Az Európát és még egy sor országot foglalkoztató legfontosabb kérdés az orosz–ukrán, valamint az arab–izraeli háború lezárása, visszaállítani az élet szokásos rendjét. 2022 előtt talán a legfontosabb cél volt a földi légkör felmelegedésének és a levegőbe kerülő káros anyag mennyiségének a fékezése. 2024. évben és utána várhatóan vissza tudunk térni a légkörvédelmi programhoz.
A földön zajló háborúk hatása az energiapiacra
Az Európát közvetlenül érintő két súlyos háború nem várt eseménysort indított el az energiák piacán is. 2020 tavaszán az amerikai kőolajtőzsdén soha nem látott áresés jelentkezett annak következményeként, hogy az USA önellátó lett kőolajból és földgázból, a világon emiatt túltermelés és áresés alakult ki. 2019-ben kezdetét vette a koronavírus terjedése világszerte. A járvány hatásai minden országban érezhetőek voltak, különböző mértékben. Ennek következtében a világ kőolajfogyasztása csökkent, az addigi napi mintegy 100 millió hordó szintről 80 millió hordóra esett vissza.
Ez az igényesés a kőolajtermelő cégeken kívül még egy sor iparágat nagyon rosszul érintett: a kőolajipar beszállítói, a kőolajfeldolgozók, a forgalmazók hatalmas veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. A kőolaj a tőzsdéken csak azután kezdett emelkedni, hogy a kőolajat exportáló államok szövetsége (OPEC) és még további tíz ország a kőolajkitermelés csökkentését határozta el. A kőolaj ára lassú emelkedésnek indult, és 2023. végére 70 dollár hordónkénti ár alakult ki.
Tudhatjuk, hogy a kőolaj piaci ára egy sor más termék (fémek, más energiahordozók, mezőgazdasági termékek stb.) árát is erősen befolyásolja. Ez a hatás különböző intenzitással jelenik meg a légkörvédelmi programokban is. Az alacsony árú kőolaj és a többi fosszilis energiahordozó rontja a megújuló energiahordozók piacát, a megújulóalapú beruházások megtérülési idejét akár bizonytalan hosszúságúra növelheti.
Az orosz–ukrán háború miatt az orosz szénhidrogének európai vásárlói elhatározták az orosz import mielőbbi leállítását. Ezzel a döntéssel főleg földgázhiány alakult ki, ami az árak rohamos emelkedését hozta magával. 2021-ben, a háború előtt 80 euró/MWh átlagár volt a holland TTF földgáztőzsdén, 2022 márciusában 213 euró/MWh ár is előfordult.
Az arab–izraeli háború is egy sor ország gazdaságát érinti közvetlenül. A háború miatt a legtöbb országban át kellett írni a békés fejlesztési programokat, mérsékelni kellett a környezetvédelmet szolgáló beruházásokat is.
2024. évre úgy tekintünk, hogy Európában megoldódott az orosz szénhidrogének importjának helyettesítése, az energiapiacokon az árak „békés” szintre álltak be. A légkörvédelmi programok ismét előtérbe kerülhettek, lassan beindulnak a már elhatározott fejlesztések, az energiahordozók cseréi.
A szén-dioxid-kibocsátás alakulása
Az Európai Unió környezetvédelmi programjai a légkör váratlanul gyors romlása miatt szükséges intézkedéseket fogalmazzák meg. Az EU döntése az, hogy 2030-ig a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátása 55%-kal csökkenjen. Az EU-tagállamaként Magyarország is részese ezeknek a programoknak. 2023. decemberben az ENSZ által szervezett COP28 konferencián a világ minden országának képviselői jelen voltak. Nehéz egyeztetés után elfogadták azt, hogy lépni kell a légkörbe kerülő szén-dioxid csökkentéséért.
