Soha nem voltunk még ilyen sokan a Földön, mint most. Földünk erőforrásai végesek. A népességrobbanás idején egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy mennyi embernek jut hely a Földön, mennyi embert tud táplálni és itatni a bolygónk. Tényleg eljön a tömeges éhezés? Mit fogunk enni, inni? Hol fogunk élni?
A Föld népessége 1800 táján 1 milliárd fő lehetett. 1930-ra elérte a 2 milliárdot, 1959-re pedig a 3 milliárdot. A Föld népessége folyamatosan nő, de földrészenként, országonként eltérő mértékben. Ezt mutatja be a következő táblázat.
| 2010 | 2015 | 2020 | 2022 | 2023 | |
| Európa | 665,2 | 676,1 | 683,7 | 680,7 | 678,1 |
| Oroszország és Közép Ázsia | 223,1 | 230,4 | 237,7 | 239,3 | 240,3 |
| Közép Kelet | 223,3 | 249,1 | 271,3 | 278,8 | 283,7 |
| Afrika | 1059,9 | 1206,1 | 1366,7 | 1433,4 | 1467 |
| Ázsia | 3888,6 | 4091,4 | 4265,5 | 4313,7 | 4338,1 |
| Amerika | 933,8 | 979,9 | 1020,5 | 1032,4 | 1041 |
| világ | 6993,9 | 7433,1 | 7845,4 | 7978,3 | 8048,1 |
Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a Föld eltartani. Érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód. Márpedig minél többen vagyunk a Földön, annál nyomorúságosabb módon vagyunk kénytelenek élni ahhoz, hogy hosszú távon el tudjon minket tartani a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygónk. Ezért a Föld eltartó képessége szempontjából célszerű azon is elgondolkozni, hogy milyen életszínvonalon szeretnénk élni. Másik szemszögből úgy is fogalmazhatunk, hogy minél jobban szeretnénk élni, annál kevesebb embert tud hosszútávon eltartani a Föld.
A túlnépesedés alapvetően ökológiai folyamat, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek: adott területen az erőforrások túlzott használata a népesség összeomlásához vezethet.
Az ENSZ becslése alapján már 2030 körül elkezdhet csökkenni a népesség a természeti erőforrások kimerülése (például talajpusztulás, édesvíz készlet vesztés) miatt.
Valószínűleg elfogadhatóan fogunk élni, ha kevesebben leszünk 9 milliárd főnél. Ekkora népességnek még elegendő élelmiszert teremhet a Föld. Ehhez a feltételhez tartozik viszont az is, hogy a földi klímaváltozást a légkör szennyezés visszafogásával meg kell állítani. Vizet is fogunk inni: a Föld jelenlegi édesvíz készletének mintegy 86 %-át használjuk étkezésre. Ebből a szempontból is fontos a földi légköri hőmérséklet emelkedést és a sarki jégállomány csökkenést megállítani.
A népességnövekedés több, mint 90 %-a a legszegényebb országokban fog bekövetkezni, és ezen belül is 90 %-ban a már túlnépesedett nagyvárosokban. A fejlett országokra is erős hatást fog kifejteni a népesség gyarapodás ilyen megoszlása az országok között: erősödhet a munkanélküliség, a bevándorlás, az illegális munkavállalás. A differenciált népességnövekedéssel együtt jár az élelmiszerexport is, ami bizonyos határokig előnyös a fejlett országoknak. A túlnépesedés biztos következményei: termőföldek elfoglalása új települések, településrészek létesítésére, erdők irtása.
Az állattenyésztők már régóta ismerik azt a helyzetet, amit a túlzsúfoltan tartott állatok esetében szinte törvényszerű jelenség: az állatok agresszívvé válnak, tömegesen támadnak, kilépnek a szokásos életmód rendből. Ugyanez az emberek esetében is szinte törvényszerű.
Annak alátámasztására, hogy valóban meghaladjuk a Föld eltartó képességét: ma az emberiség hatoda nyomorban él. Sem otthona, sem másnapra való élelme nincs. További 2 milliárd ember él nagy szegénységben, alultápláltan.
A természeti erőforrások előbb-utóbb kimerülnek, de a népességnövekedés egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Ezzel együtt jár az is, hogy egyre több hulladék keletkezik, ennek elhelyezése is mezőgazdasági termőterületet igényel.
A népesség számának stabilizálására az egyik eszköz a gazdasági fejlődés. Kína mintegy két évtizeddel ezelőtt a túlnépesedés fékezésére bevezette a családonként két gyermek maximumát. A lakosság be is tartotta ezt a szabályt, napjainkra Kína már a második legnépesebb ország a világon.
