Energetikai auditor, épületgépész szakértővel néztük meg, milyen hatással lehet a hazai épületgépészeti szektorra az EKR-rendszer és annak legfrissebb módosítása.
Az EKR a 2012/27/EU irányelv (EED) alapján működik, amely az Európai Unió tagállamai számára 2030-ig 32,5%-os energiahatékonyság-javulást ír elő, és amit 2021-től vezettek be Magyarországon.
Az EKR piaci alapú mechanizmus, amely az energiapiac kijelölt szereplőit – például kiskereskedelmi energiaértékesítőket, üzemanyag-kereskedőket – kötelezi arra, hogy meghatározott mértékű energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználók körében. Ez azt jelenti, hogy az energiaértékesítőknek olyan programokat és intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek valódi, igazolt energiamegtakarítást eredményeznek a fogyasztóknál. A megtakarításoknak a végső energiafelhasználás csökkentésére kell irányulniuk, tehát nem tartozik ide az energiaátalakítás vagy az energetikai ipar energiafelhasználása, csak a végső felhasználók (lakosság, ipar, szolgáltatások, közlekedés) energiaigénye.
Az elért energiamegtakarításokat részletes számításokkal és hitelesítéssel kell alátámasztani, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezetek végeznek. Csak hitelesített energiamegtakarítás (HEM) számolható el az EKR-ben, és ez a megtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű joggá alakul, amelyet a kötelezettek megvásárolhatnak vagy átruházhatnak.
Emelkedik az energiamegtakarítási cél
Az EKR tehát nem csupán elméleti keret, hanem konkrét energiahatékonysági beruházások és intézkedések megvalósítására ösztönöz. Kiemelten támogatja a hosszú távú, fenntartható megoldásokat,
- például az épületszigetelést,
- nyílászáró-cserét,
- fűtéskorszerűsítést, amelyek legalább hat évnél hosszabb élettartamú energiamegtakarítást eredményeznek.
Az energiahatékonysági intézkedések hatékonyságát és megtérülését részletes energetikai auditokkal kell igazolni, amelyek során figyelembe veszik az átváltási tényezőket, számítási módszereket, valamint az addicionális (lényeges) hozzájárulást az energiamegtakarításhoz. Ez a szakmai hitelesítés biztosítja, hogy a beruházások valóban hozzájárulnak a végső energiafogyasztás csökkentéséhez.
Az EKR keretében a kötelezetteknek évente meghatározott energiamegtakarítási célt kell teljesíteniük, amely 2025-től jelentősen megemelkedik, és egy részét kötelezően a lakó- és középületek energiahatékonysági fejlesztéseire kell fordítani. Ez elvileg ösztönzi a szakmai szereplőket, hogy minőségi, hosszú távú megoldásokat kínáljanak, és közvetlenül hozzájárul a hazai épületállomány energiahatékonyságának javításához. A növekedésről a Magyar Energiahatékonysági Intézet itt ír részletesen, de ajánljuk a Portfolió témában írt friss cikkét, ami itt olvasható el.
Eddig hőszigetelés volt, most végre jöhetne a fűtéskorszerűsítés, de…
„Célok megemelésének az az oka, hogy a korábbi években Magyarország meglehetősen rosszul költött energiahatékonysági beruházásokra, ezért ezt most fel kell gyorsítani, hogy megfeleljünk az EU-s elvárásoknak” – mondta az épületgépész.hu-nak Balajti Zsolt épületgépész tervező, energetikai auditor, a Balajti Energetika Mérnöki Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A szakember azt is elmondta, a hazai érintett cégek minden évben új energiahatékonysági célszámokat kapnak, erre pedig többféle megoldás kínálkozik. Amit jellemzően kevesen választanak, az az, hogy egész egyszerűen befizetik azt az összeget, amit kiró rájuk a rendszer, és amit majd a későbbiekben az állam további energiahatékonysági pályázatokra, kifizetésekre fordíthat. A cégek e mellett saját magukra is költhetnek, pl. egy saját tulajdonú irodaház teljes nyilászáró-cseréje is elszámolható, azonban ez véges, elfogynak a lehetőségek, nem lehet minden évben erre költeni. A leggyakoribb megoldás az úgynevezett vagyoni jellegű jogszerzés, azaz hitelesített energiamegtakarítást vásárol a cég a piacon elérhető, jellemzően nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházás eredményéből.
„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy ingatlanban nyílászáró-cserét és hőszigetelést végeznek, majd ezt megvásárolja az érintett energiakereskedő vállalkozás, így a beruházás jelentősebb részét nem a felújítónak kell megfizetnie, hanem azt kvázi visszakapja a vagyoni jog értékesítéséből” – magyarázta Balajti Zsolt. Az ilyen projektekben energetikai auditorként megbízásokat vállaló szakember hozzátette, a jelenlegi friss módosításnak a része, hogy a többletkötelezettségek 75%-át lakossági energetikai fejlesztésekből kell behozni.
Balajti Zsolt szerint
az eddig jellemzően hőszigetelt és nyílászárócserén átesett ingatlanoknál a következő lépés pont a fűtéskorszerűsítés lehetne, hiszen a rendszer célja elsősorban az energiaigény csökkentése, valamint a zöld átállás folyamatainak támogatása, ugyanakkor például egy hagyományos gázkazánt kondenzációs kazánra lecserélni az újabb szabályozás miatt már nem elfogadott, mert azt is előírja, hogy hőtermelő korszerűsítésénél a fosszilis energiát is ki kell váltani.