A világ és az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátása a British Petrol szerint (millió tonna) [1]:
| 2015. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Világ | 32773 | 34013 | 34044 | 32284 | 34052 | 34374 |
| EU | 3046 | 3070 | 2930 | 2569 | 2742 | 2725 |
A légkörbe kerülő káros anyagok listáját a szén-dioxid vezeti, a föld átlaghőmérsékletének alakulásában betöltött szerepe miatt. Talán a leghatékonyabb légkörvédelmi program lett Európában a szén-dioxid-kibocsátási kvóta szabályozása, amely a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó felhasználókat szorítja hatékonyabb energiatermelésre, az energiahordozó cseréjére.
Magyarország szén-dioxid-kibocsátását mutatja be a British Petrol statisztikája (millió tonna) [1]:
| 2015. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Kibocsátás | 44,3 | 47,5 | 47,4 | 44,7 | 46,1 | 42,9 |
A világ 2022. évi szén-dioxid-kibocsátása 34 374 millió tonna volt, vagyis Magyarország nem tartozik a nagy légkörszennyező országok csoportjába. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a légkör védelmére eddig tett hazai intézkedések nem hoztak látványos eredményt.
Magyarország egy főre jutó légköri károsanyag-kibocsátása az EU-s országok átlaga körül alakult. Napjainkban a káros gázkibocsátás csökkenése – a szilárd részecskekibocsátás kivételével – részben a társadalmi környezettudatosság növekedésének is köszönhető, nagyobb részben azonban a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedésével járó jelenségeknek tulajdonítható.
Magyarország megújulóenergia-potenciálja
A légkörvédelem egyik hatékony útja a megújuló energiahordozók használatának növelése, a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása. Magyarország adottságai a megújuló energiahordozók fokozottabb használatára vegyes képet mutatnak: egyes területeken (például vízenergia, geotermikus energia) lényeges előrelépés a természeti adottságok miatt nem várható, más energiahordozók esetében a lényeges energiapotenciál kihasználására nagy beruházások lennének szükségesek (például a kommunális hulladék kezelésében vagy a biogáz hasznosításában).
Az ország megújulóenergia-potenciálját több intézmény és szakértő lényeges eltérésekkel becsülte meg. A Magyar Tudományos Akadémia felmérése került be a „Nemzeti Energiastratégia 2030” dokumentumba.
Megújulóenergia-potenciál Magyarországon (PJ/év):
| Napenergia | Szél | Biomassza | Víz | Geotermális | Hulladék | Összesen | Reális | |
| MTA | 1851,5 | 532,8 | 203,2-328 | 14,5 | 63,5 | … | 2665-2790 | 405-540 |
Tekintsük át a hazai primer-, és végső energia felhasználást, és utóbbin belül az elsődleges megújuló energiahordozók felhasználását (PJ) [2]:
| 2015. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Primer | 1054 | 1098 | 1149 | 1074 |
| Végső | 788 | 831 | 889 | 827 |
| Megújuló | 126 | 123 | 134 | 133 |
A végső- és a primerenergia-felhasználás hányadosa elég jó képet mutat az ország energia ellátása korszerűségéről: 2015-ben 74,7%, 2022-ben 77,0% volt. Ez alapján nem tekinthetjük hazánkban az energiafelhasználást eléggé hatékonynak.
A megújuló energiahordozók termelése és felhasználása
A kormány 2020-ban kiadta a „Nemzeti Energiastratégia 2030” és a „Nemzeti Energia- és Klímaterv” (NEKT) dokumentumokat. A két dokumentum egymástól függetlenül jelent meg. A NEKT javított változatát 2023. őszén adták ki.
A NEKT 2030-ig a végsőenergia-felhasználásban a megújuló arányát 29%-ra tervezi emelni.
A NEKT is számol azzal, hogy a megújuló energiahordozók fokozottabb használata erőteljes állami támogatási akciók nélkül nem várható el. A támogatás többféle formában adható: beruházás támogatása, villamosenergia-termelési cél esetén szabályozott (emelt) átvételi ár meghatározott időszakra, kedvezményes kamatozású hitelakció. A program célkitűzései részlegesen teljesültek, teljesülnek, éppen a pénzbeli állami támogatások szűkössége miatt.
