2024. március 20-án a Lurdy Ház konferenciaszintjén a MÉGSZ szervezésében immáron negyedik alkalommal került sor a Nagy épületek, intelligens technológiák szakmai napra, amelyen 15 előadás hangzott el.
A szakmai nap előadásai és előadói
- Összefoglaló az új F-Gáz rendelet módosításairól, Várkonyi Nándor elnök, HKVSZ
- Szellőzőgépek energetikai felújítási lehetőségei – A „retrofit” továbbgondolása,
Gohér Martin értékesítési képviselő, Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft. - Többszintes épületek önszabályozó, igényvezérelt szellőzése,
Czeilinger Ferenc szellőzéstechnikai tanácsadó, Aereco Légtechnika Kft. - Egyszerűen az energiahatékony működés érdekében – Siemens épületautomatika, Kántor Zoltán értékesítő mérnök, Siemens Zrt.
- Okos otthon vezérlési lehetőségek Fujitsu és Fisher hőszivattyús rendszerekkel, Kristóf György műszaki értékesítő, Columbus Klíma Kft.
- Felhőalapú szolgáltatások a Panasonic HVAC rendszereinél,
Bálint Balázs szervizvezető, Panasonic Heating & Ventilation Air-conditioning Europe - VRV rendszerek R32 hűtőközeggel, felkészülve a jövő kihívásaira,
Takarics László mérnök, Daikin Hungary Kft. - Forradalmi energiacsökkentő megoldások az ipari légkezelésben,
Ádám Zsombor ügyvezető, Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft. - Okos felületfűtés-szabályozás új és már meglévő rendszereknél,
Guba Roland mérnök, KAN-therm Hungary Kft. - Energiahatékony megoldások a szivattyútechnikában,Szeles István kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser, Grundfos South East Europe
- Hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek kötelezően előírt energetikai felülvizsgálata, Lenkovics László, tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar
- Energiahatékony kondenzációs sugárzó rendszerek, Szollár Péter szaktanácsadó, Pakole Kft.
- Nagyszámú, vegyes funkciójú ingatlanállomány üzemeltetési struktúrája az Államigazgatásban, Ari László főosztályvezető, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Ingatlanüzemeltetési Főosztály
- Az épületfenntartás és épületüzemeltetés feladatai, kihívásai, Pálfalvi Zsuzsa alelnök, Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége
- A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az épületgépészetben, Dr. habil. Kollár Csaba, tudományos főmunkatárs, Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Egyszerűen az energiahatékony működés érdekében – Siemens épületautomatika
Kántor Zoltán előadásának nyitó gondolata a következő volt: „Energiát használni csak ott és csak akkor és csak annyit, amennyi a kellő komfort eléréséhez kell.” Ebből az „annyi” feltételre sok tényező van hatással (az épület hőszigetelése, a hőtermelő hatásfoka, az automatika). Az „ott” és „akkor” feltételre szinte csak a megfelelő automatika van hatással. Ebből adódóan megítélése szerint az egyik leghamarabb megtérülő energetikai beruházás egy korszerű (és megfelelő) automatika használata.
Az automatizálás célja a nagyobb biztonság elérése (tűzjelzés, belépés-ellenőrzés), a komfort biztosítása, és az energiamegtakarítás. Világszerte az épületekben felhasznált energia az összes energia 40%-át teszi ki, vagyis az épületállományban hatalmas energiamegtakarítási-potenciál rejlik. Az épület életciklusa alatt a költségek 20%-a beruházásnál, 80%-a pedig az üzemeltetésnél jelentkezik, ez utóbbi fele energiaköltség, másik fele pedig karbantartási és egyéb költség. Az automatizálás nem oldja meg önmagában az összes problémát, hanem szükséges az építész és az épületgépész hatékony és konzultatív együttműködése is.
A továbbiakban rátért az MSZ EN ISO 52120-1:2022 szabványra, amely megmutatja, hogy egy épületen alkalmazott automatikai megoldás milyen szorzótényezővel befolyásolja az épület energiafogyasztását külön a hőenergia és külön az elektromos energia vonatkozásában. A szabványban szereplő faktorok jelentős mennyiségű szimuláción és mérési eredményeken alapulnak.
Például irodaépületek esetén a hőenergia vonatkozásában a leghatékonyabb „A” osztályú épületek esetén a szorzótényező 0,80, a legkevésbé hatékony „D” osztályú épület esetén pedig 1,51.
Az energiahatékonyság szerint:
az „A” osztályú épület olyan, ami megfelel magas energiahatékonyságú épületfelügyeleti rendszernek és műszaki épületüzemeltetésnek:
- hálózatba kötött épületautomatika automatikus igénygyűjtéssel és igényszabályozással,
- időzített karbantartási ciklus,
- energia monitoring (energiafelhasználás folyamatos figyelemmel kísérése),
- fenntartható energia optimalizáció jellemzi.
a „B” osztályú épület olyan, ami megfelel a továbbfejlesztett épületfelügyeleti rendszernek és néhány speciális műszaki épületüzemeltetés-funkciónak:
- hálózatba kötött épületautomatika automatikus igénygyűjtés és igényszabályozás nélkül,
- energia monitoring (energiafelhasználás folyamatos figyelemmel kísérése),
- nincs fenntartható energia optimalizáció jellemzi.
a „C” osztályú épület olyan, ami megfelel a standard épületfelügyeleti rendszernek:
- hálózatba kötött épületautomatika az elsődleges (primer) berendezéseknél, pl. kazánok, légkezelők csoportban, időjárásfüggő szabályozás,
- nincs elektronikus helyiségautomatizálás, csak termosztatikus radiátorszelepek vannak,
- nincs energia monitoring jellemzi.
a „D” osztályú épület olyan, ami olyan épületfelügyeleti rendszernek felel meg, ami nem energiahatékony. Az efajta rendszereket modernizálni kell. Új épületeket ilyen típusú rendszerekkel nem lehet építeni.
- nincs hálózatba kötött épületautomatika, pl. csak kazántermosztát van,
- nincs elektronikus helyiségautomatizálás,
- nincs energia monitoring jellemzi.
Fontos kiemelni, hogy a „C” osztályhoz tartozik az 1-es szorzótényező.
A szabvány alkalmazásáról a Siemens által készített 138 oldalas, angol nyelvű segédlet a https://sbms.hu/meg/EN52120-1.pdf linken tölthető le.
A szabvány címe magyarul: Épületek energetikai teljesítőképessége. Az épületautomatizálás és -vezérlés, valamint épületfelügyelet energetikai hozzájárulása. 1. rész: Általános keretrendszer és eljárások (ISO 52120-1:2021, 2022. szeptemberi helyesbített változat)
A Siemens által készített, az energiahatékonysági számításokat támogató Energy Performance Classification Tool szoftver pedig ingyenesen letölthető innen: https://epc.bt.siemens.com/epc
A szoftver segítségével meg lehet határozni:
- a százalékban kifejezett megtakarítási potenciált,
- a CO2-megtakarítást, és
- a pénzügyi megtakarítást.
Továbbá többféle finanszírozási modellt egymással össze lehet hasonlítani, és megtérülést lehet számítani. Végül a kapott eredményekről összefoglaló jelentést lehet kinyomtatni.
Az előadás második részében integrált rendszerekről, valamint mérésről és regisztrációról volt szó. Az integrált rendszerek pl. lehetővé teszik a mesterséges megvilágítás minimalizálását (redőnymozgatás és mesterséges világítás összhangja).
Energiahatékony megoldások a szivattyútechnikában
Szeles István kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser (épületgépész üzletág, Grundfos South East Europe) bevezetőjében elmondta, hogy 7/2006 TNM rendelet felváltó 9/2023 ÉKM rendelet előírásai szivattyútechnikai szempontból a következőket érintik:
- Statikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának beállítása kötelező,
- Dinamikus beszabályozószelep alkalmazása esetén a szelepek alapjelbeállítása mellett elegendő a szivattyú munkapontjának beállítása,
- A fűtési keringtető szivattyú energiahatékonysági mutatója ≤0,23 legyen.
(Az energiahatékonysági mutató számításánál figyelembe veszik a részterhelésen jelentkező változó igényeket. Az energiahatékonysági mutató egy viszonyszám, nem pedig egy abszolút mért jellemző. Az EEI=0,23 értékkel rendelkező szivattyú az EU által alapul vett referenciaértékhez képest csak 23 % elektromos teljesítményt vesz fel. Tehát minél kisebb a szivattyú energiahatékonysági mutatója, az annál energiahatékonyabb.)
- 300 m2 alapterület fölött kötelező a HMV cirkulációs szivattyú alapjelbeállítása.
Az előadó a szivattyúk pontos fordulatszámszabályozásának jelentőségét azzal emelte ki, hogy a szivattyúk 3. affinitási (arányossági) törvényének értelmében a teljesítményfelvételek hányadosa a fordulatszámok hányadosának harmadik hatványával egyenlő. Eszerint, ha a szivattyú fordulatszámát a duplájára emeljük, akkor a teljesítményfelvétele a nyolcszorosára nő, és fordítva, ha a szivattyú fordulatszámát a felére csökkentjük, akkor a teljesítményfelvétele az egynyolcadára csökken.
Az előadásban a továbbiakban bemutatásra került MIXIT keverőkör, amely egy előre gyártott, integrált szabályozási funkciókkal rendelkező keverőkör. A MIXIT fő komponenseihez tartoznak az integrált szelepmozgató és szabályozók, a beépített hőmérséklet- és áramlásmérők, a nyomásfüggetlen szabályozó szelep beszabályozási funkcióval, az integrált keringtető szivattyú és az integrált visszacsapó szelep.
A szelep és a szivattyú beállításai testreszabhatóak az igényeknek megfelelően, ezzel hatékonyabb szabályozást biztosítva. A telepítés és beállítás egyszerű és gyors. A vezérlőpanel és a dedikált alkalmazás lehetővé teszi a könnyű konfigurációt. Beépített terepi busz (BACnet, Modbus vagy GENIbus) segíti az egyszerű integrációt az épületfelügyeleti rendszerekkel. A MIXIT rendszer kiegészítő berendezések nélkül önállóan működhet épületekben, vagy akár alrendszereként nagyobb épületekben épületfelügyelet vezérlés mellett.
A MIXIT keverőkörének beállítása és szabályozása egyszerűen, felhasználóbarát módon történik. A vezérlés a saját vezérlőpaneljén és a dedikált alkalmazáson keresztül valósul meg. Az alkalmazás segítségével a következő funkciókat lehet elvégezni: beállítható, hogy a MIXIT két- vagy háromjáratú szelepként viselkedjen. Meghatározható az alkalmazás típusa, lehetővé téve az előnyös beállítások aktiválását az adott rendszerben. Konfigurálhatók különböző funkciók, mint például a külső hőmérséklet kompenzáció, a primer áramlás szabályozása és a hőteljesítmény határértéke. A rendszer üzemállapotának figyelése is lehetséges. Emellett lehetőség van működési időintervallumok ütemezésére és tartósan magas külső levegő hőmérséklet esetén a rendszer leállítására. A MIXIT szelepegysége vezeték nélküli kommunikációval veszi át az irányítást a szivattyú fölött, így nincs szükség további kábelezésre a MIXIT és a szivattyú között. A MIXIT rendszer alkalmas korlátozó funkciók alkalmazására és jegyzőkönyv készítésére is.
Energiahatékony kondenzációs sugárzó rendszerek
Szollár Péter előadásában ismertette, hogy az ipari épületek energiahatékony fűtési megoldásai közül kiemelkedik a gázüzemű sugárzófűtés, amely igen magas (92% fölötti) tüzeléstechnikai hatásfokkal működik, ezért kiválóan alkalmazható nagy terek fűtésére. A sugárzófűtések könnyen méretezhetők, és igen széles üzemeltetési környezetben használhatók. A Zenit 70+ márkanevű sötétsugárzójuk növelt sugárzási hatásfokkal rendelkezik, és fő alkotórészei a külső ernyő, az ezalatt található hőszigetelés és tükrösített poligonos ernyő, valamint az égőfej és a sugárzócsövek. A sötétsugárzókat a 12-58 kW közti teljesítménytartományban kínálják, azok magas sugárzási hatásfokkal (70%) működnek, amelyet a 60-100% közti modulációs szabályozás során is megtartanak. A sötétsugárzó kimenetéhez illeszthető a Zenit Condenser egység, amely akár egy idegen készülékhez is csatlakoztatható. A Condenser egységben történik meg az égéstermékben lévő vízgőz lekondenzálódása, és az abban lévő ventilátor a mennyezett alól elszívott meleg, 25-28 °C-os légréteget leszorítja a tartózkodási zónába. A Condenser hőcserélő hossza 2,3 m, annak belső elemei és külső burkolata INOX anyagból készülnek. Egy konkrét példán keresztül bemutatta, hogy egy hagyományos konvektív fűtéssel összehasonlítva a sugárzóernyős fűtéssel már azzal is mintegy 8% energiát meg lehet takarítani, hogy az utóbbi esetben azonos hőérzet eléréséhez a belső helyiséghőmérsékletet kb. 2 °C-szal alacsonyabb értéken lehet tartani, amely révén kisebb lesz a hőveszteség. A kondenzációs hő hasznosítása révén további 8%, a légréteg leszorítása miatt pedig akár 6,5% energiamegtakarítást lehet elérni. Mindezek együtt a hagyományos fűtéssel szemben 22-23 %-os megtakarítást eredményeznek.
Néhány további előadás-téma
Az F-gáz rendelet módosításáról Szalai Gabriella és Mészáros Fanni tollából az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2024/1. számában olvashat. A szellőzőgépek energetikai felújítási lehetőségeiről, és a mesterséges intelligencia épületgépészeti alkalmazásáról pedig az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2024/2. számában Nyárády-Berzsenyi Győző, és Dr. Kollár Csaba írtak szakcikkeket.
Dr. Vajda József
A teljes szakmai nap a MÉGSZ YouTube-csatornáján nézhető vissza:
