Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2025. szeptember 16-17.-én Siófokon tartotta meg 38. Távhő Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés mottója „kevesebb primer – több megújuló” volt. A kétnapos rendezvényen a rekordszámú, 117 fő regisztrált résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta végig az előadásokat.
A Vándorgyűlés programja
A Vándorgyűlés két napján összesen 16 előadás hangzott el, amelyek címei és előadói a következők voltak:
- A távhő a 2025/2026 évi gázévben, Horváth Viktor, helyettes államtitkár Energiaügyi Minisztérium
- Válaszok a jövő energetikája által felvetett kérdésekre, Molnár Szabolcs, főtitkár, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
- A nagy hőszivattyús rendszerek alkalmazása a hatékony távhőben, Kiss Pál, elnök, Magyar Hőszivattyú Szövetség
- Mesterséges intelligencia távhőellátásban Czinege Zoltán, ügyvezető igazgató, AlfaPed Kft.
- Villanykazán a távhőben, az új szinergia – hazai és EU-s tapasztalatok, Dr. Csűrök Tibor, ügyvezető, HCSEnergia Kft.
- Power-to-heat megoldások gyakorlati tapasztalatai a magyar távhőben, Fekete Csaba, üzletfejlesztési és kivitelezési igazgató, ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.
- Okos szivattyú technológiák hatása a távfűtési rendszerek hatékonyságára, Erdei István, ügyvezető, igazgató, Grundfos South East Europe Kft.
- Kölcsey Központ átállás abszorpciós hűtésről hőszivattyús technológiára, Vaskó János, műszaki igazgató, Debreceni Hőszolgáltató Zrt. (Az előadás alapján készült szakcikk várhatóan az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2025/6. számában jelenik meg.)
- Hatékony(abb) hőtermelés Salgótarjánban, Kaszás István, műszaki igazgató, Tarjánhő Kft.
- Gázüzemű hőközpont korszerűsítése termálvíz hőhasznosítással, Dr. Cakó Balázs PhD, tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem MIK (Az előadás alapján készült szakcikk várhatóan az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2025/6. számában jelenik meg.)
- Termosztatikus szelep, mint arányos szabályozó, Baumann Mihály, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem MIK
- Aktuális trendek és reális jövőkép a hidrogén gazdaságban, Vér Csaba MATÁSZSZ – PTE Műszaki és Informatikai Kar
- Épületek légtömörségének jelentősége; a Blower-Door mérési eljárás, Dr. Vajda József, főiskolai tanár
- Szivattyú hatékonyság fejlesztés helyszíni felmérés alapján, Eördöghné Dr. Miklós Mária, docens, PTE MIK Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék
- Szivattyúk életciklus költségeinek (LCC) számítása a gyakorlatban, Bányik Tamás, key account manager, WILO Magyarország Kft.
- Távhőszolgáltatók digitális transzformációja: Ecostruxure District Energy és mesterséges intelligencia a hálózat optimalizáció érdekében, Szekeres Zsolt, Fehér Krisztián, Schneider Electric Zrt.
Gerda István távollétében a Vándorgyűlést Némethi Balázs az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának titkára azzal nyitotta meg, hogy az előadásokban aktuális, a szakmát érdeklődő kérdések körüljárására fog sor kerülni, mégpedig többféle piaci szereplő szemszögéből. A résztvevőket Dr. Kiss Csaba, az ETE elnöke helyett Molnár Szabolcs főtitkár a következő szavakkal köszöntötte: „Jó ma energetikusnak lenni, és energetikával foglalkozni, hiszen manapság nagyszerű kihívásoknak kell megfelelnünk, és nagyszerű dolog ebben a korban alkotni.”
