Bármekkora is a megújulók fejlődése, egyelőre nem lehet eltekinteni a földgáz használatától.
A megújuló energia aránya 2035-ig reálisan az ötven százalékot sem érheti el, a 2040-es évek végéig egyre csökkenő mértékben, de szükség lesz a fosszilis energiára, a nukleáris energiára pedig még azután is – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója Áder János Kék bolygó című podcastjában.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban felvetette, lehet-e csupán megújuló energiaforrásokból fedezni az ország energiaigényét. Ifj. Chikán Attila szerint tíz-húsz éves távlatban a klímavédelemre kell koncentrálni, a megújulók mellett a nukleáris energiának is helye van, a kettő együtt okozhat radikális karbonlábnyom-csökkenést, a fő feladat a fosszilis energiahordozók visszaszorítása.
Tehát egy „megújuló-nukleáris kombó” kap majd nagyobb szerepet,
de nem lehet eltekinteni a földgáz használatától sem a következő pár évtizedben, mert a földgáz a változó mértékű energiaigényhez alkalmazkodó, rugalmas termelést tesz lehetővé
– magyarázta a szakember.
Áder János rámutatott, hogy egymilliárd köbméterrel, vagyis tíz százalékkal csökkent Magyarország gázfogyasztása az elmúlt évben és ezeregyszáz megawattal lett kisebb a fosszilis energia – tehát a szén és a gáz – részesedése az „energiamixünkben”.
Ifj. Chikán Attila kifejtette, két üdvözlendő trend van Magyarországon, az egyik a megújuló energia, ezen belül a napenergia rohamos terjedése; a naperőmű-kapacitás bővülése miatt egyre kevesebb gázra van szükség. A másik trend a fogyasztáscsökkentés, a gázfüggőségünk csökkentése.
Napenergia: exponenciális növekedés várható
Áder János elmondta, hogy a jelenlegi 6 ezer megawattos napenergiatermelést a kormány 2035-re szeretné megduplázni. Ifj. Chikán Attila úgy reagált, a 6 ezer megawatt „gyönyörűen be tudott illeszkedni” a villamosenergia-rendszerbe, tíz év múlva ez igaz lehet a 12 ezer megawattra. Elmondta, felső korlát azért van, mert a napenergia „időjárásfüggő megújuló”, vagyis amikor nem süt a nap, akkor pótolni kell másik típusú erőművel vagy tárolással. Másrészt a hálózatnak is kihívást jelent egy nagyarányú bővítés, óriási fejlesztéseket igényel, és ahhoz idő kell – hangsúlyozta.
Áder János megjegyezte, hogy a meglévő, elavult szélerőművek helyére lehet korszerűeket telepíteni, de hangsúlyozta, „szélerőműpark-erdő” nem lesz Magyarországon. A műsor házigazdája kifejtette: a nap nem mindig süt, a szél nem mindig fúj, az atomerőmű viszont képes biztosítani a „zsinóráramot”, a gázerőmű pedig tud gondoskodni a plusz szükséglet kielégítéséről, ha épp nem süt a nap vagy hirtelen megugrik az energiaigény.
Azzal kapcsolatban, hogy még évtizedekig szükség lesz földgázra, feltette a kérdést, le tudunk-e válni az orosz gázról. Ifj. Chikán Attila elmondta, hogy már most is „sok oldalról tudunk betáplálni”, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Románia felől, és van hazai kitermelés is, plusz biometán, amelyet biogázból állítanak elő. Utóbbiban is komoly potenciál van, hiszen akár negyvenszeres kapacitásbővülésre van lehetőség – jegyezte meg a szakember.
Összegzése szerint tehát a szükséges gázmennyiséget be lehetne szerezni más forrásokból, azonban esetleg sokkal magasabb áron.
A teljes beszélgetés itt érhető el:
Forrás: épületgépész.hu / MTI
