A MÉGSZ október 11-én Budapesten a Lurdy Konferenciaközpontban tartotta meg a IX. Klíma es Légtechnikai Szakmai Napot, amelyen az alábbi 16 szakmai előadás hangzott el. Ezek közül hármat részletesen ismeretünk. A teljes program a MÉGSZ YouTube-csatornáján megnézhető.
A szakmai nap előadásai:
- F-gáz kereskedelem aktuális helyzete – kihívások és megoldások – Dr. Szabó Iván, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
- Új vagy meglévő hűtőberendezések: milyen hűtőközegeket válasszunk a kereskedelmi és ipari hűtés kvótáinak csökkentése miatt (minimum 31% 2024. január 1-jétől)? – Beke Enikő, Climalife Kft.
- Mit adhat Önnek a textil légcsatorna? – Sárközi Ádám, EXANDAIR
- Lehet gazdaságosan fűteni 10 évnél öregebb klímaberendezéssel? Egy „Igen” válasz – egy kis csavarral – Medgyesi Tamás, ügyvezető, Cool Airconditional Kft.
- Lélegezz tiszta levegőt: a legújabb klímaberendezések szerepe a levegőminőség javításában – Gáspár Tamás műszaki támogató mérnök, Panasonic Heating & Ventilation Air-conditioning Europe (PHVACEU)
- AUX A+++ és optimális energiafelhasználás napelemes rendszerekkel – Várhalmi Attila vezérigazgató, Rotovill
- Irány CAIRO – utazás a modern hőcserélő-kiválasztó program világába – Keresztes-Nagy Zsolt regionális értékesítési vezető, HEXONIC
- Megalapozatlan távolságtartás – tapasztalatok új termékek bevezetéséről – Szádóczki Iván értékesítési vezető, CBS Grundfos South East Europe Kft.
- A Helios korszerű szellőztető rendszereinek szabályozási lehetőségei – Kovács István műszaki vezető, Helios ventilátorok – Kamleithner-Budapest Kft.
- Friss levegő a Valsir Ariosa és AriaSilent rendszerével – Buka László műszaki tanácsadó, Vivaco Épületgépészet
- Szellőzőgépek energetikai felújítási lehetőségei – Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft.
- Lakásszellőzés és klímatechnika a Gienger kínálatában – Egyedi lakóépületek szellőztetése „komolyan” – Farkas Róbert, a Klíma és légtechnika szortiment vezetője, Gienger Hungária
- Gépészeti hő- és hangszigetelések – Slavko Vislavski értékesítési menedzser, Trocellen Italia S.p.a.
- Precíz mérések ipari rendszereken – Gordos László termékmenedzser, Testo Kft. 15.
- Concept termékcsalád új tagjai – Mono- és Multisplit készülékek – Kovács Péter termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Ép-Gépész Holding Kft.
- IntrCooll (indirekt/direkt) kétkörös adiabatikus hűtés – esettanulmány – Bali Endre üzletfejlesztési menedzser, Oxyma Systems Kft.
Az épületgépész szakembereket kiemelten érdeklik az F-gáz kereskedelem helyzete, a szellőzőgépek energetikai felújítási lehetőségei, és a fűtési költségek alakulása, ezért cikkünkben az ezekkel foglalkozó három előadás lényegét foglaljuk össze.
F-gáz kereskedelem aktuális helyzete – kihívások és megoldások
Az előadó, Dr. Szabó Iván ismertette, hogy az EU elképzelése szerint a fluorozott szénhidrogének mennyiségét csökkenteni kell, ami a technológiai átállás kényszerét veti fel. A csökkentést kétféle szabályozási módon lehet megoldani, egyrészt a gyártási, másrészt a forgalomba hozatali szabályok megalkotásával. Az utóbbival kapcsolatban a jelenlegi kvótakiosztási mechanizmus szigorodni fog. A magas GWP-vel rendelkező hűtőközegek (pl. 404A, 407C, 410A) elérhetősége csökkenni fog a piacon. A fluorozott szénhidrogének ömlesztett formában történő forgalomba hozatala a kivezetési szakaszban a 2024-26-os időszakhoz képest 2048-tól nagyjából az egytizedére esik vissza tonna CO2-egyenértékben meghatározva. Az Európai Unióra vonatkozóan a 2015. évi referenciaérték még 176.700.479 tonna CO2 volt.