A távhő a 2025/2026 évi gázévben
Államtitkár úr előadásában beszámolt arról, hogy távhőszolgáltatói pályázatra a hét régióból eddig 62,4 Mrd Ft. támogatási igénnyel 54 pályázat érkezett be (a rendelkezésre álló keret 45 Mrd. Ft.), a távhőtermelői pályázatra pedig 52,8 Mrd. támogatási igénnyel 24 pályázat érkezett be (a rendelkezésre álló keret 51 Mrd. Ft.). A pályázatok elbírálása decemberben várható. A 2025/2026 évi gázévben a földgáz molekulaára a jelenlegi 5.949 Ft/GJ-ról 5.597 Ft/GJ-ra változik. A biomassza ára 2.234 – 4.568 Ft/GJ, a geotermia ára 328 – 7.987 Ft/GJ, a széndioxid-kvóta a jelenlegi 28.990 Ft/t CO2-ről 30.244 Ft/t CO2-re nő.
Válaszok a jövő energetikája által felvetett kérdésekre
Molnár Szabolcs előadása bevezetőjében kifejtette, hogy alapvetően minőségi és mennyiségi értelemben két csoportot kell képeznünk:
- A fejlődő országok csoportját, amelyek energiafelhasználása a globális energiafelhasználás 20-25%-a, a népességük pedig a globális népesség 75-80%-a.
- A fejlett országok csoportját, amelyekben, így Magyarországon is a becslések szerint a primer összenergia- a következő évtizedekben várhatóan csökkenni fog, de a szerkezete átalakul. Jelenleg Magyarország teljes energiafogyasztásának mintegy 20%-át teszi ki a villamosenergia felhasználás, ami akár 50%-ra is nőhet.
A népesség növekedésével várhatóan az energiaigények is nőnek majd, amely igények fosszilis energiával való kielégítése a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését is eredményezné.
A 2050-re célul kitűzött széndioxid-mentes energiatermelés, vagy másképpen a klímasemleges társadalom tulajdonképpen a következő négy kihívás megoldását igény
- a földgázmentes fűtés biztosítását,
- az olajmentes közlekedést, beleértve a repülést és a hajózást is,
- a földgáz és szénmentes villamosenergia-termelést (csak a megújulók és az atomerőművek maradhatnak),
- a földgázmentes ipari energiaellátást, beleértve a földgázt alapanyagként használó vegyipar teljes átalakítását is.
Ezek elérése érdekében napjainkban már zajlik az energetikai forradalom, amely az egész energiaszektort érinti. Ez egy olyan átalakulás, amely hosszú időt, és technológiai változást igényel Mindenek felett az ellátásbiztonság áll, amelyet fenn kell tartani, a kérdés csak az, hogy milyen áron. A munkánk során le kell számolni az előítéletekkel, és tudnunk kell, hogy nem lesz „Jolly Joker” megoldás.
Magyarország villamosenergia-piaci helyzetképéről elmondta, hogy a jövőben a villamosenergia-felhasználás növekedése várható, amelynek okai:
- a növekvő ipari felhasználás a villamosenergia-felhasználás növekedését generálja,
- nagyszámú aktív fogyasztó jelent meg, akik maguk is termelnek villamosenergiát, elsősorban napelemes rendszerekkel,
- az elektrifikáció, melyet részben a klímastabilitás szükségessége is generál (e-mobilitás, ipar 4.0),
- kiváló és hatékony műszaki megoldások (elsősorban hőszivattyúk) elterjedése a földgázfelhasználás csökkentésére.
Tanúi lehetünk annak, hogy az energetikai rendszerek közti határok elmosódnak, mivel ma már nemcsak termelőkről és fogyasztókról beszélhetünk. Eltűnőben van az alaperőmű-, menetrendtartó- és csúcserőmű termelői besorolási osztályozás. A naperőművek nagymértékű elterjedésével összefüggésben elképzelhető, hogy bizonyos időszakokban, egyes körzetekben nem is jelentkezik fogyasztási igény a klasszikus erőművekkel szemben. A folyamatosan növekvő időjárásfüggő megújulók egyre több kihívást jelentenek a negatív áramárak, az alaperőművek visszaszabályozási igénye, és a szabályozási igények növekedése tekintetében. Az 1. ábra a villamos teljesítmény és az ún. „day ahead” villamosenergia ár változását mutatja egy nap során. (A „day ahead” áramár az a villamosenergia-ár, amelyet a nap folyamán történő fogyasztásra előre, a napi aukción határoznak meg a tőzsdéken, ahol a piac résztvevői megvásárolják az áramot a következő napra. Ez az ár a termelés és a kereslet együttesét tükrözi, és az energiapiac működésének kulcsfontosságú eleme.)
Előadást azzal a gondolattal zárta, hogy az energetikában egy dolog állandó, ez pedig a változás.
Mesterséges intelligencia távhőellátásban
Az előadó, Czinege Zoltán a mesterséges intelligenciát úgy definiálta, hogy az egy számítógépes rendszer azon képessége, hogy az emberhez hasonló megismerő funkciókat tud utánozni, amilyen például a tanulás vagy a problémamegoldás. A mesterséges intelligencia segítségével lesz az adatból információ, majd az információból tudás. A mesterséges intelligencia a távhő rendszereben alkalmas a következő feladatokra:
- Predikció (előrejelzés)
- MI alapú prediktív karbantartás,
- hőigény előrejelzés,
- csúcsterhelés előrejelzés,
- hálózati veszteségek előrejelzése,
- fogyasztói viselkedés előrejelzése,
- dinamikus tarifamodell szimulációk előállítása.
- Optimalizáció
- hőigényhez alkalmazkodó energiafelhasználás/pontosabb menetrend,
- energiaforrások optimálása, megújulók integrálása,
- hidraulikai optimalizáció/fajlagos hőfelhasználás csökkentése,
- különleges üzemállapotokhoz tartozó optimalizáció,
- meglévő rendszer korszerűsítése/csőszakasz vagy szerelvények cseréje,
- új rendszer vagy rendszerelem tervezése/útvonal optimálás,
- új fogyasztó csatlakoztatása.
- Anomália detektálás
- csőtörés és szivárgásdetektálás nyomás- és áramlásmérők, drón- vagy műhold felvételek alapján,
- meghibásodott szerelvények azonosítása az áramlási anomáliák felismerése alapján,
- meghibásodott mérőeszközök azonosítása a várt értéktől való eltérés, vagy a szomszédos mérőeszköz jele alapján,
- hőcserélők elszennyeződésének, hatásosságromlásának felismerése,
- fogyasztói anomáliák felismerése (túl nagy, vagy túl kicsi fogyasztás, jogosulatlan vételezés, nem megfelelő betáplálás pl. ipari hulladékhő hasznosítása során).
- kíberbiztonsági anomáliák felismerése (hálózati aktivitás, szokatlan parancsok, stb.)
Előadása végén bemutatta az innsbrucki okos távhőrendszert, és Cern városának hulladékhőjére alapozott 5 km-es, 30∞C-os távhőrendszert, amelynél 2030-ra 20 GWh/év fűtési és 5 GWh/év hűtési szolgáltatást terveztek
Záró gondolatok
A hagyományoknak megfelelően a Vándorgyűlésen ismét bemutatásra kerültek az ETE Hőszolgáltatási Szakosztálya által díjazott diplomamunkák. Ezek a következők voltak:
- Nagy Rebeka, BME: hőszivattyús rendszerek távhőtermelésben történő alkalmazása
- Bús Bertalan Patrik, BME: geotermikus energiaforrás hasznosításának vizsgálata egy hazai település távhőrendszerében.
Zárszavában Némethi Balázs a Hőszolgáltatási Szakosztály titkára megköszönte a hallgatóság lelkes részvételét, amely kitartott egészen a Vándorgyűlés befejezéséig. A szakmai program alapján úgy látta, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás igénye felgyorsult, és hogy a hatékony távhővé válás elkerülhetetlen.
Dr. Vajda József
Fotóillusztráció: Canva
