Az Épületgépészet Világa Szakmai Napon belül a Nagy épületek, intelligens technológiák tematikus program a nagy épületek költséghatékony, biztonságos és komfortos üzemeltetésének aktuális kérdéseit járta körül. Az előadások jól mutatták, hogy a gépészeti döntésekben ma már a beruházási költség, az üzemeltetési fogyasztás, az automatizálás és a szabályozhatóság együtt értelmezendő.
A budapesti Lurdy Házban március közepén megtartott MÉGSZ-rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a növekvő komfortigények és közműköltségek mellett a nagy épületeknél még inkább előtérbe került a költséghatékony megoldások választása. Ennek lényege nem pusztán az olcsóbb megvalósítás, hanem annak felismerése, hogy a minőség, a javítási költség, a megelégedettség, valamint az üzemeltetési fogyasztás és a beruházási költség közötti dilemmákat nyugvópontra kell helyezni. A konferencia több példán keresztül is azt hangsúlyozta, hogy a józan, hosszú távú szemlélet ma már ugyanolyan fontos, mint maga a műszaki tartalom.
Különösen hangsúlyos volt az automatizálás szerepe. Egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az üzemállapot-mátrix paramétereit a tervező és az üzemeltető is jól ismerje, és helyesen válassza meg. A hagyományos statikus beszabályozásról a dinamikus szabályozásra való áttérés időszerűsége is elhangzott, ami jól mutatja, hogy a gépészeti rendszerek működését ma már nem egyetlen állapotra, hanem változó használati mintákra kell optimalizálni. A jelenlétérzékelés, az „ott és annyit, ahol és amikor, amit és akinek” elv, valamint a költséghatékony működtetés mind ezt az irányt erősítette.
A klímagerendák alkalmazásánál külön kiemelést kapott, hogy a páratartalom kontrollja elengedhetetlen. Ez jó példája annak, hogy egy-egy korszerű műszaki megoldás csak akkor működik valóban megbízhatóan, ha a tervezés során a háttérben meghúzódó fizikai összefüggéseket is figyelembe vesszük. Ugyanez igaz a rendszerszintű egyszerűsítésre is: egyes termékek és megoldások a hagyományos szerkezetek egyszerűsítésére koncentrálnak, csökkentve a beépített szerkezetek mennyiségét, miközben az üzembiztonság és a szabályozhatóság megmarad. Ilyenkor a tervezői megoldások szerepe különösen felértékelődik.
A konferencián több előadás is rávilágított arra, hogy az energiahatékonyság és a gazdaságosság nem választható el egymástól. Egy bemutatott energetikai korszerűsítésnél az előzetes számítások alapján a földgáz 40%-os, az elektromos energia pedig 7%-os megtakarítást mutatott. Ez jól érzékelteti, hogy a megfelelően előkészített korszerűsítések kézzelfogható eredményt hozhatnak. Ugyanakkor a pályázati környezet bizonytalanságai is hangsúlyosan megjelentek: az infláció, az építőipari áremelések, a kamat- és diszkontráta-változások, valamint az idő pénzértéke és a pénz időértéke közötti különbségek egyre kritikusabbá válhatnak a megvalósíthatóság szempontjából.
A társasházak energetikai felújítása kapcsán bemutatott előadás külön figyelmet érdemel, mert egy felfüggesztett pályázatot ismertetett, amelynek lehetősége remélhetőleg újra megnyílik. Ez azt jelenti, hogy az érintett társasházaknak érdemes időben felkészülniük az ilyen lehetőségekre, hiszen a megfelelő műszaki és pénzügyi előkészítés jelentős versenyelőnyt adhat. A konferencia ezzel azt is világossá tette, hogy a pályázati környezetben a műszaki tervezés és a stratégiai előrelátás szorosan összetartozik.
