„Az elmúlt három év energetikai kihívásai jelentősen átalakították a magyarországi fűtési és hűtési szokásokat. A 2022-es energiaválság óta a magyar lakosság jelentős része nyitott az energiahatékony, fenntartható fűtési-hűtési megoldásokra. A hőszivattyú-technológia nemcsak gazdaságos, de a klímatudatos épületgépészet fontos szereplője lett. Az új uniós szabályozások, pályázati lehetőségek és a piaci trendek mind a technológia további térhódítását vetítik előre” – hangzott el többek között a Daikin Magyarország sajtótájékoztatóján.
„A 2022-ben megtapasztalt drasztikus energiaár-növekedés a legtöbb magyar családot alternatívák keresésére sarkallta. Az állami rezsicsökkentés felső fogyasztási limitjein túl a földgáz ára hétszeresére nőtt, míg a villamos energiáé közel kétszeresére. Ez a korlátlan mennyiségen felüli extra költség sokakat arra ösztönzött, hogy energiahatékony fűtési megoldásokat keressenek”
– fogalmazott Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, a Daikin tapasztalati szerint is gyors és olcsó megoldásként a split klímák, azaz levegő-levegő hőszivattyúk telepítése lendült fel, 2022-ben a forgalmazott darabszám megduplázódott, elérte a 440 ezer darabot. Egy évvel később azonban a piac visszaesett, főként az enyhébb tél miatt, majd 2024-ben rekordforró nyár újra emelte a klímák iránti keresletet. 2025-ben ismét visszakorrigáltak az eladások, mivel az időjárás kevésbé kedvezett a tömeges vásárlásnak.
Zuggó Balázs szerint a levegő-víz hőszivattyúk piaca még látványosabban nőtt: a pánikszerű áttérés 2022-ben majdnem háromszoros piacot teremtett, ugyanakkor a beépítésük komolyabb kivitelezési kapacitást igényelt, ami lassította a piac felfutását.
A sajtótájékoztatón szóba került a H-tarifa is, amely kedvezményes áron biztosítja a fűtési szezonban az energiát hőszivattyús rendszerekhez, és egyre többen választják. Az elmúlt három évben mintegy 80 ezer háztartás vezette be ezt a megoldást.
A Magyar Energetikai és Közműhivatal adatai alapján, a hőszivattyút fűtésre használó háztartások száma két és félszeresére nőtt, elérve a 3-400 ezer lakást.
Miért érdemes hőszivattyúra váltani? Válaszok megtérülésre és klímaszorongásra
„A hőszivattyús beruházások akár 2-4 év alatt megtérülhetnek, különösen akkor, ha napelemmel együtt telepítik őket, így a háztartások saját rezsiköltsége minimálisra csökkenthető. A fűtési energia költsége hőszivattyúval (különösen A+++ minősítésű berendezéssel) akár 4,5 Ft/kWh lehet, míg földgázzal 10 Ft körül alakul ugyanennyi hőenergia megtermelése” – mondta Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. fűtéstechnikai üzletfejlesztési vezetője, aki úgy kalkulált, éves szinten egy modern, energiahatékony klímaberendezéssel negyedére csökkenthető a fűtési költség egy 100 négyzetméteres új építésű ingatlanban, szemben a gázfűtéssel. A hűtés ráadásul nem jelent aránytalan többletkiadást, sőt az utóbbi évek extrém forró nyarai szükségessé tették a gépi hűtést.
A magyar lakosság klíma- és hőszivattyú-vásárláskor is rendkívül árérzékeny: a kereslet négyötödét a belépőkategóriás készülékek teszik ki. A Daikin 2025-ös friss kutatásából kiderült, hogy ma már 50% azok aránya, akik fűtési céllal vásárolnak levegő-levegő hőszivattyút.
„A megfelelő hőszivattyú kiválasztásakor fontos az energiacímke is, hiszen jelentős különbség lehet a készülékek téli hatékonyságában és fogyasztásában. Ez főleg az ország északi részén, illetve a hegyvidéki területeken élők számára alapos utánajárást igényel, ahol télen alacsonyabb a hőmérséklet – számukra legalább az A++-os készülékek javasoltak. Emellett a komfort is fontos szempont: mind a légáramlás, mind a zajszint szempontjából a legalább középkategóriás készülékek nyújtanak egész évben megfelelő komfortot” – mondja Pécsi István.
