A csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályozásának módosítása – válaszcikk

1. Bevezető

Bayer Károly, a Gázközösség Egyesület tiszteletbeli elnöke fenti címmel közzétette az érintett szakmagyakorlók mindennapos tevékenységeivel kapcsolatos, a gázipari felhasználók széles körét érintő több évtizedes gázipari múltja során szerzett tapasztalatait, gondolatait.
Hasznos gondolatai, amint az a cikk címéből is kitűnik, a műszaki-biztonsági szabályozással kapcsolatosak, de végül is az érintett szakmagyakorlók mindennapos problémáira utalnak.

A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályzatának módosításáról

Az, hogy kiemelten a felhasználói berendezésekkel kapcsolatos egyes feladatokat és felelősségeket miniszteri rendeletek változásai konkrét szakmagyakorlók felelősségi körébe delegálnak (pl. készülékcsere: tervező, gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárásban történő cseréje: feljogosított gázszerelő), alaposabb jogszabályi ismereteket és felkészültséget igényelnek az érintett szakmagyakorlóktól. 

Amíg ezeket a tevékenységeket a földgázelosztó „felügyelete” (pl. tervfelülvizsgálat, műszaki-biztonsági ellenőrzés) mellett végezték, addig a földgázelosztók technológiai utasításaiban foglaltaknak és a tervfelülvizsgálóknak való megfelelési kényszernek tekintették. 

Változásra van szükség, mert amíg az elvégzett készülékcsere jogszabályoknak megfelelő ellenőrzésére a földgázelosztó nem kötelezett, addig a gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárásban történő cseréjének utólagos ellenőrzését a földgázelosztó jogosult ellenőrizni. 

2. Miért tűnik indokoltnak a változás?

„A Szabályzat és a gáziparral kapcsolatos jogszabályok jelentősen érintik a szakmagyakorlókat – a tervezőket, kivitelezőket, szervizeseket. Az ő érdekükben is meg kéne gondolni néhány szükséges változást.”

Az érintett szakmagyakorlók köre lényegesen bővebb kör. Tevékenységeiket jogszabályokban előírt feltételek teljesülése esetén végezhetik. Az érintett szakmagyakorlók mindazok, akik az éghető gázok tartályban történő forgalmazásában és vezetéken történő értékesítésére alkalmazott csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések

– tervezésében
– kivitelezésében
– üzemeltetésében
– átalakításában
– javításában
– megszüntetésében
és műszaki-biztonsági szempontból
érintettek lehetnek.

A szabályzat (értve alatta az 1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelethez A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályzatát– MBSZ) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 133. § (2) 3. pontjában foglaltak alapján, a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelettel került közzétételre:

GET 133. § (2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
3. a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezeték létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki-biztonsági követelményeit, feltételeit, a műszaki-biztonsági dokumentáció tartalmát (MBSZ),

A jogalkotásnak sajátos szabályai vannak, amelyek a jogalkotót is és a jogalkalmazót is köti. A teljesség igénye nélkül:

• 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról,
• 61/2009. (XII. 14.) IRM-rendelet a jogszabályszerkesztésről,
• 1113/2019. (III. 13.) kormányhatározat a bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről.

A csatlakozóvezetékkel (GET 3. § 4.), telephelyi vezetékkel (GET 3. § 58.) és a felhasználói berendezéssel (GET 3. § 18.) kapcsolatos személyi, műszaki-biztonsági feltételeket a GET (88. §, 89/A. § A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése és üzemben tartása) és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, és a létesítéshez szükséges hatósági engedélyek, valamint más hozzájárulások beszerzése az ingatlantulajdonos kötelessége – 19/2009. (I. 30.) kormányrendelet 1. melléklet 5.4.). 