Nézzünk egy gyakorlati példát!
Magyarország egyik jellemző épülettípusa az ún. Kádár-kocka, amelyből mintegy 850 ezer db van – kezdi Balajti Zsolt, aki egy példán keresztül mutatja be az épületgépészeti kapcsolódást a programhoz.
Becsült korszerűségi arányuk:
- Teljeskörűen korszerűsített (homlokzati és födém hőszigetelés rendben, nyílászárók újak, korszerű a fűtés, és megújuló energiaforrással kiszolgált az épület): 5–10%
- Részben korszerűsített (pl. csak nyílászárócsere vagy csak kazáncsere történt): 30–40%
- Nem korszerűsített / elavult állapotban lévő: 50–60%
A nem korszerűsített Kádár kockákból tehát 4-500 ezer ingatlan lehet az országban, az ilyen ingatlanok esetében pedig nem ritka akár a ~3000 m3 fűtési célú földgáz fogyasztás sem, ez pedig ~104 GJ földgáz fogyasztást jelent. Ökölszámok alapján elmondható, hogy egy nyílászáró-cserével, homlokzati-, és födémszigeteléssel elérhető ~50%-os energiamegtakarítás, amely 52 GJ vagyoni értékű jogot keletkeztethet.
Az EKR módosítások következtében a piac szereplői egyöntető áremelkedést várnak a Hitelesített Energia Megtakarítás értékének tekintetében, amely nagyságrendileg 10-12 ezer Ft/GJ egységárat fog jelenteni. Ez ~572.000 Ft-ot jelent a vagyoni értékű jog átadásával, viszont egy ilyen beruházás könnyen belecsúszhat akár a tízmilliós költségbe, és épületgépészeti korszerűsítésre még nem is költött így akkor a tulajdonos. A hőtechnikai korszerűsítés hozadéka viszont az is, hogy az ingatlan immáron „befér” a rezsicsökkentett mennyiségbe (< 1729 m3/év), ami ~1 millió Ft/év költségcsökkenést eredményez.
Innentől válik viszont megoldhatatlanná a matekpélda: ha egy ingatlan hőtechnikailag már korszerűnek mondható, akkor épületgépészeti korszerűsítésből a várható energiamegtakarítás csekély mértékű (5-25 GJ), ennek a piaci értéke 50-275.000 Ft. Vajon egy megújuló energiával működő berendezésre történő váltással lehetséges olyan mértékű beruházási költséget adni, ami az újonnan telepített berendezés (és esetleg a hőelosztói és hőleadói komplett rendszer cseréje is) várható élettartamán belül megtérül? Ugyanis a rezsicsökkentett gázárból az 5-25 GJ mínusz már csak 30-70.000 Ft a várható éves költség-megtakarítást eredményez, ami lássuk be, nem hat ösztönzőleg egy több milliós beruházásról történő döntésben. Tovább nehezíti az épületgépészek dolgát, hogy a hitelesítést végző energetikai auditornak vizsgálnia kell a kiváltásra kerülő hőtermelő életkorát is, ugyanis ha a meglévő berendezés 20-25 évnél korosabb, úgy a projektet nem lehet már energiahatékonysági szempontú beruházásnak tekinteni, mivel a cserével a hasznos élettartamát már kiszolgáló, üzemében bizonytalan berendezést szanálunk, azaz amortizációt pótolunk. Erre pedig az EKR sajnos nem ad pénzt.
Megfordítható esetleg a folyamat, azaz elvégezhető először a hőtermelő, elosztó és hőleadó rendszer cseréje? Sommás válasz az, hogy NEM. Etikus mérnök/energetikus nem javasolhat ilyet, hiszen egy rossz épületet először fel kell öltöztetni, mert az elsődleges cél a fajlagos igények csökkentése, nem pedig a meglévő és így megmaradó magas hőigények fedezése alternatív forrásokkal – mondja Balajti Zsolt.
Mi várható tehát?
Mivel:
- a magyar ingatlanállomány jelentős része hőtechnikai szempontból korszerűtlen,
- az utólagos hőszigetelések és nyílászáró cserék fajlagosan lényegesen nagyobb mértékű megtakarítást eredményeznek, mint az épületgépészeti korszerűsítések
- a már hőtechnikai szempontból jobbnak minősülő ingatlanoknál az EKR szempontjából csekély mértékű az elszámolható megtakarítás, amelyre ráadásul még a kiváltott berendezés életkora is hatással van, így
a kötelezettek kedvében járni akaró projektgazdák elsősorban olyan projekteket fognak keresni, ahol nagyon rossz hőtechnikával bíró ingatlanokon fognak szigeteléseket bonyolítani, mert ezeknél fog fajlagos tekintetben egy-egy ingatlanra számolva nagy mértékben hitelesített energiamegtakarítás keletkezni.
„Nekünk, épületgépészeknek sovány vigasz, hogy az ország végsőenergia felhasználása csökkenni fog 0,4-0,6 PJ-lal (kb. 15 millió m3 földgáz fűtőértéke), miközben ebből épületgépészeti megbízások nem igazán várhatóak” – tette hozzá végül Balajti Zsolt.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