A forgalomba hozatali korlátozások új tételei között említette a 2500 vagy annál nagyobb GWP-értékű F-gázokat tartalmazó, vagy ezeken alapuló működésű, helyhez kötött hűtőberendezésekre vonatkozó rendelkezést, amely alól mentesülnek a termékek -50 ∞C alatti hőmérsékletre történő hűtésére tervezett berendezések. Ebben az esetben a tiltás időpontja HFC hűtőközegek esetén 2020. január 1. volt, bármely egyéb F-gázra pedig 2024. január 1. Továbbá bármely olyan helyhez kötött, önálló (helyszíni hűtőköri szerelést nem igénylő) hűtőberendezésre, amely legalább 150 GWP-értékű F-gázt tartalmaz a tiltás időpontja 2025. január 1. Az EU elképzelései szerint az olyan, legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-víz, illetve levegő-levegő split rendszerekre vonatkozóan, amelyek legalább 150 GWP-értékű F-gázt tartalmaznak a tiltás időpontja 2027. január 1., illetve 2029. január 1.
Az uniós rendelettervezet szerint a hőtőközegek visszanyerésével és megsemmisítésével kapcsolatban 2024. január 1-jétől az épületek tulajdonosainak és kivitelezőinek a felújítási, átalakítási, vagy bontási tevékenységek során biztosítaniuk kell többek között az F-gázokat tartalmazó szigetelőhabokat tartalmazó fémborítású panelek habjainak eltávolítása alkalmából a habok és a benne lévő gázok újrafelhasználását vagy megsemmisítését.
Az egyeztetések jelenlegi állása szerint várható fontosabb szigorítások:
- Az F-gázok teljes megszüntetése 2050-re
- Az előállított HFC-mennyiséget 2036-ra 15%-ra kell csökkenteni.
- Az F-gáz tartalmú splitek és hőszivattyúk esetén 2035-től teljes körű tilalom lép életbe.
- A HFC-kvótakiosztási ár 3 EUR lesz.
Fontos cél a hűtőközegek minél nagyobb mérvű regenerálása. Ennek kiindulópontja, hogy a közösségi szabályozás szerint a lehető legkevesebb hűtőközeg kerüljön legyártásra, illetve forgalomba hozatalra az Európai Unió területén. A szabályozás ezen a területen úgy valósul meg, hogy a hűtőközegek Európai Unión belül történő gyártásához, valamint első alkalommal történő forgalomba hozatalához kvótát kell igényelni, amelynek intézése az EU Bizottság hatáskörébe tartozik. A már meglévő alkalmazásokban lévő hűtőközegek újrafelhasználását viszont ösztönözni kell. Az újrahasznosított, illetve regenerált hűtőközegek nem tartoznak a kvótakötelezettség hatálya alá.
A továbbiakban az előadó a visszanyert hűtőközegek jogi helyzetének témáját boncolgatta, vagyis azt a kérdést, hogy mi minősül hulladéknak. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy „hulladéknak minősül bármely anyag, vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó előírás (517/2014 EU rendelet) viszont nem használja a „hulladék” kifejezést, és a hűtőközegeket a következők szerint kategorizálja:
- gyári új anyagok,
- visszanyert anyagok,
- regenerált anyagok,
- ártalmatlanított anyagok.
Hogy mi legyen a visszanyert hűtőközeg sorsa, azt a hűtőközeg tulajdonosa dönti el. Ha a visszanyert hűtőközeg a szükséges tisztítást követően ugyanabba a hűtőkörbe visszatöltésre kerül, és ha a visszanyert hűtőközeg regenerálás után más hűtőkörben újrafelhasználásra kerül, akkor nem minősül hulladéknak. Hulladéknak számít viszont az a visszanyert hűtőközeg, amely visszatöltésre vagy regenerálásra alkalmatlan, így azt ártalmatlanítani kell. A tulajdonos dönthet úgy is, hogy hogy az egyébként regenerálásra alkalmas hűtőközeg ártalmatlanítására kerüljön sor. Ebben az esetben azt a szállítás során hulladékként kell kezelni. A visszanyert hűtőközegek kezelésére vonatkozó útmutató elérhető a Nemzeti Klímavédelmi hatóság honlapján, itt.
Szellőzőgépek energetikai felújítási lehetőségei
Bevezetőjében Nyárády Győző megállapította, hogy a felújítási (retrofit) munkák körében az épület héjazatának, a kazánoknak és a fűtési rendszereknek a feljavítása már lefutott téma, most a szellőzőgépek és a szellőzési rendszerek következnek. A szellőzéstechnikában a retrofit gyakran ventilátorcserét szokott jelenteni, a régi AC ventilátorok új, jobb hatásfokú EC ventilátorokra való cseréjével. Ritkább esetben szabályozási kérdések is szóba kerülnek.
A ventilátorok cseréje kézenfekvő megoldás, akár pl. FanGrid-ekre, vagyis ventilátorfalakra történő cserével. A Rosenberg által kínált ECFanGrid számtalan előnnyel rendelkezik, ami közel ideálissá teszi a régi szellőzőgépekbe való beépítésre. Rövid hossza miatt gyakorlatilag bármilyen régi ventilátor helyére befér. Mivel kisméretű elemekből épül fel, könnyen a helyszínre szállítható, és ott egyszerűen összeszerelhető.
A ventilátorok cseréjével kapcsolatban elmondta, hogy a csere akkor vezet igazán jó megtakarításokhoz, ha hozzányúlunk az üzemmódhoz is, mivel az EC motorok különösen részterhelések esetén hatékonyak.
Egy másik felújítási lehetőség a nagy hatékonyságú hővisszanyerők utólagos beépítése a szellőzési rendszerekbe. A hővisszanyerők közül a közvetítőközeges hővisszanyerők használhatók jól retrofit célokra, mert
- nem kell megváltoztatni a légáramlás irányát, mint a lemezes hővisszanyerésnél,
- rugalmasabban elhelyezhetők, mint a rotorok, vagy a lemezes hővisszanyerők,
- a hőcserélőknek lehet helyet találni a légkezelő berendezésben vagy a légcsatornában.
A ventilátor-cserén és a hővisszanyerő beépítésén túl egy további lehetőség az energiatároló, mint pl. a Heatventors Thermal Battery beépítése, amely magas energiasűrűségű, a fázisváltáson alapuló hőtárolási technológia.
Szóba jöhet még energiahatékony szűrők alkalmazása, amelyek a kis áramlási ellenállásuk révén csökkentik a ventilátor-munkát.
A fűtési költségek alakulása földgázzal és elektromos árammal történő fűtés esetén
Az előadó Kovács Péter az előadása címében jelzett Concept termékcsalád új tagjainak ismertetése előtt két olyan táblázatot mutatott be, amelyek földgázzal és elektromos árammal működő, különböző hőtermelőkkel való fűtések esetére mutatják be a megtermelt hőenergia 1 kWh-jára vonatkoztatott fajlagos fűtési költségeket.
| Földgáz ár, és fűtőberendezés | Fajlagos fűtési költség (Ft/kWh) |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztásig) kondenzációs gázkazánnal (93% szezonális helyiségfűtési hatásfok mellett) | 11,6 |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztásig) hagyományos gázkazánnal (75% átlagos hatásfok mellett) | 14,4 |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztásig) parapetes gázkonvektorral (60% átlagos hatásfok mellett) | 18,0 |
| Versenypiaci ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztás felett) kondenzációs gázkazánnal (93% szezonális helyiségfűtési hatásfok mellett) | 85,2 |
| Versenypiaci ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztás felett) hagyományos gázkazánnal (75% átlagos hatásfok mellett) | 105,6 |
| Versenypiaci ár (mérési pontonként 63 645 MJ/év fogyasztás felett) parapetes gázkonvektorral (60% átlagos hatásfok mellett) | 132 |
| Elektromos áramár, és fűtőberendezés | Fajlagos fűtési költség (Ft/kWh) |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztásig) hőszivattyúval, H-tarifával, fűtési idényben (SCOP=3,3) | 6,97 |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztásig) hőszivattyúval, H-tarifával, fűtési idényen kívül (SCOP=3,3) | 10,9 |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztásig) hőszivattyúval, nappali árammal (SCOP=3,3) | 10,9 |
| Kedvezményes ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztásig) elektromos kazánnal, nappali árammal | 36,0 |
| Versenypiaci ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztás felett) hőszivattyúval, nappali árammal (SCOP=3,3) | 21,24 |
| Versenypiaci ár (mérési pontonként 2523 kWh/év fogyasztás felett) elektromos kazánnal, nappali árammal | 70,1 |
A két táblázat adatainak összehasonlítása során jól kitűnnek a hőszivattyús rendszerek gazdaságossági előnyei az üzemeltetés terén, pedig a számításokhoz csak szerény mértékű SCOP-érték került felvételre.
A továbbiakban szólt arról, hogy a fűtési költségeket alkalmazkodással tudjuk mérsékelni.
Ennek műszaki lehetőségeit az alábbiakban látja:
- alacsonyabb energiaigényű rendszerek létesítése,
- az épület jellemzőihez illesztett eszközök használata,
- kiemelkedően jó szabályozás alkalmazása,
- osztott fűtési/hűtési rendszerek létesítése,
- több hőforrás előnyeinek kihasználása.
Az előadások megnézhetők a MÉGSZ YouTube-csatornáján:
Dr. Vajda József
