Több mint 12 ezer lakás épület Magyarországon 2025-ben, ami 9,3 százalékkal maradt el a 2024-es adatoktól. A KSH friss kiadványából szemezgettünk egypár adatot.
Európai összehasonlításban az utolsók vagyunk lakásépítésben
A magyarországi lakásépítés nemzetközi összehasonlításban szerénynek számít, tízezer lakosra jutó száma a vizsgált országok közül hazánkban volt a legalacsonyabb 2025-ben. A mutató értéke Írországban (67), Lengyelországban (57) és Ausztriában (43) volt a legmagasabb. Magyarországon tízezer főre vetítve 13 lakást építettek és 28 lakás építését tervezték. A vizsgált európai országok közül tízezer lakosra vetítve Lengyelországban adták ki a legtöbb építési engedélyt (71). A magyarországi adatok sajátossága, hogy a 2025-ben kiadott engedélyek száma több mint kétszerese volt a felépített lakásokénak. Bár ez az eltérés hosszabb távon is jellemezte a magyarországi lakásépítést, a 2025. év kiugróan magas építési engedélyezése összefügg az Otthon Start Programhoz fűződő várakozásokkal – írja elemzésében az KSH.
Az új építésű lakások 2025-ben is elsősorban a budapesti agglomerációban, a vidéki nagyvárosokban és vonzáskörzetükben koncentrálódtak. Emellett a lakásépítések száma kiugró volt a balatoni térségben és az északnyugati határ menti településeken. Nagy számban adtak át új lakásokat a főváros VIII., IX., és XIII. kerületében, a megyei jogú városok közül Nyíregyházán, Kecskeméten és Zalaegerszegen. A balatoni települések közül Siófok, Keszthely és Balatonszemes emelhető ki. Ugyanakkor a magyarországi települések mintegy háromnegyedében, közel 2400 településen nem épült új lakás 2025-ben.
A lakásépítések száma 2015 után a csúcsot jelentő 2020-ig évről évre növekedett, azt követően csaknem folyamatosan csökkent hazánkban. 2025-ben 9,3%-kal kevesebb lakást vettek használatba a megelőző évhez képest.
A lakásépítésben erőteljes szezonalitás figyelhető meg, a kivitelezők többsége az év utolsó három hónapjában adja át az elkészült épületet. 2020 végén az épületenergetikai előírások várt szigorítása miatt még inkább felerősödött ez a tendencia, a következő években a lakásépítések számának év végi ingadozása enyhült.
Az építési engedélyek számát elsősorban a szabályozási környezetre való gyors reagálás alakította. 2015-től a gazdasági konjunktúra és a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) bevezetése eredményezett gyors növekedést az építési engedélyezésben, 2020-ban a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és a 27%-ra emelkedő lakásáfa fékezte az építési kedvet. 2021-ben visszatért az 5%-os áfa, ami hozzájárult az építési engedélyek számának 2022 végéig megfigyelhető gyors emelkedéséhez. Ezt követően 2023-ban 39%-kal visszaesett, 2024-ben pedig 4,7%-kal tovább mérséklődött a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző évihez képest. 2025-ben 37%-os növekedés történt, az építési kedv elsősorban az Otthon Start Program hatására fokozódott.
Hazánkban a vállalkozások és a természetes személyek a fő lakásépíttetők, az állami és önkormányzati szerepvállalás a rendszerváltás óta csekély súlyt képvisel a lakásépítésben. A lakáspiacot jelenleg meghatározó szereplők közül a vállalkozások szerepvállalása jellemzően érzékenyebb a gazdasági konjunktúrára, és gyorsabban reagálnak a szabályozói környezet változására is – közölték.
2025-ben az új lakások 64%-ának vállalkozások voltak az építtetői. Már ötödik éve, hogy a vállalkozói lakásépítés aránya elérte, illetve meghaladta a 60%-ot. Ez a kör elsősorban a többszintes, többlakásos épületek építésében aktív, az általuk épített lakások 59%-a többszintes lakóépületekben, további 10%-a lakóparkokban készült el.
A 2022. évi népszámlálás szerint a lakott lakásállomány 62%-ában elsősorban vagy kiegészítésképpen gázzal fűtöttek. Az újonnan épített lakások körében ez az arány tovább mérséklődött 2025-ben, az előző évi 33%-ról 32%-ra.
Az elektromos hőszivattyúk beépítése az új lakásokban egyre terjed, arányuk 2021-ben még csak 17% volt, 2025-ben elérte az 57%-ot. A felépült lakások fűtési rendszere túlnyomórészt valamilyen központos megoldás: 32%-uk épület-, 66%-uk lakásközponti, 1,2%-uk helyiségfűtéses. Használatba vételkor az új lakások 57%-a rendelkezett már klímaberendezéssel, az új lakóépületek 2,5%-a pedig napkollektorral.
Forrás: KSH
Fotóillusztráció: Canva
