Az energetikai felújítások/feljavítások elérték a szellőzőrendszereket is. Első pillantásra ezek felújítása hasonlónak tűnik a fűtési rendszerek rekonstrukciójához, azonban közelebbről megnézve a dolgot, azt kell tapasztalnunk, hogy itt másról van szó.
Különbség a fűtési és szellőzési rendszerek felújításánál
Az utolsó 25 évben a kazánok jelentősen átalakultak, és nemcsak sokkal hatékonyabbak, hanem – például a gázkazánok esetében – sokkal kisebbek is lettek. Az új kazánok gond nélkül elhelyezhetők a régi kazánházakban, és általában rengeteg hely szabadul fel a csere következtében.
A légkezelő gépekkel alapvetően más a helyzet. Az időközben életbe lépett ErP-szabályozások (ErP: Energy Related Products) azt eredményezték, hogy azok a klímagépek, amelyeket ma forgalomba lehet hozni az EU területén, nagyobbak, mint a korábbiak. Sőt, nem csak nagyobbak, hanem nehezebbek is. A nagyobb méret pedig sok esetben nem fér be a meglévő gépházakba, a nagyobb tömeg pedig statikai problémákat okozhat.
Kézenfekvő megoldás a meglévő gépek felújítása és ezzel az energetikai jellemzők javítása. Ezt tőlünk nyugatabbra korábban felismerték, és „retrofit” néven egy új tevékenység nőtt ki belőle.
Ventilátorcsere
A retrofit a szakma mai szóhasználatában általában a szellőzőgépek ventilátorainak cseréjét jelenti korszerű, EC-motoros berendezésekre. Az alkalmazott megoldás általában egy ventilátorfal, ami biztosan elfér a meglévő gépben. Ebből adódóan a ventilátorgyártók a zászlóvivői ennek a folyamatnak. Vannak elérhető támogatások, még Magyarországon is lehet komoly, a beruházás akár 30-50%-át fedező összeghez jutni.
A sikertörténethez látszólag minden adott. Azonban… Bár az EU tagjai vagyunk, mégsem vagyunk pontosan olyanok, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országok. Ott a retrofitüzlet a valóban öreg, a múlt század 70-es és 80-as éveiben telepített berendezésekre támaszkodik. Nálunk abban az időben csak kevés helyen voltak szellőzőgépek. A 80-as években indult meg a komfortgépek telepítése, és akkor még pénzért, kb. bő egyhavi mérnöki fizetésért lehetett megvenni a tervezéshez szükséges gyártmánykatalógust (FŰTŐBER), ami két darab, stencilezett papírokkal teli, vastag mappából állt. A rendszerváltás után, a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején, illetve után telepítették a meglévő légkezelő gépek jelentős részét.
Ennek a helyzetnek vannak előnyei és hátrányai is. Az előnyök ma már ismertek, a hatékonyabb motorok és a részterheléseken tapasztalható magasabb hatékonyság. A hátrányok között meg kell említeni, hogy itt 10-20 éves ventilátorok cseréjéről beszélünk, amik az esetek nagy hányadában jó nevű gyártóktól származó, jó minőségű berendezések, amelyek még ma is hatékonynak mondhatók. Sokuk rendelkezik frekvenciaváltóval is. Nálunk nem nagyon lehet találni olyan régi gépeket, mint például Németországban, ahol valóban jelentős eredményeket lehet elérni egy ventilátorcserével. Érdemes a többfokozatú, elválasztott tekercselésű vagy Dahlander-motoros gépekre koncentrálni a csere megfontolásakor, mert az EC-motoros ventilátorok a részterheléseken múlják felül jelentősen az AC-motoros társaikat. És ha ezt máshol is ki akarjuk használni, akkor meg kell vizsgálnunk a meglévő rendszer lehetséges részterheléses állapotait is. A Covid egyik mellékterméke ugyanis a home office, az otthoni munka elterjedése, ami azzal is jár, hogy a meglévő irodaházakban kevesebben tartózkodnak, mint korábban, és ezért kevesebb levegő is elég lehet. Ahol egy nagy teret kell szellőztetni, ott például a ventilátorokat lehet egy, a visszaszívott levegőben elhelyezett érzékelő alapján szabályozni.
Hővisszanyerés és a meglévő hőcserélők
De nézzük csak meg alaposabban ezeket a hazánkban található „öreg” gépeket. Ahogy már említettem, ezek általában fiatalabbak 25 évnél, és a gépházban tartottak szemre egészen jól néznek ki. A „doboz” stabil, sokszor szinte olyan, mint az új, érdemes lehet megtartani. Sőt, egy nagyobb gép sokszor be sem fér. Ha nem csak a ventilátorral foglalkozunk, akkor rájöhetünk, hogy ezek a gépek nem különösebben jók a hővisszanyerés területén. Ma már nem lehet hővisszanyerő nélküli gépet beépíteni, de a 90-es években lehetett. A 2000-es években már megjelentek a hővisszanyerők, csak éppen a hatékonyságuk volt alacsony. A hővisszanyerés sok esetben visszakeveréssel valósult meg.
Utólag szinte csak közvetítőközeges hővisszanyerő építhető be. Ennek is van helyigénye, és a meglévő gépházakban általában pont ez a gond: nehéz helyet találni bárminek. A befúvógépben viszont tudunk helyet találni, főleg ha eltávolítjuk az eredetileg ott lévő hőcserélőket, és azok helyett egy darab, a közvetítőközeges hővisszanyerőhöz tartozó hőcserélőt építünk be. A továbbiakban ezen keresztül tápláljuk be a szükséges fűtő- és hűtőenergiát is, lemezes folyadék-folyadék hőcserélők segítségével, a meglévő hűtő- és fűtőrendszert használva.
Ekkor azt tapasztaljuk, hogy az egyetlen hőcserélő, amire leváltjuk a korábbi fűtő és hűtő kalorifert, nagyobb lesz, mint az eredeti hevítő és hűtő volt. Ez pedig azt is jelenti, hogy használhatunk alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet, azaz hatékonyabb kondenzációs kazánt vagy akár hőszivattyút is a továbbiakban. Hasonló a helyzet a hűtőgéppel: ha magasabb lehet a hűtővíz hőmérséklete, akkor alacsonyabb lehet az energiafogyasztás is.
Az egyetlen gondot az elszívott levegőben elhelyezendő új hőcserélő, illetve ennek helyigénye jelenti. Itt azonban elég nagy szabadságunk van. Ha volt a gépben eredetileg visszakeverés, akkor a keverőkamra alkalmas lehet ennek a befogadására. Ha nem, akkor tehetjük az elszívó gép elé vagy mögé, de oszthatjuk a hőcserélőt több darabra is, ha csak úgy találunk neki helyet.
Azok a közvetítőközeges hővisszanyerők, amelyek rendelkeznek külső energiabetáplálással, kivételt képeznek az ErP-előírások alól. Az elérhető hatékonyságnak a rendelkezésre álló hely és a pénztárca szab határt. Műszakilag ezzel is elérhető a többi hővisszanyerő rendszer hatékonysága, sőt akár túl is szárnyalható.
Hulladékhő-hasznosítás
Vannak olyan helyek, ahol rendelkezésre áll valamilyen hulladékhő. A hulladékhő sok esetben problémás, mert ha a hőfoka nem megfelelő, akkor nem tudunk vele mit kezdeni. Például ha van nagyon sok 25 °C hőmérsékletű vizünk, akkor bármilyen nagy is az energiatartalom, fejtörést okozhat, hogy mire tudjuk felhasználni. A közvetítőközeges hővisszanyerők esetében azonban tudunk olyan pontot találni, ahova ez a hőmérséklet is gond nélkül betáplálható.
De kinyerhetünk felhasználható hőenergiát valamilyen, elég magas hőmérsékletű technológiai elszívásból is, akár égéstermékből, sok olyan helyről, amit eddig nem vizsgáltunk meg ebből a szempontból.
