Nincs megállás, az EU konzultációt indít az energiahatékonyság érdekében.
Az Európai Unió 2025-ben új lendületet szeretne adni az energiahatékonyság növelésének, amely kulcsfontosságú a klímavédelmi célok eléréséhez és az energiafüggetlenség erősítéséhez. Ennek érdekében most nyilvános konzultációt kezdeményez az Európai Bizottság a hűtési és a fűtési rendszerek szén-dioxid-kibocsátásnak csökkentésével kapcsolatosan – vette észre az ecomonx.hu.
Az EU energiapolitikájában az energiahatékonyság elsődleges szemponttá vált, amely jogi kötelezettséget jelent a tagállamok számára, hogy minden érintett szektoriális és beruházási döntésükben figyelembe vegyék azt – áll az Európai Bizottság (EB) közleményében.
Hozzátették,
az új energiapolitikai irányelvek főként az épületek energiahatékonyságának javítására, valamint a fűtés és hűtés megújuló energiaforrásokra való áttérésének elősegítésére fókuszálnak.
Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra az energiafogyasztást 11,7%-kal csökkentse a 2020-as szinthez képest, egy komplex irányelvek és stratégiai programok összességén keresztül.
A közleményben kitérnek arra is, az Európai Bizottság 2025-ben egy ambiciózus energiahatékonysági munkatervet indított el, amely 10 konkrét területen kíván előrelépést elérni, beleértve a szektor-specifikus szabályozások megerősítését, a finanszírozási lehetőségek bővítését, a tudatosság növelését és a nemzetközi együttműködés fokozását. Kiemelten fontos, hogy az épületszektor az EU energiafogyasztásának közel 40%-át teszi ki, ezért a 2023-ban felülvizsgált Épületenergetikai Irányelv (EPBD) új előírásokat vezet be arra, hogy a tagállamok nemzeti felújítási terveket dolgozzanak ki a karbonsemleges épületállomány megvalósítása érdekében 2050-re. Ez jelentős energia-megtakarítást és alacsonyabb energiaköltségeket eredményezhet, miközben az épületek komfortja és egészségesebb környezet is javul.
Fűtés és hűtés megújuló forrásokra váltása
Az energiahatékonyság mellett a fűtés és hűtés szektora is központi szerepet kap. Noha az elektromos energia termelésében már komoly előrelépés történt a megújuló energiaforrások arányának növelésével, addig a fűtés-hűtés területén a váltás lassabb. 2023-ban a megújuló energiaforrások aránya ebben a szektorban 26,2% volt, és az új irányelvek célja ennek fokozása, beleértve a hulladékhő és hidegenergia integrálását is. A megújuló energiák növelése a fűtés és hűtés területén jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafüggőséget és az energiaköltségeket.
Az energiahatékonysági irányelv (EU/2023/1791) 2023-as módosítása révén az EU új fokozott energiamegtakarítási célt tűzött ki, amelyben a tagállamoknak kötelezően együtt kell működniük a 2030-ig legalább 11,7%-os energiafogyasztás-csökkentés elérésében. Az irányelv első ízben vezet be jogilag kötelező érvényű „energiahatékonyság elsőbbség” elvét, amely előírja, hogy minden energiapolitikai és beruházási döntést az energiahatékonyság szem előtt tartásával kell meghozni. Az éves energia-megtakarítási kötelezettség 2028-ra több mint megduplázódik, hogy ösztönözze az épületek, ipar és közlekedés szektorainak energiahatékonysági javítását.
Az mindezeket figyelembe véve konzultációs lehetőséget biztosít, amit ide kattintva lehet elérni.
Forrás: Európai Bizottság / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: Canva