Ezt a népesedési megkötést a közelmúltban feloldották. Felismerték, hogy a születés szabályozásnak három akadálya van: pszichológiai és kulturális, képzési (képzetlenségi), és vallási.
A fejlett országok ma is aktívak a népesség számának csökkentésében: bevándorlás megállítása, anyagi segítség nyújtás a fejlődő országoknak, népességszabályozási programok finanszírozása a fejlődő országokban. Ezek a programok még nagyon kevés eredményt hoztak.
Az ENSZ prognózisa szerint a Föld népessége 2056-ra elérheti a 10 milliárdot, 2100-ra pedig a 10,9 milliárdot. Ezt a prognózist természetesen sok tényező befolyásolhatja: például járványok vagy a klímaváltozás miatti halálozások, az országok gazdasági fejlettsége, az emberek életkörülményei. Az egyes országok lakossága még további okok miatt változhat lényegesen: háborús események (most a világ mintegy 60 országában van fegyveres konfliktus), migráció, az ország gazdasági kapcsolatai a világ vezető országaival. A migráció fő oka az adott ország gazdasági fejlettsége, egyes népcsoportok üldözése és a helyi klíma viszonyok szoktak lenni.
A túlnépesedés súlyos következményei között az energia ellátás biztonsága is szerepel.
A világ primer energia igénye 2014-ben 520 EJ volt, 2020-ban 536 EJ, 2024-ben 592 EJ [7]. Az energia igények kb. 70 %-át a fosszilis energiahordozók adják, kiemelten a kőolaj és a földgáz.
| 2015 | 2020 | 2022 | 2023 | 2024 | |
| USA | 12847 | 16571 | 17928 | 19443 | 20135 |
| Szaud Arábia | 12045 | 11094 | 12390 | 11478 | 10856 |
| Oroszország | 11084 | 10607 | 11088 | 10959 | 10752 |
| Kanada | 4536 | 5349 | 5756 | 5834 | 5888 |
| Irak | 4108 | 4213 | 4622 | 4453 | 4396 |
| világ | 91823 | 89339 | 94864 | 96633 | 96890 |
| 2015 | 2020 | 2022 | 2023 | 2024 | |
| Európa | 526 | 556 | 513 | 476 | 468 |
| Oroszország és Közép Ázsia | 507 | 550 | 621 | 625 | 616 |
| Közép Kelet | 454 | 538 | 558 | 578 | 592 |
| Afrika | 131 | 148 | 164 | 165 | 178 |
| Amerika | 1096 | 1197 | 1272 | 1261 | 1299 |
| világ | 3402 | 3825 | 4001 | 4003 | 4127 |
A fosszilis energiahordozók még évtizedekig uralják az energiák piacát. A kőolaj és a földgáz szerepét erősíti a nem hagyományos szénhidrogének kutatásának és termelésének új jövője: a Föld szénhidrogén készleteit hitelesen ma nem is lehet megbecsülni. A szén termelés és felhasználás a világ minden térségében csökkenő tendenciát mutat.
A szekunder energiahordozók közül egyértelműen a villamos energia tör előre. Minden országban használják, újabb áram termelési technológiák lépnek a piacra, erősödik a külkereskedelme is.
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | |
| Afrika | 753 | 765 | 780 | 963 |
| USA | 4170 | 4277 | 4208 | 4634 |
| Kína | 8307 | 8615 | 9164 | 10086 |
| EU | 2736 | 2651 | 2568 | 2794 |
| világ | 26453 | 27080 | 27682 | 31255 |
| 2021 | 2030 | 2040 | 2050 | |
| szén | 10201 | 8076 | 4219 | 1580 |
| kőolaj | 682 | 364 | 254 | 175 |
| földgáz | 6552 | 6100 | 4461 | 3577 |
| napenergia | 1003 | 4838 | 11767 | 18761 |
| szélenergia | 1870 | 5816 | 12300 | 17416 |
| vízenergia | 4327 | 5213 | 6460 | 7543 |
| bioenergia | 746 | 1355 | 2288 | 3179 |
| nukleáris | 2776 | 3547 | 4471 | 5103 |
| összesen | 28334 | 35878 | 48654 | 61268 |
Az orosz energetikai kutató intézet (ERI RAS) 2024-ben adta ki előrejelzését az energiák jövőjéről [3]. A három változatban készített jövőkép tükrözi az energiaszektor fejlődésének fő bizonytalanságait a jövőbeli növekedési ütemekkel, a tudományos és technikai fejlődés menetével, valamint a kereskedelmi korlátozások meglétével kapcsolatban. Az előrejelzés főbb megállapításai:
- A primerenergia fogyasztás növekedése 2050-re jelentősen lelassul
- A világ potenciális energiaigényének több mint fele a fizetésképtelenség miatt kielégítetlen, amit az OECD országok és a világ többi térségének egy főre jutó energiafogyasztása is igazol
- A világ már régóta várja és féli az olaj és gáztermelés csúcsait, a készletek kimerülése miatt. A nem hagyományos szénhidrogén készletek feltárása ezt az aggályt bizonytalan ideig megoldja
- A legszegényebb országok gyors népességnövekedése megteremti az energiaszegénység növekedését
- A napelemes létesítményeken és a szélenergia termelésen alapuló villamos energia termelés költsége egyre alacsonyabb mint a fosszilis energiahordozó alapú áram termelés, de a megújuló alapú villamos energia kezelése új villamos rendszer követelményeket teremt
- A 2050-ig tartó időszakban a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok nemcsak versenyképesek, hanem kiegészítik egymást a fejlődő energiarendszerben
- Minden országnak megvan a racionális választási lehetősége az energia struktúra kialakítására. Az ehhez tartozó legfontosabbak a természeti körülmények, az egyenlőtlen energia kereslet, a fosszilis energiahordozók rendelkezésre állása, az energiahordozó külkereskedelem helyzete és kilátásai
- Az energiafogyasztás kulcsfontosságú központjai a fejlett világból a fejlődő világba helyeződnek át, az 1970-es primerenergia fogyasztás 70 %-át képviselő OECD országok felhasználása 2050-re akár 28 %-ra csökkenhet
A Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (OPEC) elkészítette prognózisát a világ primer energia felhasználásáról, millió barrel olaj egyenérték/nap mértékegységgel [4]:
| 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | |
| OECD országok | 108,5 | 107,3 | 105,7 | 103,9 | 102,2 |
| Kína | 73,9 | 76,6 | 77,3 | 77 | 77,5 |
| India | 21,7 | 25,8 | 30,1 | 34,2 | 37,7 |
| világ | 303,4 | 318,9 | 331,9 | 343,6 | 351 |
Az International Energy Agency tanulmányában az energia szektor pozitív eredményeit emeli ki [5]:
- 2010-ben a Föld népességéből még 1,1 milliárd fő élt villamos ellátás nélkül, ez 2021-re 675 millió főre csökkent
- 2010-ben még 2,9 milliárd főnek nem volt lehetősége tiszta körülmények között főzni,
2021-re ez a szám 2,3 milliárdra csökkent
- 2010-ben a megújuló energiahordozók adták a teljes végső energia felhasználás 16 %-át, 2020-ban már 19,1 %
A Shell az energiák jövőképét három változatban dolgozta ki:
- Sky 1.5 változatban az energiafelhasználás és fogyasztási szint maximális csökkentése, jelentős beruházásokkal
- Waves változat: a mai gazdasági adottságok mellett reális fejlődési program szerint,
- Islands változat: az „ölbe tett kéz” változat
Az egyes fejlesztési célok elérésének várható éve a Shell szerint [6]:
| Sky 1.5 változat | Waves változat | Islands változat | |
| Szénfogyasztás csúcsa | 2014 | 2031 | 2028 |
| Kőolajfogyasztás csúcsa | 2025 | 2037 | 2037 |
| Földgáz fogyasztás csúcsa | 2034 | 2043 | 2046 |
| A gazdaság 30 % -os villamosítása | 2035 | 2046 | 2066 |
| 50 %-os CO2 kibocsátás csökkentés* | 2046 | 2064 | 2078 |
A Shell becslést készített a Föld felszíni átlag hőmérsékletének növekedéséről is, az 1900. évi szinthez képest ( oC )
| 2000 | 2050 | 2100 | |
| Sky 1,5 | 0,5 | 1,7 | 1,5 |
| Waves | 0,5 | 1,8 | 2,2 |
| Islands | 0,5 | 1,8 | 2,5 |
Szilágyi Zsombor
Kiemelt fotó: Canva
[1] International Energy Agency: Electricity 2024
[2] Eni: World Energy Review 2024
[3] ERI RAS: World and Russian Energy Outlook 2024
[4] OPEC: World Oil Outlook 2022
[5] IEA, UN, THE WORLD BANK: The Energy Progress Report 2023
[6] Shell: The Energy Transformation Scenarios
[7] Energy Institute: Statistical Review of World Energy 2025 | 74th edition