Magyarországon immár 15 éve igényelhető a hőszivattyús áramtarifa, vagyis a H- illetve Geo-tarifa. Ez egy kedvezményes villamosenergia-díj külön mérőórával, amelyet hőszivattyúval és megújuló fűtési rendszerrel rendelkező ingatlantulajdonosok vehetnek igénybe, és amely a hivatalos fűtési időszakban, október 15. és április 15. között 23 Ft/kWh áron érhető el. A bevezetés óta folyamatosan növekszik a H-tarifát igénylők száma, a 2022-es energiaválság pedig nagyot lendített ezen a folyamaton: 2021 végén országosan még csak mintegy 45 000 volt a H- vagy Geo-tarifát igénylő előfizetések száma, 2024 végére azonban ez az érték 2,5-szeresére nőtt, és meghaladta a 111 000-et. A H-tarifa mellett egy másik lakossági beruházási hullám is növelte a hőszivattyúk iránti keresletet: a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) elterjedése. 2025 elején már több mint 300 ezer HMKE-rendszer működött Magyarországon, tulajdonosaik pedig nagy eséllyel szintén hőszivattyús rendszert használnak, így az ország 3,9 milliós ingatlanállományából iparági becslések szerint már legalább 10% használ hőszivattyús hűtő-fűtő rendszert.
F-Gáz rendelet, technológiai kihívások, lakossági támogatások
A sajtótájékoztatón kitértek az Európai Unió által 2024-ben elfogadott F-Gáz rendeletre is, mely szerint a jelenleg klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegek fokozatosan kivezetésre kerülnek. (Az F-Gáz szabályozásáról portálunk is többször jelentette meg cikkeket, amelyek ide kattintva olvashatók el.)
Elhangzott, hogy 2027 után csak az új, környezetbarát hűtőközeggel szerelt berendezések kerülhetnek forgalomba. Ez a Daikin és a teljes piac számára technológiai váltást jelent: a fejlesztések célja olyan készülékek kifejlesztése, amelyek megfelelnek az új szabályozásnak, és biztosítják a fenntartható működést.
Az EU F-gáz rendelete egy európai uniós szintű szabályozás, amely az EU minden tagállamában hatályos 2024. március 11. óta. Ennek értelmében a klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegek esetében is új, alacsonyabb GWP-értékű hűtőközegre kell áttérni – a lakossági 12 kW-nál kisebb, monoblokkos vagy osztott hidraulikus hőszivattyúknál 2027. január 1-jétől. A gyártók többsége – így a Daikin is – már kínál ilyen modelleket, amelyek például propánnal (R290) működnek. A propán GWP-értéke 3, ami a jelenleg legtöbb lakossági készülékben használt R32-es hűtőközeg 675-ös GWP-értékénél lényegesen alacsonyabb.
„A propános hűtőközeggel üzemelő készülékek előnye, hogy a bennük használt hűtőközeg nagyon alacsony GWP-értékű, így környezetbarát. A propán viszont gyúlékonysága és robbanékonysága miatt lényegesen veszélyesebb, mint az R32. Ez egyrészt azt eredményezi, hogy a klímák és hőszivattyúk nagyobb méretűek lesznek, több anyagot – a hőcserélőben több rezet, a nagyobb készülékházban több acéllemezt, erősebb tömítéseket – tartalmaznak, így a költségük is magasabb lesz. Előírás lesz a szivárgásérzékelő alkalmazása is, a telepítés pedig nagyobb óvatosságot és speciális tudást kíván meg a szerelőktől. Az R32-vel működő készülékek gyártása nem szűnik meg teljesen, de csak kivételes helyszíneken lehet őket telepíteni. A 2026-os év gyakorlatilag az utolsó időszak lesz, amikor az R32-vel működő berendezések még széles választékban és korlátozások nélkül megvásárolhatók és telepíthetők” – mondja Zuggó Balázs.
A Daikin szakemberei üdvözítő megoldásnak tartják a különböző energiahatékonysági pályázatokat, amelyek szerintük jelentős lökést adtak az új beruházásoknak, ennek hatásaként pedig látható, hogy a támogatások mellett a lakosság egyre tudatosabban tervez és vált fűtési/hűtési rendszert, illetve gondolkodik komplex megújuló energiás megoldásban.
Forrás: Daikin Magyarország
Fotók: Daikin