Kiemelt téma volt a távleolvasásra való áttérés is, amely ma már jogszabályi elvárássá vált. A különböző távkiolvasási megoldásokról szóló előadás bemutatta a legfőbb technikai lehetőségeket és azok eltéréseit. Ez a kérdés nem pusztán méréstechnikai, hanem üzemeltetési és döntéstámogatási szempontból is fontos, hiszen a pontos és folyamatos adatgyűjtés alapja a hatékony energiafelhasználásnak.
A mesterséges intelligencia kapcsán az előadás egyértelművé tette, hogy az AI nem nélkülözi a mérnöki tudást, tapasztalatot, és nem váltja ki az emberi gondolkodást. Inkább olyan eszköz, amely kiegészíti a szakmai munkát, de a felelős döntést továbbra is a tervezőnek és az üzemeltetőnek kell meghoznia. A kor kihívásaként megfogalmazott „merj álmodni” modellről az „etikusan, ésszerűen álmodj” modellre való áttérés igénye jól összefoglalta a rendezvény szellemiségét: a technológiai fejlődés csak akkor érték, ha a műszaki racionalitással és a gazdasági észszerűséggel együtt jelenik meg.
A záró előadás az energetikai felülvizsgálat kötelezettjeire, céljára és határideire hívta fel a figyelmet. Elhangzott, hogy az épület üzemeltetője vagy tulajdonosa köteles gondoskodni a felülvizsgálatról; a kötelezettség 2022. január 1-jétől vált általánossá, és 8 évente, vagy a kötelező energetikai auditálás alkalmával kell elvégezni. A 2022. január 1. után üzembe helyezett berendezések esetében a felülvizsgálatot az üzembe helyezést követő 1 éven belül kell teljesíteni. A 2022. január 1. előtt üzembe helyezett rendszerek esetében az első felülvizsgálatot 2025. december 31-ig kell elvégeztetni; ha energetikai auditot kell lefolytatni, akkor az a kötelező energetikai auditálás részeként teljesíthető.
Lakóépületek esetében mentesülhetnek azok a rendszerek, amelyek folyamatos elektronikus felügyeleti funkcióval és hatékony ellenőrző funkciókkal rendelkeznek, illetve azok is, amelyek az energiahatékonyságról szóló jogszabály szerinti energiahatékonyság-alapú szerződés hatálya alá tartoznak, vagy távhőszolgáltatóval kötött rendszerüzemeltetési szerződés alapján működnek.
Nem lakóépületek esetében mentességet kaphatnak azok a rendszerek, amelyek 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítménnyel, illetve 290 kW-nál nagyobb, fűtési és egyéb elemekkel kombinált teljesítménnyel rendelkeznek, ha épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel is ellátottak, és alkalmasak az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, az energiahatékonyság értékelésére, az energiahatékonyság javításának lehetőségeiről való tájékoztatásra, valamint az összekapcsolt épülettechnikai rendszerek közötti kommunikáció biztosítására. A mentesség igazolása a rendszerüzemeltető feladata, a dokumentumok feltöltését az energetikai felülvizsgáló végzi, és a Magyar Mérnöki Kamara bírálja el.
Az EU-s tendencia és elvárás miatt az F-gázok alkalmazásának csökkentése a termékek forgalomba hozatalát és üzemben tarthatóságát is befolyásolja, átalakítva ezzel a piaci termékpalettákat. Ez a tervezők számára azt üzeni, hogy a hűtéstechnikai döntésekben a jelen mellett a jövőbeni szabályozási környezetet is figyelembe kell venni.
Összességében a konferencia fő üzenete az volt, hogy az üzembiztonság, az energiahatékonyság és a komfort fogalmak mögött meghúzódó műszaki megfontolások és megoldások az észszerűség és a költséghatékony működtetés okán egyre inkább előtérbe kerülnek.
Nádasi Levente
épületgépész tervező, műszaki ellenőr
energetikai felülvizsgáló, a MÉGSZ budai képviselője
