Az Európai Parlament által elfogadott Épületenergetikai irányelv (EPBD) 2024-es felülvizsgálata gyökeresen átrendezi az európai épületenergetikai szabályozást, és az épületgépészek számára technológiai fejlődést, piacbővülést és felelősségnövekedést hoz. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) elkészítette az irányelv magyarországi átültetéséről szóló című kiadványát, és egy konferencián ismertette a várható változásokat, lehetséges hatásokat és teendőket.
Mi az EPBD üzenete?
Az EPBD 2024 (EU/2024/1275) energetikai direktíva a teljes európai épületállomány 2050-ig tartó dekarbonizációs útitervét adja meg: 2050-re minden meglévő épületet zéró emissziós, magas energiahatékonyságú épületté kell alakítani. A szigorodó követelmények az új és felújított épületekre vonatkoznak, erősödő fókuszt kap a gépészeti rendszerek villamosítása, digitalizálása és vezérlése.
Az irányelv végrehajtására meg kell alkotni a Nemzeti Épületfelújítási Tervet (NÉT), amely a hazai felújítási intézkedések fő irányát határozza meg, beleértve a lakó- és nem lakóépületek állapotának és felújításának 2030-as, 2035-ös és 2040-es energetikai mérföldköveit, a szükséges beruházási volumeneket és a finanszírozási eszközöket. Magyarország az első tervezetet 2025 végéig, a véglegeset 2026 végéig köteles benyújtani a Bizottságnak, ezt megelőzően pedig nyilvános konzultációra bocsátani. „A tagállamok, így Magyarország is, a saját adottságaihoz igazíthatja a végrehajtási szabályokat, azaz, hogy milyen intézkedésekkel, milyen szabályozási, finanszírozási konstrukciókkal valósítja meg a célkitűzéseket. Úgy tudni, Magyarország még nem nyújtotta be ezt a tervezetet, a munka azonban megkezdődött” – mondta a MEHI szakmai vezetője. Pálffy Anikó hozzátette, az már most megállapítható, hogy valószínűleg egy különálló épületenergetikai törvényre is szükség lesz, az idő pedig sürget.
Az uniós elvárások szerint 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie, az erre vonatkozó követelményeket is meg kell határozni A középületeknél már 2028-tól életbe lépnek a zéró emissziós előírások. A lakásállomány átlagos primerenergiaigény-csökkentési céljai miatt a következő évtizedben a meglévő épületállományra várhatóan „felújítási gyorsítósávot” fognak létrehozni, különösen a legrosszabb energiaosztályokban lévőkre.
Ami a MEHI-től szintén tudható, hogy az Energiaügyi Minisztériumban a sürgető feladatok miatt már felálltak munkacsoportok, és zajlik a NÉT előkészítése A szabályozás készítése során olyan súlyos követelményekre kell majd figyelemmel lenni mint pl. a fosszilis tüzelőanyagok (gáztüzelés) kivezetése a fűtésből. Utóbbi kapcsán Pálffy Anikó hangsúlyozta, a 2040-ig megcélzott kivezetésével kapcsolatban még sok kérdés merül fel, a kérdésben az Európa Unió tagországai sem egységesek.
Lendületbe jöhet a lakásfelújítási piac
Az épületek az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 40%-áért, a kapcsolódó ÜHG‑kibocsátás 36%-ért felelősek, így az EPBD végrehajtása a klímacélok és az energiafüggetlenség egyik legrövidebb útja. A Portfolio.hu által ismertetett számítások szerint 100 ezer ingatlan átfogó energetikai felújítása közel félmillió tonnával csökkentheti az éves CO₂‑kibocsátást, miközben több tízezer új munkahely jöhet létre, döntően a kkv-szektorban.
A MEHI és az „Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez” című kiadvány szerzői az irányelvet „belső gazdaságélénkítő programként” értelmezik: a felújítások munkát adhatnak a hazai kis- és középvállalkozásoknak, stabil munkahelyeket teremtenek, és multiplikátor hatást indítanak a gyártástól a szolgáltatásokig.
„Az irányelv és várhatóan a hazai szabályozás is előírja például az energetikai tanúsítványok reformját, valamint úgynevezett felújítási útlevelet is, ami főleg a lakossági korszerűsítések szakaszos, egyúttal szakszerű megvalósítását segíti” – emelte ki Pálffy Anikó.
„A NÉT nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy Magyarország hosszú távú, mélyfelújításokra épülő pályát jelöljön ki. A korszerűsítés kulcskérdés a klímacélok, az energiafüggetlenség és a versenyképesség szempontjából is” – hangzott el a MEHI rendezvényén Réthelyi Barbarától, az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetőjétől.
Kiemelt kép: Canva
