Közel ötvenen regisztráltak az Interreg Duna Régió Program által társfinanszírozott SMEnergy projekt rendezvényére.
Az eseményt a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) és a SMEnergy projekt szervezte, a hazai energetikai szakma jövőjét és mozgásterét középpontba állítva.
A rendezvényt dr. Novák Csaba, a MMESZ elnöke, valamint Dénes Zsombor, az Energetikai Auditorok Szövetségének képviseletében, az Axing Zrt., operatív igazgatója nyitották meg.
Horváth-Karip Krisztina (PC-Trend Kft., SMEnergy projekt) bemutatta, hogyan segíti a program a kis- és középvállalkozásokat a zöldátállás útvesztőiben. A projekt már nyolc országban működik, és egy online „zöldenergia piactér” létrehozásán dolgozik, amely a kkv-kat köti össze a megújuló energia szolgáltatóival.
Kálmán Edina (Knowhouse Consulting Kft., PC-Trend Kft., SMEnergy projekt) az energetikus szakma új működési modelljeit ismertette, rámutatva, hogy az Európai Beruházási Bank 17,5 milliárd eurós programja a kkv-k energiahatékonysági fejlesztéseinek legnagyobb uniós forrása. Előadásában hangsúlyozta: „Az energetikus a jövőben nemcsak mér, hanem üzletet formál” – azaz stratégiai döntéstámogatóvá válhat, nem pusztán tanácsadóvá.
Tóth Nelli (MN6 Energiaügynökség) – egy több mint tíz éve működő, magánkézben lévő, hazai viszonylatban szinte egyedülálló energiaügynökség vezetője – elmondta: az MN6 úttörője a karbonkontrolling rendszerek hazai bevezetésének, és ma már több mint harminc nagyvállalatnál alkalmaz ESG- és klímakockázati modelleket. „A jól kezelt energia nemcsak olcsóbb, hanem biztonságosabb és emberibb munkahelyet is teremt” – fogalmazott.
Urbán Kristóf (IW Energies) az „energetikai piramis” modellről beszélt, amely szerint a hatékony energiagazdálkodás a tudatos fogyasztáscsökkentéssel kezdődik. A modell szigorú logikai lépéssort követ: „Ha egy fázist kihagyunk, mindig vissza kell majd térnünk az előző, amire a következő fázis épül.” Hozzátette, hogy az energiatároló rendszerek ma már ötödannyiba kerülnek, mint néhány évvel ezelőtt – ez alapjaiban formálja át a szakmát.
A kerekasztal résztvevői szerint az energiaátállás nemcsak technológiai, hanem mentális és kulturális kérdés is. Az energetikus szerepe a vállalatokban stratégiai szintre kell, hogy emelkedjen – hiszen munkájuk a költségcsökkentés mellett a szervezeti kultúrát és a versenyképességet is alakítja.
A rendezvény zárásaként kreatív műhelybeszélgetések zajlottak, ahol a résztvevők közösen dolgozták ki az energiaátállás legfontosabb akadályait és lehetséges áttörési pontjait. A finanszírozási asztal az átlátható és hosszú távú szabályozás fontosságát emelte ki, míg a technológiai asztal az energiatárolás és oktatás területén látott új lehetőségeket. A közösségi energiahasználatot vizsgáló csoport szerint a legnagyobb tartalék a bizalmi együttműködésben és a szemléletformálásban rejlik. A beszélgetések azt mutatták, hogy az energetikai szakma új lendülete a tudás, a partnerség és az emberi figyelem együtteséből születhet meg.
