Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2023. szeptember 19-20.-án Visegrádon tartotta meg 36. Távhő Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés mottója „Mesterséges intelligencia és a távhő … és MI hová tartunk?”, volt. A kétnapos rendezvényen a 101 fő regisztrált résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta végig az előadásokat.
A Vándorgyűlés programja
A Vándorgyűlés két napján összesen 15 előadás hangzott el, amelyek címei és előadói a következők voltak:
- A távhő előtt álló kihívások, Horváth Viktor helyettes államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
- Gondolatok a 2023/24 fűtési szezon margójára, Orbán Tibor elnök, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
- Hidrogén erőművi hasznosításának lehetőségei, Molnár Szabolcs főtitkár, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
- Villanykazán kettős szerepben, Tompa Ferenc vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Balance Zrt.
- HMV termelő berendezések fejlesztésének kérdései és azok rendszerszintű előnyei, Dr. Szánthó Zoltán docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti eljárástechnikai Tanszék, Némethi Balázs osztályvezető, Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – FŐTÁV
- Energiahatékonysági megoldások gazdaságossági számítása, Dr. Vajda József főiskolai tanár, Pécsi Tudományegyetem MIK
- Kaposvári „Zöld Fűtőmű” építése, Garai Zsolt kereskedelmi igazgató, Polytechnik GmbH, Ausztria
- Nap és szélenergia alapú földgáz-erőművek, Hujber Ottó műszaki igazgató, Coopinter Ipari Termékgyártó és Termelő Kft.
- Nyitott gondolkodás a zárt körös HMV ellátásban, Eördöghné Dr. Miklós Mária docens, Pécsi Tudományegyetem, MIK Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék
- Távleolvasási rendszer és adatszolgáltatás a fogyasztók felé, Fekete Balázs, Comptech Kft., Gnám Bence, Smart Network Solutions Kft.
- Rendszerszabályozással elérhető felhasználói oldali energiamegtakarítási lehetőségek irodaházakban, Pál Péter ügyvezető igazgató, Re-Energy Kft.
- Adatközpontok veszteséghő-hasznosításának lehetőségei, Seres Tamás, H1-System Kft.
- Vezetékek, szerelvények gazdaságos szigetelési vastagsága, Baumann Mihály adjunktus, Pécsi Tudományegyetem MIK, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék
- Új szivattyúzási technológiák lehetőségei és használata a szivattyútechnikában, Mózer Gábor service and solution manager, WILO Magyarország Kft.
- „Hogyan csináljuk?” Hálózaton együttműködő rendszerek hőkooperációs üzemvitele, Csikós Miklós ügyvezető, Jász-Minta Kft.
Gerda István, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Vándorgyűlés mottójaként választott mesterséges intelligenciának sokféle megközelítése van, főleg szoftveres és hardveres. Utalt arra is, hogy az öntanuló szabályozási rendszereket már 20-30 éve ismerjük.
A távhő előtt álló kihívások
Horváth Viktor, helyettes államtitkár előadása bevezetésében elmondta, hogy a 2023/2024-es gázév tekintetében a távhő szektor számára szükséges költségvetési támogatási igény csökkentése és kiszámíthatóvá tétele miatt a következő intézkedések kerültek bevezetésre.
- Az aktuális gázév tekintetében felfüggesztésre került a távhőszolgáltatók és termelők szabad kereskedőválasztása a szükséges gázmennyiség kötelező átvételének előírásával.
- Az MVM csoport társaságai (CEEnergy, NEXT) lettek kötelezve a távhőpiac ellátására. Az MVM ezen kötelezés mentén képes a szükséges volumenek fedezésére a teljes téli időszak tekintetében. A fedezés eredményeképpen pedig kiszámíthatóvá válik a költségvetési támogatás mértéke.
Elmondta, hogy a KKI árak, vagyis a külön kezelt intézmények (például az iskolák, óvodák, bölcsődék, kórházak, orvosi rendelők, állami intézmények) által fizetendő árak az előző időszak felét fogják kitenni, ezáltal elkerülhetők a további leválások a távhőrendszerekről. A KKI árak megújuló alapú (geotermia és biomassza) esetén 7.000 és 10.000 Ft/GJ között, földgáz alapú távhőrendszerek esetén pedig 11.000 és 17.500 Ft/GJ között lesznek.
A költségmegosztókat érintő szabályozási koncepcióról a következőket ismertette:
- A költségmegosztók kötelező felszerelése elő lesz írva. A kötelezettség címzettjei a lakóközösségek (társasházak).
- A kötelezettség alól felmentést kap az a társasház, ahol a költségmegosztók alkalmazása műszakilag nem megvalósítható, vagy nem költséghatékony. A műszaki megvalósíthatóság, illetve költséghatékonyság vizsgálati szempontjait jogszabály rögzíti.
