese;” vagyis kimaradtak ebből az épületgépészeti és technológiai csővezetékek.

Égéstermék-elvezetők

  1. A TÉKA ”71. Égéstermék-elvezetők” című alfejezete az OTÉK eredeti szövegét kiegészíti a következő bekezdéssel: „E szakasz előírásait a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők esetében nem kell alkalmazni.”
  2. A TÉKA-ban már nem szerepel az OTÉK alábbi bekezdése: „Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a energiatermelő berendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek.”
  3. A TÉKA-ban már nem szerepelnek a zárójelben lévő, áthúzott szavak: Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást nem okozhat.
  4. A gyűjtőkémény fogalmát a TÉKÁ-ban a „közös rendszerű égéstermék-elvezető” kifejezés váltotta fel.
  5. A TÉKA-ban már nem szerepel az OTÉK azon pontja, amely megengedte a homlokzati égéstermék-kivezetésének létesítését meglévő földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán. 

Belső hőmérséklet

  1. A TÉKA 119. §-ban már nincs benne a következő mondat: „Más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben a belső hőmérséklet 20 °C legyen.”
  2. Az OTÉK belső hőmérsékletet tárgyaló 93. §-ának következő mondata sincs benne a TÉKÁ-ban: „Helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (hőcserélő, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92. § (2) bekezdésben foglalt azonos feltételek szerint és a 108. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el.”

Megújuló energiaforrások

  1. Az OTÉK-nek a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó, mindössze két bekezdést tartalmazó 47/A. § helyett a TÉKA-ba a Szélerőművek elhelyezésének sajátos szabályait tárgyaló 42. §, és a Napelemek és napkollektorok elhelyezésének sajátos szabályait tárgyaló 43. § került beillesztésre.
  2. Ezen túlmenően az „56. Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele” alfejezet a következőket tartalmazza:

68. § (1) „Közüzemi energiaellátás hiányában, illetve annak teljes vagy részleges kiváltására jogszerűen elhelyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezések a megújuló energiaforrások felhasználására, a településképi követelményekkel összhangban alkalmazhatók.”

(2) „Az építési tevékenységgel érintett telek, terület (1) bekezdés szerinti energiaellátását úgy kell megoldani, hogy a szomszédos telkeken, zöldfelületekben és építményekben kárt ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.”

Energiatakarékosság és hővédelem

A TÉKA 77. §-a következő három szakasszal egészült ki az OTÉK 56. §-hoz képest:

(3) „Az építmény nyári felmelegedése elleni védelmet biztosítani kell, amelyet elsődlegesen energia igénybevétele nélküli árnyékolással, a meglévő, valamint telepített növényzettel és építményszerkezetek kialakításával, másodlagosan gépészeti berendezésekkel kell megvalósítani.”

(4)   „Amennyiben az építmény délkeleti, déli vagy délnyugati homlokzatú helyisége 2 m2-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezik, a helyiség túlmelegedésének megelőzése érdekében az üvegfelületen külső vagy belső árnyékolót kell alkalmazni.”

(5)   „A telek kültéri világítását elsősorban megújuló energiahasznosító berendezések alkalmazásával kell biztosítani.”

Tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem

  1. A tűzbiztonsággal kapcsolatos 73. §-ban a korábbi „a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább” mondat a következőre módosult: „a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre a jogszabályban meghatározott időtartamig ne terjedhessen tovább,”
  2. A korábbi „Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet” mondatot a rendeletalkotó a következőre pontosította: „Építményben a sugárterhelés, az ionizáló sugárzás elleni védelemről gondoskodni kell és a terhelés a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló rendeletben meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.” Az ionizáló sugárzás elleni védelem a szakma szempontjából a HMV- és klímarendszerek ionizációs fertőtlenítésével összefüggésben merülhet fel.  

Gépészeti helyiség

A TÉKA-ban a kazánhelyiség helyett a gépészeti helyiségre vonatkozóan vannak olyan előírások, amelyek újak az OTÉK-hez képest:

123. § (1) „Gépészeti helyiség huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséggel határosan csak olyan kialakítással helyezhető el, hogy a gépészeti berendezés működése zajjal, rezgéssel vagy egyéb hatással a rendeltetésszerű használatot ne zavarja.”

(2) „A gépészeti helyiséget úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a berendezés karbantartásához szükséges hely biztosított legyen.”  Erre a bekezdésre hivatkozva az építész tervezőktől megkövetelhetjük az elegendően nagy gépészeti helyiségek betervezését.

Építmények szellőzése (TÉKA 72. alfejezet)

Az építmények szellőzésével kapcsolatban az OTÉK és a TÉKA nagyvonalakban azonos módon a légaknákra, légudvarokra, gravitációs szellőzőkürtőkre és a gravitációs szellőzőcsatornákra vonatkozó követelményeket tárgyalja, és e helyen a TÉKA sem említi a gépi szellőzést. Egy, az épületgépész szakmát érintő fontos változás, hogy légudvarban gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülék építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezető alkalmazásával homlokzati égéstermék-kivezetése nem helyezhető el.

Helyiségek szellőzése

A TÉKA új előírása: 116. § (2) „Ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja, akkor a szellőztető rendszernek biztosítania kell azt is, hogy a helyiség relatív páratartalma 40–60 százalék közötti legyen.” A méretezési értékhez képest napjainkban nyáron tapasztalható magasabb külső relatív páratartalom miatt nedvességkezelés nélküli szellőztető rendszerekkel fenti követelmény aligha valósítható meg. (Lásd ehhez a témához Kordé S. Csaba „A levegő külső méretezési értékeinek megváltoztatása” című szakcikkét az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2021/2. számában.)  

Az OTÉK 92. §-ának következő két bekezdését már nem tartalmazza a TÉKA:

„(5) „A légsebesség a padlófelülettől mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket.”

(6) „A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvíz minőségű víz használható.”

A szellőzéshez kapcsolhatóan aTÉKA 77. § (2) bekezdés előírja: „Az építmény térelhatároló szerkezeteinek és épületgépészeti berendezéseinek – az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően – együttesen kell alkalmasnak lenniük a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.”

Beépített vezetékhálózatok

A TÉKA 98. § (4) bekezdése módosult szöveget tartalmaz: „Akadálymentes használathoz a kapcsolókat, a jelző és működtető berendezéseket, valamint a kommunikációs eszközöket a padlószinttől számított 0,80–1,10 méter közötti magasságban kell elhelyezni.”

Az elektromos és hírközlési vezetékek vonatkozásában a következő új előírások léptek életbe:  

„98. § (5) bekezdés:  „Elektromos vezetéket, elektronikus hírközlési vezetéket telken belül az építményig földkábellel kell elvezetni.”

(6) bekezdés:  „Épületen belül az elektromos, elektronikus hírközlési vezetékeket az építményszerkezetek legkevesebb roncsolásával – a padlóban vagy álmennyezet fölött – kell vezetni.”

(7) bekezdés: „Az építmények beépített vezetékhálózatát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az energetikai korszerűsítés, vagyonvédelmi rendszer, kültéri megvilágítás kiépítése a lehető legkevesebb átalakítással a későbbiekben is megvalósítható legyen.”

99. § (1) bekezdés: „Az épület elektromos bekötését és vezetékét úgy kell megvalósítani – figyelembe véve a korszerűsítés lehetőségét –, hogy az épület elektromos berendezéseinek együttes használata mellett, azok folyamatos működését biztosítani tudja.”

(2) bekezdés:  „Az épületen kívüli áramellátás érdekében biztosítani kell legalább egy, a kültérből használható, időjárásálló áramvételi lehetőséget.”

100. §: „Az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz szükséges vezetékek, berendezések épületen belüli elhelyezését úgy kell megvalósítani, hogy minden huzamos emberi tartózkodásra szánt helyiségben biztosítható legyen a hírközlési szolgáltatás elérhetősége.”

A 101. § (2) bekezdés a következőre módosult: „Vízvezetéket nem szabad – biztonságos átvezetés kivételével – vezetni”

A 101. §-ba beillesztésre került a következő két új bekezdés: 

„e) az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével,

f) a szomszédos telken meglévő épülettől 1,5 méter távolságon belül.”

A 102. § (3) bekezdés a következőképpen egészült ki:

„Az építmények alapozásába, födémébe és tűzgátló szerkezetébe csővezetéki kapcsolások, idomok nem építhetők be”.

„(4) Csatornavezeték nem vezethető, csőkapcsolat, tisztítóidom nem létesíthető”

A 102. § (4) bekezdés b) pont a következőképpen került átfogalmazásra: 

„a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott elzárt villamos kezelőtérben és ezek falában, födémében, padozatában.”

A 103. § a következőképpen módosult: „Hőellátó vezeték – biztonságos átvezetés kivételével – nem vezethető”

A 103. § b) pontja a következőre került lecserélésre: „az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével,”

A gázvezetékek vonatkozásában a következő 104. § lépett életbe: „Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.” 

