Tavaly először fordult elő, hogy a szél- és napenergia együttes termelése meghaladta a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia mennyiségét.
Ez a fordulat nem csupán statisztikai mérföldkő, hanem stratégiai áttörés is az unió dekarbonizációs és energiabiztonsági céljai szempontjából – áll az Ember energetikai „think tank” év eleji elemzésében.
Mint írják, a napenergia rekordot döntött az elmúlt évben: több tagállamban, köztük Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is új kapacitások léptek üzembe, amit az egyszerűsített engedélyezési folyamatok és a beruházási ösztönzők tettek lehetővé. A szélenergia szintén stabil növekedést mutatott.
E két megújuló forrás együttesen az EU áramtermelésének közel felét adta 2025-ben, ezzel a kontinens energiafüggetlenségének legnagyobb pillérét alkotva. Fontos, hogy mindez nem pusztán környezeti, hanem gazdasági előnyöket is hozott: a megújuló technológiák „otthon termelt” energiát biztosítanak, ami csökkenti a behozatal szükségességét és a külső kitettséget.
A fosszilis korszak vége felé közeledik, de a földgáz tartja magát
A szén korszaka gyakorlatilag lezárulóban van Európában. 2025-ben a szénalapú energiatermelés történelmi mélypontra esett, a legtöbb tagállam gyorsított kivezetési ütemtervet alkalmaz. Azonban a földgáz továbbra is kulcsszereplő maradt, különösen akkor, amikor a vízenergia-termelés alacsony vízszintek miatt visszaesett.
Ez a kényszerű átrendeződés 16%-kal növelte az EU földgázimport-számláját, miközben az áramárak ingadozását is fokozta. Bár a tavaly elfogadott európai uniós irányelv 2027 végéig teljesen betiltja az orosz gáz importját, az átmeneti időszakban az unió új függőségeket alakított ki, például az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) irányában.
Az energetikai kutatóközpont megállapítja azt is, az energiaimport-függőség mindig stratégiai kérdés volt az Európai Unión belül. A 2020-as évek geopolitikai bizonytalanságai – köztük a háborús konfliktusok és a transzatlanti kereskedelmi viták – rámutattak arra, hogy az egyszerű „forráscsere” nem elégséges. Az USA-ból származó LNG rövid távon stabilitást biztosít, hosszabb távon azonban új egyensúlytalanságokat hordoz, és csökkenti az EU alkupozícióját globális energiapolitikai tárgyalásokon.
A következő nagy kihívás nem csupán a zöld kapacitások bővítése, hanem az energiarendszer rugalmasságának megteremtése – hívja fel a figyelmet az Ember, amely szerint ennek három kulcseleme van:
- Energiatárolás: a nagyméretű akkumulátorok és más tárolási technológiák segítenek kiegyenlíteni a napszakos és időjárásfüggő termelést.
- Okos hálózatok fejlesztése: a digitalizált és decentralizált hálózatok lehetővé teszik a megújulók pontosabb integrációját.
- Keresletoldali rugalmasság: az ipar és a lakosság energiafogyasztásának időzítése, optimalizálása csökkenti a terhelési csúcsokat.
E fejlesztések nemcsak az ellátásbiztonságot növelik, hanem hozzájárulnak a stabil és kiszámítható villamosenergia-árakhoz is.
A teljes jelentés, angol nyelven ide kattintva érhető el.
Kiemelt kép: Canva
