Nemrégiben írtunk arról, hogy a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) május 12-én újraválasztotta korábbi elnökét, Várkonyi Nándort. Vele beszélgettünk a következő elnöki ciklusának személyes és szövetségi terveiről.
– Talán ritkán kérdezik arról, pontosan mi is a HKVSZ legfontosabb működési elve, célja, ha úgy tetszik, filozófiája?
– Valóban a hétköznapok működése során azért néha érdemes ismételni, mi is a célunk. A HKVSZ-ben határozott törekvésünk olyan szakmai és érdekvédelmi tevékenység folytatása, amely hűtő- és klímaszerelő vállalkozások érdekeit szolgálja, de nemcsak a tagvállalkozásokét, hanem a teljes szakmáét. Mindezt pedig politikamentesen tesszük.
– Tavaly az egyik legégetőbb kérdés a szakmában az úgynevezett „F-gáz-rendelet” aktuális felülírásának bevezetése körül forgott. Ez az európai uniós szabályozás mondhatni, megmozgatta a szakmát. Hogyan értékeli ezt, és milyen feladatok vannak még ezen a területen?
– A 2024-es EU-s rendelet szakmai indokoltsága egyértelmű a feszített környezetvédelmi célok elérése miatt. Ezek a célok komplett hűtéstechnikai technológiák bevezetését követelik meg. Ugyanakkor a hazai szakemberek képzésének dinamikája is sok nehézséget okozott. Ami tény, hogy az EU-s direktíva utáni magyar alkalmazást magában foglaló kormányrendelet 2025-ben jelent meg. Miközben a régi hűtőközegek kivezetésének ütemét jelentősen felgyorsították, a rendeletben azt is megfogalmazták, hogy a szerelőknek kötelező átképző vizsgákat kell elvégezniük. Nyilvánvalóan ez is teljesen indokolt, különösen a szénhidrogének (propán, izobután) tűz- és robbanásveszélyes tulajdonságai miatt.
Ami most látható nem egészen egy évvel később, hogy ezek a képzések folyamatosak, becslésem szerint eddig a vizsgára kötelezett szerelőknek kevesebb, mint negyede abszolválta csak. A többség számára meghatározott végső határidő 2027. december 31-e, ami nincs túl közel, de már nagyon messze sem. Ezért azt javaslom az érintett kollégáknak, hogy ne hagyják ezeket a képzéseket az utolsó pillanatokra, mert akinek nem lesz sikeres „átképző vizsgája” a jelzett időpontig, el fogja veszíteni a jogosultságát és csak a jóval nagyobb költséggel járó alapvizsga letételével szerezheti vissza azt.
Van még egy fontos dátum, ami arról szól, hogy 2029. március 12-től már jogvesztő hatályú lesz, ha valaki nem végzi el az átképzést, függetlenül attól, hogy a korábbi képesítésének érvényessége a határnap után járna le.
Az F-gáz rendelettel foglalkozó összes írásunk ide kattintva érhetők el.
– Az jól látható az elmúlt évtizedekben, hogy az épületgépészet és klímatechnika az egyik leggyorsabban változó szakma. Hogyan lehet ezt képzésekkel támogatni, a HKVSZ mit tervez ezen a területen?
– Fontos tudni, hogy nem lesznek 3 évente ismétlődő megújító vizsgák, ugyanis az új szabályozás szerint a szerelői jogosultságot úgy meg lehet tartani, ha 5 éven belül 2 alkalommal, de kötelezően elvégeznek a kollégák egy-egy „továbbképzést”.
Később egyébként a HKVSZ tervezi, hogy a pont az Ön által említett egyre gyorsabb technológiai fejlődés miatt akár vállalkozói partnerek bevonásával is meghirdetünk majd képzéseket, hiszen az új technológiákkal kapcsolatos ismereteket minél hamarabb érdemes megszerezni. Ennek csupán annyi lesz a feltétele, hogy ezeket a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál jelenteni és regisztrálni kell. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy célunk lesz a jövőben olyan határterületeken érdekelt képzéseket is megszervezni, mint például az áramlástechnika, amely sokszor nagyon hasznos tudást adhat a szerelők számára hibák keresése esetén.
– Szintén korábban már említette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a HKVSZ indítványozására elindított szakmérnöki képzés fontosságát. Ez mennyire határozhatja meg a HKVSZ jövőjét?
– Reményeim szerint nagyon, több szempontból is. Egyrészt számítok az itt végzett szakemberekre szakmai vélemények és értelmezések tekintetében, másrészt elárulhatom, felkértük őket nemrégiben a tűz- és robbanásveszélyes hűtőközegek használatával kapcsolatos protokollok összeállítására is. Az első megbeszélésre június végén kerül sor.
Itt fontosnak tartom azt is, hogy a tervezői jogosultsággal rendelkező okleveles épületgépész mérnökökkel karöltve, a szakmérnöki képzést elvégző kollégák is részt vehessenek a tervezési folyamatokban, technológiai tervfejezetek megalkotóiként. A szakmérnök képzés egyik sajátossága, hogy BSC-diplomával rendelkező, a hűtéstechnika területén megfelelő gyakorlatot szerzett kollégák is nekivághatnak és a végzés után magasabb szinten kamatoztathatják tudásukat. És természetesen újra megerősítem, hogy az itt végző kollégákat szívesen látjuk szakmai szövetségünkben, szükségünk van a fiatalokra!
– A HKVSZ szakmai partnerségi kapcsolatai korábban is erősek voltak, de várható ebben változás, vagy új irányok?
– Nehéz tisztán elválasztani a komplex szakmát egymástól, hiszen egymásra vagyunk utalva sok szempontból. A következő években várhatóan jelentős energetikai felújítási, elsősorban lakossági beruházások érkezhetnek, amint megjelennek az Európai Unió pénzügyi ciklusának ide kapcsolódó pénzügyi forrásai. Arra számítok, hogy jelentős igény lesz a piacon nemcsak a hőszivattyúkra, hanem a kapcsolódó szakmai szolgáltatásokra, mint a szigetelés, vagy éppen a napenergia-termelés, energiatárolás, fűtéskorszerűsítés. Ezért vallom azt, hogy a kapcsolódó szakmáknak ismerniük kell egymást, legyen szó akár épületgépészetről, akár napenergiáról. A MÉGSZ-szel régóta szoros a barátságunk, és felfrissítjük a meglévő, évtizedes jó kapcsolatot a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel is a korábban említett helyzet és célok miatt.
ZBT