Beépített berendezések

A beépített berendezések vonatkozásában a TÉKÁ-ban a következő új, vagy módosított rendelkezések léptek életbe: 

105. §: „A homlokzaton mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan vagy építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha az a működés során

a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,

b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket nem sért, valamint

c) a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást, átázást nem okoz.”

106. §: „A hőellátó rendszert és az annak részét képező tüzelő-, hőátadó, hőszállító és melegvíztermelő berendezést úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges teljesítményt, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet, az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet és szabványok előírásainak megfelelően.”

107. §: „(1) A gépészeti berendezés kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy környezetének – különösen a szomszédos ingatlanoknak – a rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne korlátozza, ne zavarja.

(2) A kültéri gépészeti berendezés maximális teljesítményű működési zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékeket.

(3) A kültéri gépészeti berendezés zajszintjének csökkentésére műszaki megoldás alkalmazható.

(4) A gépészeti berendezés vízelvezetése közterületre nem történhet, azt csatornahálózatba kell bekötni, vagy saját telken kell elszikkasztani. Elszikkasztás esetén a vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az a más tulajdonában vagy használatában lévő építményt, építményrészt ne károsítsa, annak használatát ne zavarja.”

108. §: „(1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait építményben alkalmazni csak jogszabály, szabvány és ágazati előírás szerint lehet.

(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék nem helyezhető el

a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,

b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,

c) nevelési, oktatási rendeltetésű építményekben a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben – a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével –,

d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.

(3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés, szellőzőnyílás a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat.

(4) Nevelési, oktatási rendeltetésű építménynek a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája kizárólag akkor helyezhető el, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá.

(5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

(6) Nyílt lángú gázfogyasztó készülék a padlószint felett 1,20 méternél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny alatt nem helyezhető el.”

109. §: „(1) Építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezető alkalmazásával homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.” Itt az OTÉK-kel összevetve új az „építési termékként forgalomba hozott” kifejezés, ami az OTÉK 80. §-ban nem szerepel.

Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele

Az alfejezet a következő bekezdésekkel egészült ki:

65. § (1) bekezdés: „Az építmények ivóvízellátását elsődlegesen a közműves ivóvízellátás biztosítja.”

67. § (1) bekezdés: „A csapadékvizet a telken belül meg kell tartani. A vízvisszatartás, öntözés és egyéb hasznosítás érdekében a csapadékvizet a telek zöldfelületén el kell szivárogtatni vagy a telek egyéb területén tárolni szükséges olyan mértékben és módon, hogy ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse. A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és nem tárolható csapadékvíz vezethető el. A vízvisszatartás módjáról és mértékéről a helyi építési szabályzat rendelkezhet.”

A következő bekezdés törlésre került: 

„(3) Az ivóvíz bekötővezetéket az arra vonatkozó szakmai előírások szerint kell megvalósítani.”

Az intelligens épület

A TÉKA-ban teljesen új az intelligens épületek követelményeit tárgyaló paragrafus, azt teljes terjedelmében közöljük.

128. § (1) Az intelligens épület olyan épület, amelyet a szükséges minimum elvének megfelelően terveznek és építenek, továbbá kényelmes és biztonságos használatát, költséghatékony és energiatakarékos üzemeltetését olyan alkalmazott anyagok, műszaki megoldások, automatikus működésre képes berendezések segítik, amelyek a fenntartható épített környezet kialakítását szolgálják.

(2) Az intelligens épület emberi beavatkozás nélkül vagy csak minimális emberi beavatkozással működő rendszereinél biztosítani kell, hogy szükséges esetben az adott automatizált berendezés manuálisan is működtethető legyen.

(3) Csak olyan automata rendszer építhető be az intelligens épületbe, amely üzemzavar esetén a felmerült problémát automatikusan elhárítja, vagy leáll, és manuális vezérlésre vált.

(4) Az automatizált berendezés hibás működése nem veszélyeztetheti az épület használóit.

(5) Az intelligens épületben a vezeték nélküli internetes kapcsolattal üzemelő berendezések működését biztosító vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt biztosító készülék optimális telepítési helyét úgy kell meghatározni, hogy a szükséges jelerősséget biztosítsa.

(6) Az intelligens épületben az automatikus rendszerek érzékelőit energiatakarékossági szempontokat figyelembe véve úgy kell telepíteni és beállítani, hogy a vezérelt berendezés csak a szükséges ideig működjön.

(7) Az intelligens épület biztonsági megfigyelőrendszerét úgy kell telepíteni, hogy a kamerák által készített felvételekhez illetéktelen személyek az épületen kívülről ne férhessenek hozzá.

(8) Az intelligens épület gépészeti helyiségét úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az a korszerű gépészeti berendezések zavartalan működéséhez, egymással való kommunikációjához és a folyamatos és megfelelő jelerősségű internetkapcsolathoz szükséges speciális berendezések elhelyezéséhez a szükséges helyet biztosítsa.”

A szerző köszönetét fejezi ki Bayer Károly és Murányi Sándor kollégáknak, akik a szakcikk elkészítéséhez értékes megállapításokkal járultak hozzá. 

Dr. Vajda József
Fotóillusztráció: épületgépész.hu


Egy kritikai szakértői vélemény a gázszereléssel összefüggő részekhez

A TÉKA-ban általam megtalált, a gázszereléssel összefüggő részekhez a következő megjegyzéseket fűzöm:

71. Égéstermék-elvezetők

92. § (1) E szakasz előírásait a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők esetében nem kell alkalmazni.

(2) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé – a 109. §-ban foglaltak kivételével – a szabadba.

(3) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.

(4) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze.

(5) Az égéstermék-elvezetőnek biztonságosan ellenőrizhetőnek és tisztíthatónak kell lennie.

(6) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

(7) Közös rendszerű égéstermék-elvezető csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

  1. Le kellene zárni az „együtt tanúsítással” kapcsolatos vitákat. Az egyes gázkészülékekkel kompatibilis „csövek” megfelelelőségét, mivel ezek építési termékek, nem a készüléktanusító szervezetek igazolják. Az interneten fellelhető tanusítvényokon nem találkoztam velük. (2018. előtt egyes tanusítványokon – nagyon ritkán – szerepeltek az alkalmazható csövek). Számomra egyértelmű, hogy az együtt tanusítás – ha van ilyen – semmivel nem igazolható. Egyszerűen, azokat a „csöveket” szabad alkalmazni, amelyeket a készülék gyártója meghatároz.
  2. Mivel égéstermék-elvezetésről van szó, a (2)–(7) bekezdések bármilyen kialakításra kell, hogy vonatkozzanak. Ezt mellőzni, súlyos hiba!

A TÉKA szerint: 

104. § Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

108. §  (5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

5. Értelmező rendelkezések:

180. villamos kezelőhelyiség: villamos berendezés – ideértve a transzformátort, kapcsolót, valamint akkumulátort – elhelyezésére szolgáló helyiség;

AzMBSZ szerint:

5.19. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és fogyasztói vezeték nem helyezhető el

g) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben,

i) a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátását,

Jól látható a két szabályozás közti különbség. 

A TÉKA szerint: 

108. §

(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék nem helyezhető el

a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,

b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,

c) nevelési, oktatási rendeltetésű építményekben a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben – a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével –,

d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.

Az MBSZ) szerint:

26.3.2. Az „A” típusú szerint telepített gázfogyasztó készülék – a 26.3.3. pontban meghatározott kivételekkel – nem helyezhető el a következő helyiségekben, és a gázfogyasztó készülék működéséhez szükséges légtérbővítés, szellőzőnyílás sem nyílhat a következő helyiségek egyikére sem:

a) épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségeire,

b) épületek testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségeire,

c) nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségeire, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével,

d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségekre.

26.3.3. Nem vonatkoznak a 26.3.2. pontban foglalt tilalmak a következő esetekre:

a) a konyhában, vagy konyha, étkező, nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhelyre, ha a gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik és a helyiség légellátása biztosított;

b) ha a tűzhelyet, vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el; vagy

c) ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológiai rendszer része, a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított.

Jól látható különbség. Bár az OTÉK sem tartalmazta a kivételeket, nem kellett volna beleesni ugyanabba a hibába.

A TÉKA szerint: 

109. § (1) Építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezető alkalmazásával homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezetőhöz homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – a meglévő többszintes épület homlokzatán, azzal, hogy 6 kilowattnál nagyobb hőteljesítményű lakásfűtő és azzal együtt vagy külön vízmelegítő gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

Az OTÉK szerint: 

Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei

80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő

a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,

b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

Látható, hogy a korábbi tiltások megmaradtak, sőt az OTÉK 80. § (2) a) elhagyása akár szigorításként is értelmezhető.

Érthetetlen, miért kell szabályozni valamit több helyen. Inkább ezt az elvet kellene követni: egyszer egy helyen, egyértelműen!

Bayer Károly

Megosztás

Előző olvasása

A szegedi Mórában gazdagodott a műhely MÉGSZ-támogatásból

Következő olvasása

A hazai víz- és szennyvízhálózat egyre jelentősebb felújításokra „szomjazik”