A szűrők
A légtechnikai felújításnál további lehetőség a szűrők cseréje elektrosztatikus szűrőkre. Ez nem olcsó mulatság, viszont ezek a helyszínen regenerálhatók. Egyszeri nagyobb beruházásért cserébe megszabadulunk a jövőbeli szűrőcseréktől, és egyúttal sokkal tisztább levegőhöz is jutunk. A korszerű elektrosztatikus szűrők egy fokozatban tudnak elérni akár F7, F8 minőségű szűrést.
A tapasztalat szerint ezeket is védeni kell egy durva „előszűrővel”, például a bogarak vagy a nyárfák által elhullatott termés ellen. Ez azonban erősen helyfüggő, mindig egyedileg kell megvizsgálni. És itt abszolút igaz, hogy most beruházunk, és jövőbeli költséget tüntetünk el.
És némi gond, amit nem látunk elsőre
Ahogy láttuk, a szellőzőgépek felújítása komplex feladat, ahogy maga a szellőzőgép is egy komplex berendezés. És mint ilyen, minden részletében jobbítható és optimalizálható a mai igényeknek megfelelően.
Sajnos nagyon kevés az olyan cég, amely ezt a feladatot komplexen kezeli, de mindenki akar egy szeletet a tortából. Ezért van, aki csak ventilátorokat akar (tud) cserélni, esetleg csak odaadja az új ventilátorokat, és itt be is fejezi a dolgot. Van, aki új szűrőket akar eladni, mert csak azzal foglalkozik. De vannak retrofit megoldások például szabályozásokat vagy csak szabályozások terepi készülékeit gyártó, forgalmazó cégeknél is.
Ami ritkaság, az a mindent egy kézből, műszakilag összehangoltan, kivitelezéssel együtt kínált szolgáltatás. Ez ugyanis rendszerszemléletet és nagyon jó helyszíni szerelőcsapatot igényel. Erre egy, például kizárólag ventilátorokkal foglalkozó vállalkozás egyszerűen nincs felkészülve. A kereskedelmi képviseleteknél a kivitelezés és az esetlegesen szükséges, méretre gyártandó kiegészítő elemek, oldalfalak, kamrák gyártása problémás.
A költségek
A teljesen felújított gép ára nagyságrendileg megegyezik egy teljesen új berendezés árával, sőt még az is lehet, hogy drágább lesz. Akkor pedig megkérdezhetjük, hogy mi értelme az egésznek.
Nos, valójában ez egy nagyon értelmes alternatíva, ha az előnyöket nézzük:
- nem kell lebontani a szellőzőgépeket és a szellőző gépházának berendezéseit,
- nem kell átalakítani a légcsatorna-hálózatot a gépházban,
- nem kell új, nagyobb méretű légkezelőgép-egységeket beszállítani a meglévő épületen keresztül, ahol már vannak falak és adott méretű ajtók,
- nem kell egy szűk gépházban a „lapra szerelten” szállított szellőzőgépet összerakni, ami – mivel nem tanúsított gyári körülmények között történik – bizonytalan minőséget eredményez,
- a felújítás nem vesz igénybe hónapokat, és nem jár a gépházon kívül komolyabb károkkal és kényelmetlenséggel,
- a felújított gép műszaki jellemzői szorosan megközelítik egy teljesen új gép jellemzőit,
- a felújítás végezhető szakaszosan, előre ütemezetten, a gépcserénél erre nincs lehetőség,
- a felújított gép elfér a meglévő gépházban, míg az új sok esetben nem,
- „zöld” megoldás, hiszen a régi gép számos része megmarad.
Következtetés
Szóval a retrofit nem olcsó mulatság, de megéri, és sokszor nincs is valódi alternatíva a meglévő épület és gépház adottságai miatt. Műszakilag több mint kielégítő, akár nagyon jó is lehet a végeredmény. És ha megtaláljuk a finanszírozási lehetőségeket, gyorsabb megtérüléssel is számolhatunk.
Nyárády-Berzsenyi Győző
értékesítési vezető
Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft.
Képek: a Rosenberg Hungária Kft. engedélyével