- A költségmegosztókat legkésőbb 2026. december 31.-ig kell felszerelni. Ezen határidőig a közös képviselő lefolytatja a vizsgálatot. Amennyiben a vizsgálat eredménye alapján el lehet tekinteni a költségmegosztók felszereléséről, úgy ennek tényéről a közös képviselő a jelzett határidőig hivatalos formában tájékoztatja a település szerinti távhőszolgáltatót. Ha a vizsgálat alapján költséghatékony a költségmegosztók felszerelése, úgy biztosítani kell azok felszerelését, és erről ugyancsak hivatalos formában tájékoztatni kell a területileg illetékes távhőszolgáltatót.
- A jogszabályi kötelezettség határidőn belüli be nem tartása esetén szankciót kell alkalmazni a kötelezettségszegő társasházakkal szemben. A szankció megegyezik a hatályos jogszabályban már alkalmazott megoldással.
- E szankciót kell alkalmazni azokkal a társasházi tagokkal szemben, akik nem engedik be a lakásukba a kivitelezőt.
- Házközponti fűtés esetén szankció nem kerül előírásra.
A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban az előadó kitért arra, hogy a távhővel ellátott települések többségében (66 esetben) a goetermikus geológiai kockázat szintje az „extrém” és a „magas” kategóriába esik, így ezen helyszínek további vizsgálata a fejlesztés szempontjából nem indokolt. A „közepes” és „alacsony” geotermikus geológia kockázattal jellemezhető fejlesztési helyszíneken (15 esetben) pedig a következő elemzéseket kell elvégezni:
- Részletező jellegű geológiai kockázatelemzés és számszerűsítés, mind a termálvíz hőmérséklet, mind a vízhozam vonatkozásában egy optimális helyszínre telepített projekthelyszínen.
- A várható vízhozamok és vízhozam-tartományok becslése.
- A várható geotermikus teljesítmény és teljesítmény-tartomány számítása.
- A távhő iránti piaci igény és a geotermikus potenciál összevetése.
- A geotermikus fejlesztések kockázat/potenciál alapú prioritási listájának előállítása.
Befejezésül elmondta, hogy az energetikai beruházások tervezett támogatási kerete összesen 4352 milliárd Ft. Ennek megoszlása, összegei és felhasználási céljai:
RRF1: 478 milliárd Ft.
- Hálózatfejlesztés
- Lakosági napelemek telepítése
- Hálózati és piaci villamosenergia tárolók létesítése
- Okosmérők telepítése
RRF2: 2.758 milliárd Ft.
- Hálózatfejlesztés
- Energiafüggetlenség biztosítása
- Alternatív mobilitás fejlesztése
- Vállalkozások energetikai beruházásainak támogatása
Modernizációs alap: 245 milliárd Ft.
- Energiahatékonyság növelése
- Energiaközösségek létrehozása
- Távhő hatékonyságának növelése
Operatív programok: 871 milliárd Ft.
- KEHOP Plusz
- TOP Plusz
Gondolatok a 2023/24 fűtési szezon margójára
Orbán Tibor az első diáján feltett kérdésre („Miért távhő?”) a következő választ adta: „A távhő eszköz az európai energiaválság megoldására”. A továbbiakban ismertette az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) javaslatcsomagját az orosz gáztól való függetlenség biztosítására, majd kitért arra, hogy a távhő egyszerre képes elősegíteni:
- az orosz földgázimport csökkentését,
- az állátásbiztonság növelését,
- a zöld átállást, vagyis a dekarbonizációt,
- az energiahatékonyságot,
- az ágazati integrációt,
- a munkahelyek teremtését, és végül, de nem utolsó sorban
- a szegénység (energiaszegénység) csökkentését.
Széles ívű előadásában ismetette a távhővel elérhető hazai és fenntartható energiaforrásokat, a szabályozásban elismert molekulaárak (a kitermelt gáz ára), a széndioxid-kvótaárak, a külön kezelt intézmények hatósági hődíjainak, valamint a hatósági termelői távhőárak, és a távhőszolgáltatói támogatásigény alakulását. A továbbiakban részletesen bemutatta a rendelettervezetek iparági egyeztetése kapcsán megfogalmazott javaslatokat.
Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a hulladékhő, ugyanúgy, ahogy az Európai Unióban, idehaza is az Energiahatékonysági Direktíva szerinti „hatékony távfűtés/távhűtés” egyik kiemelt hőforrásává válhat a jövőben. Mivel a hazai távhőszektort érintő szabályozási rendszerben nincs egyértelműen definiálva a hulladékhő fogalma, ezért a fogalommeghatározás vonatkozásában a következő javaslattal élt: „hulladékhő és hulladék hűtőenergia: ipari vagy energiatermelő létesítményekben vagy a tercier szektorban elkerülhetetlen melléktermékként – kapcsolt energiatermelési folyamat használata vagy tervezett használata, illetve a kapcsolt energiatermelés megvalósíthatatlansága esetén – keletkező hő- vagy hűtőenergia, amely távfűtő-, illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe.”