A tárgyban érintett főbb jogszabályok alkalmazási köre, hatálya:

• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról
• 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed – kivonat

a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, elszámolására,

c) a telephelyi szolgáltatásra,

g) a vezetékes PB-gáz-szolgáltatásra,

h) a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,

• 19/2009. (I. 30.) kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
• 1. számú melléklet a 19/2009. (I. 30.) kormányrendelethez földgázelosztási szabályzat – érintett főbb pontjai:

5. létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat,

6. műszaki-biztonsági ellenőrzés,

9. bekapcsolás, üzembe helyezés,

 11. mérés.

• 1/2020. (I. 13.) kormányrendelet a gáz-csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről;
• 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a földgáz, a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták, PB-gáz (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban történő forgalmazásánál és a vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékek (GET 3. § 4.), telephelyi vezetékek (GET 3. § 58.) és felhasználói berendezések (GET 3. § 18.) 

• tervezőire [tervfelülvizsgálóira (MBSZ 1. 51., 52., 53.) – 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet],
• kivitelezőire [42/2017. (XII. 11.) NGM-rendelet, 34/2021. (VII. 26.) ITM-rendelet], 
• tulajdonosaira, 
• üzemeltetőire,
• felhasználóira, 
• műszaki biztonságára és 
• hatósági felügyeletére.

• 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelet a csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre, az olajfogyasztó technológiai rendszerekre és a gáztárolókra vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról és a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM-rendelet módosításáról;
• 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – kivonat

1. a földgáz, a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták, PB-gáz (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban történő forgalmazásában és vezetéken történő értékesítésére alkalmazott csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések

tervezésének, kivitelezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire.

• Gázipari Szakági Műszaki Előírások [3/2020. (I. 13.) ITM-rendelete 3. § (2)]

A Gázipari Műszaki Szakbizottság a csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek 

• tervezésével, 
• létesítésével és 
• üzemeltetésével kapcsolatban 

szakági műszaki előírások formájában a műszaki biztonsági szabályzatának követelményeit 

• az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint 
• a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló 

műszaki megoldásokat dolgoz ki. 

• 42/2017. (XII. 11.) NGM-rendelet a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.
• 1. § (1) E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a földgázellátásról szóló törvény és
   végrehajtási rendelete szerinti csatlakozóvezetékkel és felhasználói berendezéssel
   kapcsolatos, az 1. melléklet szerinti tevékenységet folytat.

1. § (2) Az 1. mellékletben meghatározott tevékenységet (a továbbiakban: gázszerelői
 tevékenység) az a személy (a továbbiakban: gázszerelő) végezheti, aki rendelkezik

1. az 1. mellékletben meghatározott képesítéssel vagy más, a szakmai kompetenciák tekintetében azzal egyenértékű képesítéssel és
2. az 1. mellékletben meghatározott gyakorlati idővel.

„Fel kéne teljesen számolni a »feudális« állapotokat. Értem ez alatt az elosztók által kötelezően végzendő kontrollt (tervfelülvizsgálat, műszaki ellenőrzés). A létesítés legyen a tervező¹ és kivitelező felelőssége², az üzemeltetés pedig a felhasználóé³. Tisztább lesz a kép, különösen akkor, ha a felhasználó kötelezettségeinek egy részét nem testálják az elosztói engedélyesre⁴. A készülékcsere és az egyszerűsített készülékcsere jó irányba mutat, de nem szabad itt megállni. Tekintsük a szakmagyakorlókat felnőtt, felelős szakembereknek. Alapul vehető minta és tapasztalat pedig van.”

A tervező felelőssége a gázfelhasználó technológiai rendszerek vonatkozásában az 1/2020. (I. 13.) kormányrendeletben a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések vonatkozásában az SZME-G-ben közzétett „Tervezői nyilatkozat” adattartalma alapján egyértelműen szabályozott:

a tervező köteles nyilatkozni arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel 

– a vonatkozó jogszabályoknak*, 

*GET Vhr. 1. melléklet Földgázelosztási szabályzat 5.4. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek, valamint más hozzájárulások beszerzése az ingatlantulajdonos kötelessége. A földgázelosztó a terv véleményezéséhez az engedélyeket jogosult az ingatlantulajdonostól bekérni.