Az alábbi táblázatok a hazai megújuló energiahordozó termelését és felhasználását mutatják be.
Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése (TJ) [2]:
| 2015. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Kommunális hulladék | 2756 | 2447 | 2617 | 2388 |
| Szilárd biomassza | 105221 | 85240 | 91846 | 86790 |
| Biogáz | 3335 | 3748 | 3518 | 4085 |
| Bioüzemanyag | 16030 | 18658 | 20624 | 20361 |
| Napenergia | 956 | 9479 | 14316 | 17524 |
| Geotermikus energia | 4426 | 6274 | 6552 | 6690 |
| Vízenergia | 842 | 878 | 763 | 641 |
| Szélenergia | 2495 | 2358 | 2390 | 2196 |
Az elsődleges megújuló energiahordozók felhasználása (TJ) [2]:
| 2015. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Kommunális hulladék | 3123 | 3009 | 3401 | 3282 |
| Szilárd biomassza | 103914 | 85922 | 91830 | 86803 |
| Biogáz | 3335 | 3748 | 3518 | 4085 |
| Bioüzemanyag | 7332 | 11724 | 11932 | 12365 |
| Napenergia | 956 | 9479 | 14316 | 17524 |
| Geotermikus energia | 4426 | 6274 | 6552 | 6690 |
| Vízenergia | 842 | 878 | 763 | 641 |
| Szélenergia | 2495 | 2358 | 2390 | 2196 |
Fenti két táblázatban a helyenként olvasható, a termelésnél nagyobb felhasználást az indokolja, hogy egyes energiahordozókból (tűzifa és háztartási hulladék – ennek eltüzelése a Mátrai Erőműben történik) van importunk is.
Napenergia
A napenergia hasznosításának előretörése egyértelműen a napelemek számának robbanásszerű gyarapodásával van összefüggésben. 2023. decemberben az 50 kW alatti napelemek száma 250 ezer volt, az 50 kW felettiek 5600 MW teljesítménnyel üzemeltek. A napelemek termelése 2022-ben 4732 GWh, 2023. szeptemberben 732 GWh volt.
A módosított NEKT a 2023. évi 4800 MW napelemes teljesítményt 2030-ig 12 ezer MW-ra tervezi emelni. Már ma is új feladatot jelent a napelemek időszakos termelésének és a villamosenergia-igény szezonalitásának illesztése. A hazai villamos rendszeren egy sor fejlesztési feladat adódik: köztük gyorsindítású erőművek üzembe állítása, a villamos hálózatok kapacitásának erősítése. Ezek a beruházások százmilliárdos nagyságrendűek, amelyet az áramtarifák rendszerhasználati díjelemei nem fedeznek. A fejlesztési projektekhez hosszú távú hitelfelvételre és az Európai Unió pénzügyi forrásainak igénybevételére van szükség. Fontos a jelenlegi és jövőbeli napelemes energiatermelők aktív részvétele az országos tehermegosztásban, például időszakos termelési tarifák bevezetésével.
Szélenergia, bioüzemanyag és vízienergia
A szélerőművek eddigi telepítési korlátozását feloldották, várhatóan teljesül a NEKT fejlesztési terve: a jelenlegi 330 MW teljesítmény 2030-ra 1000 MW-ra nőhet.
A szélenergia-termelés és -hasznosítás részben időjárásfüggő, de a villamos teherelosztó vezénylésében is szerepet kap. A szélenergia-hasznosítás szezonalitása hasonló problémát okoz a villamosenergia-rendszerben, mint a napelemek: a termelésváltozást kompenzálni kell. A kormány 2023 őszén feloldotta az ipari léptékű szélerőművek telepítési korlátozását.
A bioüzemanyag felhasználásának alakulása alapvetően a sok tényezővel befolyásolt üzemanyag-fogyasztással van összefüggésben. 2021-ben elértük a bioüzemanyag hazai felhasználásának hosszabb távon is várható mértékét. Ugyanakkor Magyarország bioüzemanyag exportja jelentős.
30 vízi erőmű üzemel az országban, összesen 63 MW teljesítménnyel. A vízenergia hasznosításában lényeges előrelépésre nem lehet számítani – az ország földrajzi adottságai miatt.
Geotermikus energia
A geotermikus energia hasznosításának dinamikus fejlesztése rendre megjelenik a kormány különböző energiastratégiáiban. Ennek ellenére nincs érdemi előrelépés. Az ország egyetlen geotermikus erőműve 3 MW teljesítményű. Magyarországon nyolc városban van termáltávfűtés (4,5 PJ/év), nyolc helyen van termálvíz-visszasajtolás. A visszasajtolás a kitermelés rétegébe olyan mértékű és költségű vízelőkészítést igényel, ami miatt ez az újrahasznosítás a kutaknál csak pár évig tartható fenn. 488 fürdő üzemel az országban. A geotermikus energia termelési költsége kb. 500 Ft/GJ.
A kitermelt vizek hasznosításának egyre nagyobb akadálya a vizek ásványisó-tartalma. A magas sótartalom (1–12 g/liter) a hűlő vizekből már a termelő kutakban is kiválik, lerakódik a szállító, hőcserélő berendezésekre. A lehűlt vizeket a környezetvédelem nem akarja befogadni az élő folyóvizekbe, éppen a magas sótartalom miatt. A nagyszámú fürdő miatt átmenetileg még megengedik az elfolyó vizek élő vízfolyásba bevezetését.
A termálvizek kísérőgázát, a metánt hasznosító háztartási léptékű (<50 kW) ún. termálmetán-hasznosító üzemek száma 206. Ezek között vannak részben villamos áramot termelő létesítmények is.
Biomassza
A hazai megújulóenergia-termelésben és -felhasználásban meghatározó a szilárd biomassza szerepe. Az évek óta tartó mérsékelt csökkenés nem hozható szoros összefüggésbe a légköri hőmérséklet emelkedésével. Hasonló folyamat figyelhető meg a kommunális hulladékból nyert energia esetében is: a hasznosítás nélküli hulladék kezelése kap egyre nagyobb szerepet. Fát és kommunális hulladékot importálunk is. Az országban üzemel négy szilárd- és folyékonyhulladék-hasznosító erőmű, összesen 34,4 MW teljesítménnyel.
Biogáz
Biogáz bármilyen szerves hulladékból termelhető. A biogáz hasznosításának szokásos formái: szilárd szerves hulladék elgázosítása, szennyvíziszap-gáztalanító, szilárdhulladék-lerakóban keletkező gázt kezelő üzem. Magyarország biogáz-potenciálja: 121–177 millió m3/év 2H minőségű biometán. A potenciál alkalmas:
mezőgazdaságihulladék-alapú biogáztermeléssel 39,87 MW,
depóniagáz hasznosításával 12,49 MW,
szennyvíziszap feldolgozásával 14,54 MW villamos teljesítmény termelésre.
Az országban üzemel harminchat biogázüzem, nyolc depóniagáz-hasznosító erőmű és nyolc szennyvízgázerőmű. Ezen erőművek együttes teljesítménye 86 MW.
Biogázüzem létesítésének átlagos költsége: 1,0–1,2 millió Ft/kW, a gáztermelés teljesítményére vonatkoztatva. A beruházás megtérülési ideje 10-12 év. A biogázüzemeknél elsődleges a környezetvédelmi funkció.
Megújulókból termelt villamos energia
A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamos energia megoszlása és részesedése (GWh) [2]:
| 2015. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Biomassza | 1660 | 1664 | 1775 | 1693 |
| Biogáz | 293 | 324 | 295 | 315 |
| Szél | 693 | 655 | 664 | 610 |
| Víz | 234 | 244 | 212 | 178 |
| Napenergia | 141 | 2459 | 3796 | 4732 |
| Hulladék | 208 | 167 | 161 | 130 |
| Összes termelés | 30360 | 34930 | 36120 | 35770 |
2022-ben a megújuló energiahordozók adták a hazai villamosenergia-termelés 21,4%-át. Ez a gyorsan növekvő arány egyértelműen a napenergia gyorsan növekvő fotovoltaikus hasznosításának köszönhető.
Hazánk adottságai alapján a bioüzemanyag, a vízenergia, a geotermikus energia nem kínál előrelépést. A napenergia hasznosítása villamos áram termelésére még bőséges lehetőség a megújuló hányad emelésére, különösen, ha hamar és olcsón megoldjuk a napelemekkel járó néhány vonzatot:
- a napelemek és a szélgenerátorok áramtermelésének szezonalitását energiatárolással kellene megoldani. Mivel a villamos energia tárolása minden módja (akkumulátorok, hidrogéntermelés, tározós vízi erőművek) rendkívül drága, marad a kiegyensúlyozásra a hazai földgáztüzelésű erőművek fokozottabb igénybevétele, avagy az import villamos áram,
- a meglévő villamos hálózat jelentős fejlesztést igényel a napelemek termelésének befogadására,
- a napelemek jelentős része mezőgazdasági művelésre alkalmas területen települ.
2022-ben a primerenergia-felhasználáson belül a megújulók részesedése 12,4% volt a MEKH statisztikája szerint.
A háztartások megújuló- és összesenergia-felhasználása a MEKH statisztikája szerint (PJ) [2]:
| 2015. | 2020. | 2021. | 2022. | |
| Háztartások megújulóenergia- felhasználása | 74 | 54 | 56 | 71 |
| Háztartások összes felhasználása | 249 | 249 | 266 | 242 |
Az összes háztartásienergia-felhasználás kismértékű csökkenését több tényező okozza:
- az új építésű lakások hőszigetelése akár 40%-kal is hatékonyabb lehet, mint egy 50–80 éves épületé,
- a lakásállomány jelentős részénél végeztek energiatakarékossági beruházásokat,
- az átlaghőmérséklet emelkedett.
Az energiahatékonysági célok között a lakások és a közintézmények hőszigetelése valódi energiamegtakarítást hoz. Ebben a programban mintegy 1,5 millió ingatlan vett részt eddig (a 4,5 millió ingatlan 30%-a), de mindenekelőtt saját pénzforrásból, banki hitelből, önkormányzati forrásból finanszírozták, az állami támogatás jelképes volt. Az energiahatékonyság növelését célozza a világítás korszerűsítése energiatakarékos izzókkal. A világítási célú energia felhasználása 7% körül van a háztartás teljes energiaszükségletében, ennek LED-es fényforrásokkal 1%-ra való csökkentése nem jelentős az EU-s vállalások szempontjából. Hatályba lépett az EU rendelete a földgázzal üzemelő fűtőkészülékek hatásfoka követelményeiről, és már kiadták a szilárd tüzelésű fűtőkészülékek új követelményeit tartalmazó rendeletet is. Ez a változtatás évente pár tízezer gázkészülék cseréjénél nem jelentős energiamegtakarítást hoz.
Összefoglalva
Hazánk az EU tagjaként erős energiahordozó-szerkezetváltozásra kényszerül. A kormány különböző energetikai programjai alapvetően jó fejlesztési célokat tűznek ki, a programok az EU elvárásaival nagyjából összhangban vannak. A fejlesztési programok nagyon óvatosan szólnak a végrehajtáshoz szükséges pénzek forrásáról. A fejlesztési programok nagyon óvatosan tárgyalják a szükséges pénzforrásokat a végrehajtáshoz. Bár az állam megnyitja a pénzkereteket az energiatakarékosság, az energiahordozó cseréje és az energetikai berendezések korszerűsítésének támogatására, ezek a források csak nagyon kis részét juttatják el az érintett felhasználóknak.
[1] BP Energy Institute: Statistical Review of World Energy 2023|72nd edition
[2] https://www.mekh.hu/éves adatok
[3] https://www.ksh.hu/éves adatok
Dr. Szilágyi Zsombor
