Szemléztük az nrgreport.com kétrészes cikksorozatát.
Olvasóinknak talán nem kell különösebben bemutatni a hőszivattyút, amely működése alapján energiát nyer a levegőből, a talajból vagy a vízből, és azt hővé vagy hideg levegővé alakítják át.
De hogyan, mikor és hol működnek megbízhatóan és jól ezek a berendezések? Az egyre intenzívebb energetikai átállás miatt ráadásul a legjobb megújuló megoldásokról szóló viták hevesek lehetnek.
„Egyre többen telepítik a technológiát. Tavaly a hőszivattyúk révén Európa 8 millió tonna CO2-kibocsátást takarított meg, mivel 3 millió egység mintegy 4 milliárd köbméter fosszilis gázt helyettesített” – írja többek között az nrgreport.com a sorozat első részében, ami ide kattintva olvasható el.
Szóba kerül még a hőszivattyúk működése, különösen a hidegebb éghajlatokon, valamint hogy alkalmazhatók-e utólag régi vagy már elkészült épületekben.
A cikksorozat második részében – ami ide kattintva olvasható el – pedig a szerző összehasonlítja a hőszivattyúkat a gázfelhasználással, üzemeltetési költségek szempontjából, valamint kitér a szigetelés szükségességére és a működéssel együtttáró zajhatásokra is.
Fotóillusztráció: Freepik