– továbbá a műszaki-biztonsági szabályzatban foglaltaknak*, 

* GET Vhr. 1. melléklet Földgázelosztási szabályzat 5.4. A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelmények meglétét [1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelethez MBSZ]köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell,

– és a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

– a műszaki-biztonsági szabályzatban foglaltaktól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás biztonsági szintje egyenértékű biztonsági szintnek minősül,

– szabványban meghatározott műszaki megoldástól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás egyenértékű biztonsági szintnek minősül.

² A kivitelező felelősségét a GET Vhr. 1. melléklet Földgázelosztási szabályzat 6.2. Szerelési nyilatkozata, illetve az SZME-G mellékletei alapján tartalmazzák:

1. melléklet Szerelési nyilatkozat és bejelentőlap Meglévő gázfogyasztó készülékek cseréje egyszerűsített eljárással. A bizonylat adattartalma. (MINTA)

2. melléklet SZERELÉSI NYILATKOZAT ÉS BEJELENTŐLAP TERVKÖTELES TEVÉKENYSÉGRE

A bizonylat adattartalma. (MINTA)

³ A felhasználó felelősségét a GET az alábbiak szerint egyértelműen szabályozza:

 GET 89. § (6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel* – köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.

 *Megjegyzés: ettől függetlenül az ingatlantulajdonos felelőssége folyamatosan fennáll. 

„Fentieket segítené, ha a létesítés szabályai egy helyen lennének. Ma ezeket a szabályzat, a Szakági Műszaki Előírások (SZME) és az 1/2020. (I. 13.) kormányrendelet tartalmazza. Ha az összes előírást egy dokumentumba tennénk, az egész áttekinthetőbb és könnyebben alkalmazható volna. Különösen ha még kézbe vehető könyvként is megjelenne. Mintának lehet venni a DVGW TRGI-600-at. Minden szabály benne van ábrákkal, táblázatokkal, a függelékben pedig a vonatkozó jogszabályi részek. A szabályzat 2020-as megjelenésekor abban csak szöveges részek maradtak, az ábrák és táblázatok az SZME-be kerültek át. Állítólag azért, mert jogszabály nem tartalmazhat ábrákat és táblázatokat. Ha ez így van, meg kell szüntetni a szabályzat jogszabályi jellegét. A DVGW TRGI-600 sem jogszabály. (Meg kell jegyeznem, hogy létezik olyan jogszabály, amely tele van ábrákkal – az 1/1975 (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól. Miért nem alkalmazható ez a szabályzat esetében is?)”

A hivatkozott cikkben megfogalmazott „kritika” egyértelműen visszaigazolja a gázipari engedélyesek sajátos, több évtizedes gyakorlatát, mely szerint a jogszabályi kötelezés alapján tervezői jogosultsággal rendelkező tervfelülvizsgálók tevékenysége nincs összhangban a GET Vhr. 1. melléklet 5.4. rendelkezésivel:

„A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelmények⁴ meglétét köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell⁵. 

⁴A műszaki-biztonsági követelményeket a GET felhatalmazás alapján közzétett, kötelezően alkalmazandó, „A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályzata” [1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelethez – MBSZ], és nem a földgázelosztók jogszabályi felhatalmazás hiányában kiadott technológiai utasítása (TU) – van, ahol megtévesztő módon a „MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT” – tartalmazza.

Megjegyzés: a földgázelosztót (korábban gázszolgáltatót) műszaki-biztonsági követelmények technológiai utasításban történő közzétételére jogszabály soha nem kötelezte. Technológiai utasítás kidolgozására kötelezést a 2. számú melléklet az 1/1977. (IV. 6.) NIM számú rendelethez GÁZ- ÉS OLAJIPARI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT A gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenysége VII. fejezet B) A gázszolgáltató által végzendő műszaki biztonsági feladatok alatt – feladatok, és nem követelmények – az alábbiak szerint tartalmazta:

  10. § (1) A gázszolgáltató a fogyasztói berendezések (ma: „felhasználói berendezések” GET 3. § 18.) időszakos ellenőrzésének módját, rendjét, tartalmát és dokumentálási módját technológiai utasításban köteles rögzíteni.

 30. § (1) Gázmérőt szabadban, külső falon csak megfelelő mechanikai és káros hőhatás elleni védelem biztosításával szabad szerelni. A védelem módját és megoldását (anno) a gázszolgáltató technológiai utasításban köteles rögzíteni. 

Hatályos volt: 1994. 07. 25. – 2003. 12. 31. között.

⁵A kiviteli terv tartalmi követelményeit „A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki-biztonsági szabályzata” tételesen tartalmazza. (MBSZ 2. A gáz-csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és telephelyi vezeték általános tervezési követelményei)

A gázipari engedélyes (tervfelülvizsgáló) az általa kizárólag műszaki-biztonsági szempontok alapján felülvizsgált és kivitelezésre alkalmatlan kiviteli tervet indokolt írásbeli nyilatkozatában utasíthatja el. (GET Vhr. 1. melléklet 5.5.) A tervfelülvizsgálatról kiadott szakmai nyilatkozatában indoklásként nem megfelelőség esetén nem hivatkozhat jogszabályi felhatalmazás hiányában a belső szabályozásában elfogadott technológiai utasításban vagy „MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT”-nak nevezett dokumentumban foglaltakra. 

Sem a tervezés, sem a tervfelülvizsgálat nem történhet „megszokásból”, objektív okok miatt nem napra dokumentumokban foglaltak alapján. 

A „létesítés időben változó szabályai” – Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzatok és a Gázipari Szakági Műszaki Előírások (SZME-G) 2022. 04. 17. napjától a mai napig – valamennyi szakmagyakorló számára 2020. 04. 17. napjától több mint 4 éve elérhetők egy helyen, a termékinformációs pont honlapján a nap 24 órájában:

https://www.termekpont.hu/Termekpont/Szabalyzatok/gazipari-muszaki-biztonsagi-szabalyzat

A Gázipari Műszaki Szakbizottsághoz beérkezett és beérkező megkeresésekből és az NGM által a honlap látogatottsága alapján elkészített statisztikai adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy – tisztelet a kivételnek – a szakmagyakorlók néhány százaléka dolgozik tiszta forrásból. Rákérdezésre elmondják, hogy a földgázelosztók objektív okok miatt nem naprakész technológiai utasításai alapján végzik tevékenységeiket.

„Tartózkodni kellene a szabályok túl gyakori változtatásától. Ha jól számoltam, a Szabályzatnak (GMBSZ, MBSZ) 2005 decembere, az első megjelenés óta tizennégy változata volt, az SZME-nek 2020 óta hat. Lássuk be, ez a szakmagyakorlók számára követhetetlen. A már többször említett DVGW TRGI-600 tízévente jelenik meg új kiadásban.”

A jogszabályok rendszeres felülvizsgálatra kötelezett szabályozások, amelyek változtatásainak szükségessége adódhat a határterületek – „vonatkozó jogszabályok” – változásának kényszerűségéből is. [Pl. 26.4., 26.5., 26.5.1., 26.5.2., 26.5.3. A korábbi. 140 kW hőterheléshatár 200 kW-ra változott az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet 33. § (4) a) módosulása okán.]

Indoklás: a BM-rendeletben bekövetkezett módosítást a 3/2020. (I. 13.) ITM-rendelet módosításáig
a Gázipari Műszaki Szakbizottság által az SZME-G tartalmazta. Amennyiben
a tervező/tervfelülvizsgáló a létesítéskor hatályos változatot alkalmazná, kiviteli terve megfelelne a létesítéskor hatályos, a GMBSZ-t is érintő előírásoknak.

„Rendet kell tenni az égéstermék-elvezetés területén. Ez alapvető műszaki-biztonsági kérdés.”

Az érintett szakmagyakorlók a „technológiai utasításokban” foglaltak alkalmazásával figyelmen kívül hagyják azt a tényt, amely szerint a gázipari törvények az 1969. évi VII. törvény (Gt.) hatályba lépésétől a mai napig következetesen „rendszerszemléletben” szabályoznak. „Rendszer” alatt a „felhasználói berendezés”⁶ (korábban: fogyasztói berendezés) értendő, amelynek definíciója érdemben mintegy 55 éve nem változott (GET 3. § 18.). 

⁶GET 3. § 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok⁷ összessége.

⁷Ilyen „tartozék” többek között az „égéstermék-elvezető”⁸, amelyre az építési termékrendelet [CPR: Construction Products Regulation – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról (2011. március 9.) és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről] előírásai vonatkoznak.

⁸ Égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől⁹ a szabadba vezetheti (2015. évi CCXI. törvény a kéményseprőipari tevékenységről 1. § 2.)

⁹ A tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetését – egyben a kéményseprőipari tevékenységet ellátó illetékességét–az egyes tanúsított típusokhoz rendelten az SZME-G ben közzétett ábraanyag egyértelműen tartalmazza. 

Axiómaként fogadjuk el, hogy az „égéstermék-elvezető” önmagában nem termel égésterméket. Annak eldöntése, hogy a felhasználói berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzeméhez égéstermék-elvezető mint tartozék szükséges-e vagy nem, 

1. tervköteles létesítés esetén a tervező [266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet],
2. gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárásban történő cseréje esetén [1/2020. (I. 13.) kormányrendelet 7. §] a feljogosított gázszerelő [1/2020. (I. 13.) kormányrendelet 7. § (4)] – és nem a kéményseprőipari tevékenységet ellátó – joga, kötelessége és felelőssége.

A döntés alapja 

– a Gt. (1969. évi törvény a gázenergiáról)és a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT-rendelet, majd

– 1999. 01. 01. napjától a Gázkészülék irányelv [GAD: gas appliance directive – A gázüzemű berendezésekről szóló, 2009. november 30-i 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – bevezette a 22/1998. (IV. 17.) IKIM-rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról], 

– 2018. 04. 21. napjától a Gázkészülék rendelet [GAR: gas appliances regulation – A gáz-halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet] – mely közvetlenül alkalmazandó az EU-s tagállamokban) hatálya alatt tanúsított típusa, 

mely típusokat az SZME-G vonatkozó fejezete tételesen, ábrákkal közzé téve tartalmazza az (MSZ) EN 1749 alapján, a készülék környezetbe helyezett állapotában. 

A 21/2016. (VI. 9.) BM-rendelet 8. § (3) bekezdése értelmében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető 

• műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, 
• megrendelés alapján végzett tervfelülvizsgálatról¹⁰

¹⁰ A 21/2016. (VI. 9.) BM-rendelet VIII. A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálat fejezete, a fejezet címe alatti szöveg az alábbiakat tartalmazza: 

„A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatot kéményseprőmester* végzi.”

BM-rendelet 2. § (3)A kéményseprőmester és kéményseprő szakképesítéssel rendelkező
 szakember (a továbbiakban együtt: szakmunkás) tehát nem végezhet tervfelülvizsgálatot.”
 Képesítése nem felel meg a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendeletben előírt képesítési
 követelménynek vagy ezzel egyenértékű szakképzettségnek.

Megjegyzés: az éghető gázzal üzemelő tüzelőberendezés (Kstv. 1. § 15. – Gt., GAD és GAR hatálya alatt: gázfogyasztó készülék) kiviteli tervére tervfelülvizsgálatot – a készülékcsere kivételével – a földgázelosztó [GET 89. § (1)] végezheti a megrendelést követő öt munkanapon belül 

• a megrendelőnek szakmai nyilatkozatot ad ki.

Megjegyzés: a tervező tervezői nyilatkozata az „égéstermék-elvezetőre”, mint „tartozékra” is érvényes, a gázfogyasztó készülék tanúsított típusától függően.

„A jogszabályalkotásban is akadnak anomáliák. Bevezetnek új fogalmakat, de nem közlik, mit értsünk alattuk.”

Megjegyzés: a szakmagyakorlónak tudnia kell, hogy A jogalkalmazásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkotmányosan nem ad lehetőséget állásfoglalás, illetve jogértelmezés adására, így az egyes fogalmak értelmezésére sem. A fogalmak definíciója adott jogszabály hatálya alatt lehetséges. Pl. az égéstermék-elvezető fogalmat a GMBSZ nem definiálja, csak használja, mert annak definíciója a Kstv. 1. § 2. alatt van. Amennyiben egy gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű és biztonságos üzeméhez „égéstermék-elvezető” (Kstv. 1. § 2.) mint tartozék nem szükséges – például C₃₃ típus esetén –, akkor tilos a készülék részeként, a Gázkészülék rendelet (GAR) hatálya alatt tanúsított levegőt bevezető és égéstermékét elvezető elemeinek harmadik fél által gyártott, az építési termékrendelet (CPR) hatálya alatt szabályozott termékkel helyettesíteni. Minden ilyen esetben a tervező, a (feljogosított) gázszerelő és/vagy a kéményseprőipari tevékenységet ellátó megszegi a GET 89. § (4) alábbi rendelkezéseit.

„A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, 

• ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó követelményeknek, 
• megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg, továbbá 
• ha az üzemelés helye nem felel meg a használatbavétel műszaki-biztonsági követelményeinek.”

A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja jogosult [GET 89. §], figyelemmel a 42/2017. (XII. 11.) NGM-rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltakra is:

„A gázfogyasztó készülék garanciális üzembe helyezésére és garanciális időn belüli javítására az 1. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező gázszerelő jogosult, figyelemmel a készülék gyártójának vagy forgalmazójának vonatkozó előírásaira.”

Minden ilyen esetben 

– a gázfogyasztó készülékre nem vonatkozhatnak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet előírásai,

– a felhasználó élhet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3/B. Közérdekű igényérvényesítés fejezetében biztosított lehetőségével, amely szerint:

a Hivatal a GET-ben meghatározott feladatkörében pert indíthat a felhasználók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a GET vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, és a jogsértő tevékenység a felhasználók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

Adott folyamat leírását egyik jogszabályban a közepén kezdik, majd az eleje egy másik jogszabályban lelhető fel.

Megjegyzés: konkrét jogszabályi meghivatkozás hiányában nem értelmezhető.

Egy új jogszabály megjelenése érinthet már meglévőt, de a korrekció nem minden esetben történik meg. Előfordul pontatlan hivatkozás is.

Megjegyzés: konkrét jogszabályi hely meghivatkozása hiányában nem értelmezhető.

Bevezetnek eljárásokat, amelyek jogászi szempontból nyilván kifogástalanok, de alkalmazásuk esetenként bizonytalansághoz vezethet. Tekintve, hogy a gázrendszerek* létesítésénél a lehető legnagyobb és tartós biztonságra kell törekedni, ilyesmi kerülendő, mondhatnám nem megengedhető.

*A hivatkozott „bevezetett eljárások” nem nevesítettek, és a „gázrendszer” egyetlen gázipari törvény hatálya alatt nem definiált fogalom.

Olyan kötelezettségeket rónak a szakmagyakorlókra, amelyeket azok nem képesek teljesíteni. Úgy gondolom, hogy azokat a dokumentumokat, amelyeket a szakmagyakorlók is használnak, pontosan, világosan és lehetőség szerint egyszerűen kell megfogalmazni, ezzel is támogatva munkájukat.

Megjegyzés: „szakmagyakorlók által nem teljesíthető” „kötelezettségeket” a cikk nem nevesít, így érdemben a felvetésre reagálni nem lehet. 

3. Összefoglalás

„Tudom, hogy lesznek, akik az általam leírtakkal nem értenek egyet, sok mindent másképp képzelnek el. Talán mégis van benne néhány gondolat, amit érdemes figyelembe venni.”

Levonható következtetések, figyelembevételre javasolható gondolatok

1. Az engedélyesek és a szakmagyakorlók napi munkájában szemléletváltásra van szükség.

2. A tervezők tervezési tevékenységeiket a létesítéskor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján végezzék, tudomásul véve, hogy az általuk készített kiviteli tervnek nem a földgázelosztók technológiai utasításaiban foglaltaknak, hanem a GET felhatalmazása alapján, a 3/2020.
(I. 13.) ITM-rendelet mellékletét képező műszaki-biztonsági szabályzat követelményeinek és a tervezés tárgyát érintő, vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak kell megfelelni. 

3. Megfontolásra javasolt a földgázelosztók technológiai utasításainak (TU), Műszaki Biztonsági Szabályzatainak – nem azonos az MBSZ-szel! – kivezetése a mindennapok gyakorlatából, az azokban foglaltak átemelése a gázipari szakági műszaki előírások adott pontjaihoz.

4. Az érintett szakmagyakorlók tevékenységeiket tiszta forrásból származó jogszabályok alapján végezzék. Elérhetők a termékinformációs pont honlapján:

https://www.termekpont.hu/Termekpont/Szabalyzatok/gazipari-muszaki-biztonsagi-szabalyzat

5. A földgázelosztó a GET Vhr. 1. melléklet 5.3. pontjában foglaltak alapján a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés 

– üzembehelyezési munkáinak feltételeit, 

– a fogyasztásmérő berendezés [figyelemmel a GET 100/A. § (2) rendelkezéseire]

• csatlakozását, 
• teljesítményét és 
• típusát, 

 valamint nem lakossági fogyasztó esetében 

– a nyomásszabályozó 

• típusát és 
• annak az üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve 
• védelmét 

 köteles a tervező megkeresésére megadni. 

Fentiek legyenek elérhetők a területileg illetékes földgázelosztók honlapján, és legyenek adaptálhatók a kiviteli terv részeként a GMBSZ tartalmi követelményeihez rendelhetően. 

6. A kiviteli tervek felépítése a terv tárgyának megfelelően értelemszerűen feleljen meg a GMBSZ

2. A gáz csatlakozóvezetékek, felhasználói berendezések és telephelyi vezeték általános tervezési követelményei alatti elvárásoknak. 

7. A tervfelülvizsgálat „kizárólag” a GET Vhr. 1. melléklet 5.4. pontjában foglaltak szerint történhet.

8. A szakmagyakorlók (tervezők, tervfelülvizsgálók, gázszerelők, műszaki-biztonsági ellenőrök, feljogosított gázszerelők, kéményseprőipari tevékenységet ellátók, felhasználók stb.) nem kötelezhetők a GET és annak felhatalmazás alapján közzétett és kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseinek, különösen nem az EU-s tagállamokban közvetlenül alkalmazandó magasabbrendű jogszabályok (pl.: GAR, CPR), „értelmezése” alapján kiadott szakmai nyilatkozatokban [Pl.: 21/2016. (BM-rendelet 8. § (3)] foglaltak betartására, figyelembevételére. 

A csatlakozóvezetékkel, felhasználói berendezéssel és a telephelyi vezetékekkel kapcsolatos további tevékenységek szűkebb szakmagyakorlói felelősségi körre történő delegálásának folytatása a GET módosítása nélkül nem tűnik lehetségesnek, tekintettel arra, hogy minden, a gázmérőhelyen lévő névleges méréshatárú fogyasztásmérő cseréjével járó tevékenység szerződésmódosítási kötelezettséggel jár. 

Blazsovszky László elnök
Gázipari Műszaki Szakbizottság