SMEnergy: a kkv-k energetikai átállásának támogatásáról szólt egy konferencia

Az SMEnergy projekt, június elején megtartott zárókonferenciájának egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a kkv-k energiaátállásában nem az általános célokból, hanem a gyakorlati, érthető és hiteles segítségből van hiány: egyszerű belépési pontokra, jó kérdésekre, megfelelő szakértőkre és a projektidőszakon túl is működő együttműködésekre van szükség. A szakmai programok közül kiválasztottuk Tóth Borbálának, a REKK szenior kutatójának előadását, amely két nagy kkv-s szektort, a fémfeldolgozást és az élelmiszeripart vizsgálta abból a szempontból, hol van ténylegesen megfogható energiahatékonysági és dekarbonizációs tartalék.

Az Energiabox konferenciabeszámolója szerint a rendezvény egyik központi felismerése az volt, hogy a vállalkozások támogatásában az egyablakos szolgáltatói modellek és a rugalmas, helyi környezethez illeszkedő megoldások lehetnek igazán hasznosak. A kkv-k energetikai átállása tehát nem elvont szakpolitikai kérdés, hanem nagyon is konkrét technológiai feladatok sorozata: hűtés, fűtés, hővisszanyerés, gépészeti rendszercsere, villamosítás és az ezekhez illesztett megújulós megoldások.

A REKK kutatása nem véletlenül fókuszált a fémfeldolgozó és az élelmiszeripari kkv-kra. A két ágazatban együtt több mint 2900 kkv működik, ami az összes feldolgozóipari kkv 43 százalékát jelenti, ezek cégek pedig több mint 90 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Gazdasági súlyuk is jelentős: a fémfeldolgozó kkv-k közel 1500 milliárd forint, az élelmiszeripari kkv-k pedig mintegy 1700 milliárd forint árbevételt képviselnek. Az előadás szerint a két szektor kkv-inak becsült éves energiafelhasználása összesen 2,7 TWh, amelynek több mint 40 százaléka földgáz, miközben energiaköltségük árbevétel-arányosan meghaladja a feldolgozóipari átlagot.

Tóth Borbála előadásában hangsúlyozta, nemzeti szinten az élelmiszeripari kkv-knál nagyobb energiamegtakarítási potenciál érhető el. A reális forgatókönyv alapján 51 milliárd forint beruházással évi 13 milliárd forint energiaköltség-megtakarítás volna elérhető, miközben az energiafelhasználás 14 százalékkal csökkenhet 15 éven belül megtérülő beruházásokkal.

Előadásában az élelmiszeripar három különösen fontos beavatkozási területét emelte ki: a hőszivattyúkat, a hulladékhő-visszanyerést és a hűtőrendszerek cseréjét. Egy péküzem, italgyártó vagy más élelmiszer-feldolgozó vállalkozás esetében a hőtermelés, a hűtés és a hulladékhő kezelése nem mellékes infrastruktúra, hanem a versenyképesség része. Ha ezekben a pontokban csökkenthető a földgázfelhasználás és javítható az energiahatékonyság, akkor az épületgépész cégek számára nem egyszerű karbantartási munkák, hanem komplex korszerűsítési projektek nyílhatnak meg.

A fémfeldolgozó kkv-knál kisebb, de így is számottevő megtakarítási potenciált azonosított a kutatás. A reális forgatókönyv szerint 14 milliárd forint beruházási költség mellett évi 4,5 milliárd forint energiaköltség-megtakarítás érhető el, miközben az energiafelhasználás 7 százalékkal csökkenhet olyan beruházásokkal, amelyek 10 éven belül térülnek meg.

Az előadás szerint ebben az ágazatban a földgáz termelési célú használata csak bizonyos részterületeken releváns, ezért a földgáz kiváltásának tere is szűkebb. Mivel viszont magasabb a villamosenergia-felhasználás aránya, a dekarbonizációban nagyobb szerepet kaphatnak a napelemes rendszerek és a kapcsolódó energiatárolási megoldások.

A konferenciáról szóló Energiabox-beszámoló szerint a projekt egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kkv-k számára gyakorlati és hiteles támogatás kell, nem általános üzenetek. Tóth Borbála előadása ezt adatokkal támasztja alá: a megtakarítási potenciál létezik, sok esetben támogatás nélkül is gazdaságos lehetne, de a vállalkozásoknál gyakran hiányzik az információ vagy a beruházáshoz szükséges saját forrás.

A REKK előadása egy másik fontos problémára is rámutat: a szabályozási és tervezési környezetet nehezíti a kkv-k energiafelhasználására és termelési folyamataira vonatkozó átfogó adatok hiánya. Emiatt célzottabb támogatási és tanácsadási eszköztárra lenne szükség, amely segíti a gazdaságosan megvalósítható beruházások azonosítását és végrehajtását.

Forrás: SMEnergy
Kiemelt kép: Canva

Megosztás

Előző olvasása

Elhunyt Dr. Csoknyai István

Következő olvasása

Novemberben ismét OMÉN és Épületgépész Bál!

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük