2023. november 1-től a 7/2006. (V. 24.) számú, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását szabályozó TNM-rendeletet felváltja a 9/2023. (V. 25.) ÉKM-rendelet, valamint a 176/2008. (VI. 30.) azonosítójú, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet módosítja a 200/2023. (V. 25.) kormányrendelet. Az új rendeletek szakmai közönséggel való megismertetése érdekében az Artifex Kiadó Kft. az Építésijog.hu portál szakmai szervezésében 2023. szeptember 27-én félnapos konferenciát rendezett.
A délelőtti konferencia
A délelőtti konferencia célja az új épületenergetikai követelmények bemutatása volt elsősorban a tervezők és a beruházók számára. Az itt elhangzott négy előadás a következő volt:
- dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője: Építési jogot érintő 2023. évi jogszabályváltozások,
- dr. Szalay Zsuzsa egyetemi docens, BME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék: A 2023 novemberétől hatályos energetikai tanúsítvány és az új épületenergetikai követelmények,
- dr. Nagy Balázs egyetemi docens, BME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék: Mi változik az energetikai tanúsítói munkában? Energetikai számítások az új rendeletek és szabványok szerint,
- Koncz Péter projektvezető, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.: Hogyan készül az új hiteles energetikai tanúsítvány?
Az új épületenergetikai követelmények
Dr. Szalay Zsuzsa előadása bevezetőjében elmondta, hogy a legfontosabb változások között van a követelmények kismértékű változása, jelentős felújítás esetén az enyhülése, a megújulóenergia-részarány helyett a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó követelmény bevezetése, a referenciaépület-módszer kiterjesztése, a teljes számítási módszer átfogó felülvizsgálata és kiegészítése a korszerű technológiák figyelembevételével, és új tanúsítványbesorolás alkalmazása.
2023-tól az épület besorolása kétféle skálán történik: az összesített energetikai jellemző és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerint, mégpedig a referenciaérték százalékának megfelelően. A referenciaérték a közel nulla követelménye.
A tanúsítvány hatályával kapcsolatban fontos változás, hogy annak érvényessége 10 évről 5 évre csökken. Továbbá ha a követelmény vagy a kategóriába sorolási módszertan változik, újból el kell végezni a besorolást, ha eladás vagy bérbeadás történik. A változást követő 60. napig használható a régi tanúsítvány.
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM-rendelet felépítése a következő:
Törzsszöveg
- melléklet: Általános követelmények
- melléklet: A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei
- melléklet: Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények
- melléklet: Új épületek alternatív rendszereinek vizsgálata
- melléklet: A referenciaépület meghatározása
- melléklet: A számítási módszer alapelvei
- melléklet: Súlyozó tényezők
- melléklet: Számítási eljárás távhőszolgáltatók számára
A számítási módszer a kormány honlapján érhető el, ide kattintva.
A dokumentumtárból letölthető 1. függelék a Számítási módszert, a 2. függelék pedig a Számítási módszer referenciaértékeit (az egész ország területére egységesen érvényes éghajlati adatokat) tartalmazza, köztük a különböző árnyékvetések havi bontású árnyékoltsági korrekciós tényezőit különböző tájolásokra és hajlásszögekre. Az ugyaninnen letölthető 630 oldalas „METEO” fájl pedig a nagy pontosságú, részletes számításokhoz órai bontásban tartalmazza a sugárzási, a hőmérséklet-, a páratartalom- és légnyomás-, valamint a szélsebesség- és szélirányadatokat, a többségét havi bontásban is.
Hatálybalépés és követelményrendszer
A rendelet 2023. november 1-én lép hatályba, mégpedig egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a 2023. október 31-ét követően bejelentett építési tevékenységre, valamint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a 2023. október 31-ét követően kérelmezett engedélyű építési tevékenységre.
A követelményrendszer továbbra is háromszintű. Az I. (elemi) szinten az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezői vannak előírva, mégpedig nem feltétlenül szigorúbb értékekkel. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, a transzparens szerkezet (üvegezés), annak távtartói és hasonló funkciójú szerkezetek hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. Újdonság, hogy nyílászárók hőátbocsátási tényezőjét a továbbiakban kétértékes jegyre kell megadni az EU-s szabványok szerint. A II. szint követelménye az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozik, a III. szinten pedig az épületre plusz az épületgépészetre van előírva az összesített energetikai jellemző követelményértéke. Ezen túlmenően külön meg kell felelni a nyári hővédelemre és az épülettechnikára vonatkozó követelményeknek, valamint a közel nulla energiájú épületeknél korábban alkalmazott megújulóenergia-részarány helyett a szén-dioxid-emisszióra vonatkozó követelménynek.
Nyári hővédelem
A nyári hővédelem tekintetében bizonyos definiált feltételek mellett a transzparens szerkezetek és a társított árnyékoló szerkezetek együttes összesített sugárzásátbocsátási képességének, valamint a külső akadályok miatti árnyékoltsági korrekciós tényező szorzatának bruttó felülettel súlyozott megengedett átlagértéke ≤ 0,3 legyen. A hosszú és bonyolult megfogalmazású mondat számszerű értelmezését megadó számítási képletet és az abban szereplő tényezők jelentését a rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza. A számítási képletben szereplő Fárny,i értékét, ami a külső akadályok miatti összesített árnyékoltsági tényezőt jelenti adott i tájolás és hajlásszög esetén július hónapban a Számítási módszer 2. függelék 1.3. pontjában található adatok alapján lehet meghatározni. Innen havi bontásban nyolcféle tájolásra, 90 és 30 fokos hajlásszögre, valamint különböző árnyékvető szögekre kiolvashatók a horizont, a vízszintes és a függőleges árnyékvetők hatását kifejező Fh, Fv és Ff árnyékoltsági korrekciós tényezők, amelyekből egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összesített árnyékoltsági tényező az előbbi három szorzataként számolható, vagyis:
Fárny = Fh ⋅ Fv ⋅ Ff
Az épülettechnikai rendszer elemi követelményei
Ezek a követelmények újdonságként kerültek bele a rendeletbe, és többek között a következőket tartalmazzák:
- a kondicionált terekben biztosítandó paraméterek tekintetében a korábbi konkrét klímaparaméterek kikerültek a rendeletből, ezek helyett ajánlott az MSZ EN 16798-1:2019 szabvány figyelembevétele, amelynek címe „Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek szellőztetése. 1. rész: Beltéri bemeneti paraméterek az épületek beltéri levegőminőségéhez, hőmérsékleti, világítási és akusztikai környezetéhez kapcsolódó energetikai teljesítőképességének tervezéséhez és értékeléséhez. M1-6 modul”,
- a légcserét – ha a szellőztetés nem nyílászáróval megoldott – szabályozott központi vagy decentralizált, elszívásos vagy hővisszanyerős szellőztetőrendszer kiépítésével kell biztosítani (sajnálatos módon a rendelet egyetlen épülettípusra vonatkozóan sem írja elő a gépi szellőztetés kötelező alkalmazását),
- ha egy új épületben az egy rendszerről ellátott fűtött vagy hűtött alapterület 100 m2-nél nagyobb, központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, 100 m2-nél kisebb alapterület esetén javasolt,
- a szabad hűtés lehetőségét biztosítani kell minden olyan esetben, amikor az épület adottságai ezt lehetővé teszik,
- változtak a fűtési és HMV-elosztóvezetékek hőszigetelési követelményei. A hőszigetelés minimális vastagsága 0,036 W/mK hővezetési tényezőre vonatkoztatva 22 mm belső átmérőig 19 mm, 22–35 mm között 30 mm, 35–100 mm között a belső átmérővel megegyező, 100 mm felett pedig 100 mm,
- pontosításra került a beszabályozásra és a cirkulációs szivattyú működtetésére vonatkozó előírás,
- az épületfelügyelet vonatkozásában, ha a műszaki feltételek lehetővé teszik, az egyéb rendeltetésű épületekben a 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket 2025. január 1-jéig fel kell szerelni épületautomatizálási és épületszabályozási rendszerrel.
Az összesített energetikai jellemző
Lakó és szállás jellegű épületek esetén az összesített energetikai jellemző követelményértéke nem megújuló forrásból, összevetve a referenciaépület értékével csak közel nulla energiaigényű (új) épület esetén:
Enren,fajl,max=0,8⋅Enren,fajl,REF=76 kWh/m2⋅év,
Enren,fajl,REF=95 kWh/m2⋅év,
konkrét számértékkel van megadva. Ugyanerre az esetre a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás követelményértéke:
ECO2,fajl,max=0,8⋅ECO2,fajl,REF=20 kg/m2⋅év
ECO2,fajl,REF=25 kg/m2⋅év,
ugyancsak konkrét számértékkel van megadva. Egyéb rendeltetés esetén pedig:
Enren,fajl,max=0,8⋅Enren,fajl,REF és
ECO2,fajl,max=0,8⋅ECO2,fajl,REF
Energetikai számítások az új rendeletek és szabványok szerint
Dr. Nagy Balázs előadásában elmondta, hogy a közel 50 európai szabványt tartalmazó ún. EPB-szabványok alkalmazásával részletesebb számításokra lesz lehetőség, ezekkel (szinte) minden eset kezelhető, és alkalmazásuk biztosítja az átláthatóságot. Segédtáblázatok az EPB-centerben érhetők el, ide kattintva. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az EPB-szabványok teljes körű alkalmazása csak opcióként lehetséges. Nemzeti számítási módszertan és alapelvek kidolgozására van szükség, amelyet a 9/2023. ÉKM-rendelet számítási függelékei tartalmaznak.
A számítási módszer alapelvei
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tervező az épület energetikai jellemzőinek meghatározására részletes vagy egyszerűsített számítást alkalmazhat. Részletes számítási módszerként a Magyar Szabványügyi Testület energetika és hőátvitel (ICS: 27), valamint az építőanyagok és építés (ICS: 91) szakterületén közzétett érvényes szabványai alkalmazhatók. Az egyszerűsített módszert a Számítási módszer 1. függeléke ismerteti. Az egyszerűsített és részletes módszerek alkalmazása között számítási lépésenként a tervező szabadon dönthet. Az alkalmazott szabványokra a Számítási módszer hivatkozhat, vagy a szabvány részletei a Számítási módszerben egyenértékű módszerként átvezethetők. Részletes számítási módszerként a tervező dinamikus szimulációs módszereket is alkalmazhat. Dinamikus szimuláció alatt az épület és az épülettechnikai rendszer időben változó viselkedésének modellezésére alkalmas számítógépes modellezési eljárást értjük, mely képes figyelembe venni a dinamikusan változó külső és belső (igényoldali) hatásokat. Ehhez a rendelet részletesen ismerteti azon feltételeket és adatokat, amelyek a szimuláció egyenértékűségének biztosításához szükségesek, így különösen a számítási profiladatok vagy a szimulációhoz szükséges, referenciaként értelmezhető meteorológiai adatok órai bontásban megadva.
A határolószerkezetek, a nettó hőenergia-igény, az épülettechnikai rendszerek energiafelhasználásának számításai és a termikus zónázás szabályai
Az előadó a továbbiakban ismertette a határolószerkezetekre vonatkozó számításokkal, a fűtés/hűtés éves nettó hőenergiaigényének számításával, az épülettechnikai rendszerek energiafelhasználásának számításával, valamint a termikus zónázás szabályaival kapcsolatos tudnivalókat.
A termikus zónázással kapcsolatban elmondta, hogy az épület egy termikus zónaként kezelhető, bizonyos kivételekkel (pl. különböző használati feltételek, különbségek az épülettechnikai rendszerben, jelentős eltérés a hőmérlegben). A számításokat zónánként kell végezni, majd a zónák eredményeit összesíteni. A zónákat két fő típusba kell besorolni, egyrészt vannak a kondicionált zónák előírt belső hőmérséklettel, másrészt pedig a nem kondicionált zónák. A zónákra osztás lépései a következők:
- helyiségek kategóriába sorolása a fő funkció alapján, zónákba sorolás,
- felosztás az épülettechnikai rendszerek alapján,
- összevonás hasonló használati feltételek esetén,
- (további) felosztás a hőegyensúly szempontjából,
- egyszerűsítés kis méretű zónák esetén,
- egyszerűsítés nagyon kis méretű zónák esetén.
Néhány számítási részlet ismertetése
Ablakok és ajtók hőátbocsátási tényezője
Az ablakok és ajtók átlagos hőátbocsátási tényezőjének meghatározásánál pontosabb módszert kell alkalmazni, és külön-külön figyelembe kell venni az üvegezés, az átlátszatlan panel, a keret (tok és szárny) hőátbocsátási tényezőjét, a keret és az üvegezés csatlakozásának, a keret és az átlátszatlan panel csatlakozásának, az üvegezésben elhelyezett merevítőprofil (távtartó) és az üvegezés csatlakozásának összesített vonal menti hőátbocsátási tényezőjét, valamint az egyes szerkezetek felületét és a csatlakozási hőhidak hosszát. A számításokat két tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
Csatlakozási hőhidak
A csatlakozási hőhidak hatását az egyszerűsített módszer alkalmazása esetén korrekciós tényező alkalmazásával kell meghatározni. A korrekciós tényező értéke attól függ, hogy a vizsgált határoló szerkezet gyengén, közepesen vagy erősen hőhidas-e. Az előbbi három csoportba való besorolás a hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) alapján történik külön a külső falakra, a lapos tetőkre és a beépített tetőtereket határoló szerkezetekre. Külső falak esetén a besorolást a pozitív falsarkok, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak stb. hosszának fajlagos mennyiségét figyelembe véve kell elvégezni.
A szellőzési hőátviteli tényező meghatározása
Mind természetes, mind gépi szellőzés esetén a szükséges légcsereszám, illetve frisslevegő-térfogatáram mellett figyelembe kell venni a filtrációból származó légcsereszámot is. A filtrációs légcsereszám nulla értékkel helyettesíthető, ha rendelkezésre áll olyan légtömörségmérési eredmény (blower-door teszt), amely például 1500 m3-nél kisebb épülettérfogatra természetes szellőzés esetén n50 ≤ 2 1/h, gépi szellőzés esetén pedig n50 ≤ 1 1/h éréket eredményezett. Az n50-érték a külső és a belső tér között a teszt során mesterségesen létrehozott, 50 Pa nyomáskülönbség mellett meghatározott légcsereszámot jelenti.
Függőleges tengelyen: elszívott térfogatáram (m3/h)
Vízszintes tengelyen: depresszió az épületben (Pa)
A fűtés nettó hőenergia-igénye és a hasznosítási tényező
A fűtés nettó hőenergia-igényének számításánál a veszteségek összegéből le kell vonni a nyereségek összegének hasznosítási tényezővel való szorzatát. A veszteségeket a transzmissziós és szellőzési veszteségek, a nyereségeket pedig a szoláris és belső hőnyereségek adják. A hasznosítási tényező a hőnyereségek és hőveszteségek arányától függően számolható. Nyilvánvaló, hogy ha egy épületnek nagy a hővesztesége, és kicsi a hőnyeresége, akkor a nyereségek nagyobb hányada hasznosítható, mint fordított esetben.
Teljesítménytényezők
Az új rendelet az egyszerűsített módszerrel való számításhoz egy sor, az ErP-irányelv hatályán kívüli, egyéb berendezés teljesítménytényezőjét is megadja. Ezek a berendezések a következők: elektromos hősugárzó/elektromos fűtőfilm, elektromos kazán, elektromos hőtárolós kályha, fatüzelésű cserépkályha, kandalló (hagyományos, zárt és nyitott), egyedi fűtés kályhával, valamint különböző szabályozástechnikai felszereltségű nyílt és zárt égésterű gázkonvektorok.
Talajhőcserélő és napelemes áramtermelés
Az 1. függelékben leírt egyszerűsített módszer lehetőséget ad a szellőzőlevegő talajhőcserélőben való előmelegítésének számítására, mégpedig táblázatból kivehető adatok segítségével, amelyek különböző térfogatáramokra és különböző fektetési hosszúságokra vannak megadva.
Az 1. függelékben leírt egyszerűsített módszer lehetőséget ad a napelemek energiatermelésének gyors számítására is. A számítás a fajlagos napelemtermelés (kWh/év/kWp) alapján történik, amelynek értékei Magyarország teljes területére vonatkozóan, a hajlásszög és a tájolás függvényében, táblázatban vannak megadva.
Dr. Vajda József
További információ a témában ebben a cikkben!
Kiemelt kép: Freepik