Befejezésül ismertette az Energiahatékonysági Direktíva módosításának hatását a hazai távhőre, és az előző évi Távhő Vándorgyűlésen bemutatott MaTáSzSz javaslatokat a következő két ponttal bővítette ki:
- Amíg lehet, meg kell őrizni a nagyhatékonyságú CHP-t, vagyis kapcsolt hő- és áramtermelést.
- Adaptálható pilot projekteket kell indítani az innovatív technológiák alkalmazására.
Röviden néhány további előadásról
Molnár Szabolcs Hidrogén erőművi hasznosításának lehetőségei című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a meglévő gázhálózat átalakítása a hidrogén szállítására a jövő egyik feladata a fenntartható távhőszektor számára. A fémcsöveket fokozatosan polietilén csövekre kell cserélni, ugyanis az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a hidrogén elridegítheti és törékennyé teheti a régi technológiával gyártott acélcsöveket.
Eördöghné Dr. Miklós Mária Nyitott gondolkodás a zárt körös HMV ellátásban című előadásában a KSH adataira hivatkozva bemutatta a lakások százalékos megoszlását a HMV-termelés módja szerint. Ebben a távfűtés, ha nem is döntő arányban, de 16,7 %-kal van jelen. A háztartások végenergia-felhasználásában az utóbbi években a HMV-termelés 31-32 PJ-t tesz ki, ami a teljes háztartási energiafelhasználás (fűtés, hűtés, HMV, főzés, világítás+elektromos készülékek) mintegy 12%-át adja.
Az előadó a vízellátás higiéniáját veszélyeztető megváltozott körülményeket a következőkben foglalta össze:
- az új építéseknél nagyobb kifolyószerelvény-szám,
- a sokszor szűk helyre bezsúfolt vezetékek miatt nagyobb vízvezetékhőmérséklet,
- a cirkulációs vezeték többlet hőleadást okoz a vezetéktérben,
- az energiatakarékosság miatt már a tárolókban is alacsonyabb HMV-hőmérsékleteket tartunk (a korábbi 60-70 ∞C helyett 40-50 ∞C-t), ami a kórokozók számára kedvezőbb körülményeket teremt,
- a szélesebb csőválasztékból gyakran alkalmatlan csőanyagokat használnak,
- az egyre inkább összetetteb rendszerek nagyobb karbantartási igényt támasztanak az üzemeltető felé,
- egyre több közvetlenül csatlakoztatott eszközt használunk (ilyenek a vízadagolók, a jégkészítő gépek, a párásítók, a szökőkőkutak, stb.)
Fontosnak tartja, hogy a ritka használatú, magas kockázatú helyek (ilyenek például a lakások vendégszobáinak fürdőhelyiségei, a külső teraszok csapolói, és a pincei vízvételi helyek) mind kizárhatók, vagy üríthetők legyenek. Használaton kívüli időszakokban a rendszert le kell üríteni, és a kézi vagy gépi rendszeröblítésnek tervezetten kell megtörténnie.
Mózer Gábor Új szivattyúzási technológiák lehetőségei és használata a szivattyútechnikában című előadása bevezetőjében bemutatta a korszerű szivattyúzási technológiák előnyeit. Ezek a következők:
- Helyi beállítás és kezelés mobil eszközön keresztül Bluetooth-szal, valamint távoli hozzáférés és többszivattyús vezérlés a Wilo Net-en keresztül megvalósuló hálózatnak köszönhetően.
- Az analóg és digitális interfészek sokféle lehetőséget kínálnak, többek között az épületautomatikába történő integrálást.
- Optimális szabályozás alkalmazás-vezérelt beállításvarázsló segítségével.
- Áttekinthető kijelző- és zöldgomb-technológia az egyszerű, intuitív használhatósághoz.
- A működési adatok maximális átláthatósága a szivattyú és az egész rendszer elemzéséhez és optimalizálásához.
- Optimális energiahatékonyság a teljes rendszerben az EC motortechnika, és a bevált szivattyúhidraulika intelligens együttműködése révén.
- Nagy megbízhatóság az innovatív hajtástechnikának és a bevált szivattyúhidraulikának köszönhetően.
A későbbiekben szólt a szabályozási módokról és funkciókról, valamint a Multi-Flow adaptációról, amelynél max. 10 szivattyú köthető össze. Az adaptációnál a szekunder szivattyú közli az ő térfogatáramát a primer szivattyú felé, amely ezen jel alapján állítja be a saját térfogatáramát.
Zárszavában Gerda István megköszönte az előadóknak a felkészülésüket, megemlítve, hogy a napi feladatokhoz kapcsolódó témák kerültek bemutatásra nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oldalról is megközelítve. Kiemelte, hogy különböző okos megoldásokat már korábban is tárgyaltak a Vándorgyűléseken.
Dr. Vajda József
Címfotó: Gerda István elnöki megnyitója
