Mikor van szükség kéménymagasításra? Hogyan alakul egy új hőszivattyús rendszer meglévő gázkazános rendszerrel szembeni megtérülése? Gyűjtő égéstermék-elvezető rendszereknél megengedett-e a turbós/kondenzációs kazánok vegyes üzeme?
A szakmai nap programja
A „VIII. Gáz- Fűtés- és Kéménytechnikai Szakmai Nap” a MÉGSZ rendezésében a Kéményjobbítók Országos Szövetsége partnersége mellett 2026. október 28.-án Budapesten, a Lurdy Konferenciaközpontban került megrendezésre. A programot Kirch Ervin, a MÉGSZ elnöke és Murányi Sándor alelnök vezette le. A szakmai nap előadásai megnézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján. A rendezvényen 11 előadás hangzott el, amelyek közül hármat kiemelve közöljük azok legfontosabb gondolatait.
1. Egy kémény – két szakma, közös felelősség.
Gáz- és kéménytechnikai együttműködés kéménymagasítások és tetőtér-beépítések során, Lakner Kornél cégvezető, Kamin Group Kft.
2. Újdonságok a Tricoxtól, Viola Krisztián, ügyvezető igazgató, Coxtherm Kft.
3. Megoldás társasházi gyűjtőkéményekre: SIME UNIQA Revolution, ErP képes turbós üzemű gázkészülék, Szolnoki Péter gépészmérnök, Két Kör Kft.
4. Időtálló fűtési megoldások a Pipelife-tól, Klenik Zsolt, Pipelife Hungária Kft.
5. Új kisteljesítményű BAXI kondenzációs gázkazánok A BAXI Century és BAXI Compact készülékek alkalmazása a gyakorlatban, Ázsóth Tamás termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Ép-Gépész Holding Kft.
6. R290-es hőszivattyú illesztése fűtési rendszerekbe – Innovatív megoldások a Fisher Aquanova új generációjával, Lánczi János, főmérnök, Columbus Klíma
7. FLOWAIR megoldások. Esettanulmány a FLOWAIR megoldásairól! Miklecz Kornél cégvezető, Flowair magyarországi képviselet
8. Gázüzemű és hibrid rendszerek az épületgépészetben, Pötör Balázs, Robert Bosch Kft.
9. Hogyan hűthetünk forró vízzel? Ad- és abszorpciós megoldások akár hibrid rendszerben is, Reményi Gábor cégvezető, Heizer Hungary Kft.
10. Ideális, és jogszabályoknak megfelelő csapatmunka, és eljárásrend a gyűjtőkéményekre kapcsolódó tüzelőberendezések cseréje esetén, Keszthelyi István tervező, CKP-Mérnök Kft., Kéményjobbítók Országos Szövetsége
11. Az MBSZ és az OTÉK (TEKA) változásai, aktualitások,
Murányi Sándor MÉGSZ alelnök, Gázipari Szakági Műszaki Szakbizottság tagja
Egy kémény – két szakma, közös felelősség
Gáz- és kéménytechnikai együttműködés kéménymagasítások és tetőtér-beépítések során
Lakner Kornél bevezetőjében elmondta, hogy kéménymagasításra a szomszédos magasabb épületek, és tetőtérbeépítések esetén van szükség. A kéménymagasítás történhet toldatokkal, és hozzájuk kapcsolódó tartószerkezetekkel, ventilátorral, vagy anélkül, és adott esetben fűtéskorszerűsítéssel és egyéb elektromos megoldásokkal együtt. A kéménymagasítás során meg kell újítani a kéményfejeket és a kéményseprő járdákat, és szükség lehet új kéménybélelések, de akár új készülékek kivitelezésére is.
Néhány tény és gondolat az előadó elmúlt 23 évből származó tapasztalataiból:
- „A kéménymagasítások, tetőtérbeépítések során évente 200-300 db. egyszerűsített készülékcsere, fűtéskorszerűsítés biztosan történik.
- A gázszerelő alvállalkozóink nem mennek fel a tetőre, nem akarnak gázkészülék részeként kéményt bélelni, minket kérnek meg, hogy végezzük el a feladatot.
- A gázszerelőink nem akarnak kéményfejet, tetőjárdát építeni.”
Véleménye szerint, ha nincs rend a szabályozásban, akkor azt a gázos és kéményes szakma képviselőinek közösen kell kialakítani, és a valóságban nincs „háború” a két szakma képviselői között, mindkét szakmának a megrendelő érdekeit kell szem előtt tartani.
Gázüzemű és hibrid rendszerek az épületgépészetben
Pötör Balázs előadásának bevezetőjében áttekintette egy meglévő fűtési rendszer hőszivattyúval való bővítésének tervezési és kivitelezési lépéseit. Ezek a következők:
- a megfelelő teljesítményű gép kiválasztása,
- a meglévő hőleadók fajtájának meghatározása (padló-, radiátoros-, konvektoros, vagy fan-coilos fűtés),
- a rendelkezésre álló elektromos teljesítmény meghatározása,
- a puffertartály méretének meghatározása, a tartály bekötése, a szabályozók elhelyezése, a kompresszor élettartamának figyelembevétele,
- a szabályozás megtervezése,
- a kültéri egység helyének megválasztása,
- a zajproblémák kezelése,
- a beüzemelési hibák elkerülése.
A bivalens (másodlagos) hőtermelő, vagyis a gázkazán üzemmódjának beállítási lehetőségei:
- soros: a rendszer bizonyos hőfok alatt átvált a másodlagos hőtermelőre,
- kizárólagos: csak a másodlagos hőtermelő üzemel,
- párhuzamos: ha már nem elegendő a hőszivattyú teljesítménye, akkor a hőszivattyú a beltéri egységben lévő keverőszelep segítségével a másodlagos hőtermelő felől érkező hőenergiát bekeveri,
- hibrid: a villamos energia és a gáz energiaárának aránya alapján a hőszivattyú vezérlése mindenkor a gazdaságosabb berendezést üzemelteti. Ezzel összefüggésben fontos tudni, hogy a hőszivattyú beltéri egysége képes külső jel fogadására (akár az épületfelügyelettől), amivel tiltani lehet a másodlagos hőtermelőt (gázkazánt), ha mondjuk elfogyasztottuk a rezsicsökkentett gáz-mennyiséget, és onnantól csak hőszivattyús üzemet szeretnénk engedélyezni.
Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy egy meglévő gázkazános rendszer bivalens rendszerré való átalakítása során hogyan alakulnak a fűtési költségek 2026-os árakon 100 kWh fűtési hőenergiára számolva.
| energiahordozó, és annak egységára | 100 kWh hőenergia ára | legolcsóbbhoz képest |
| földgáz piaci áron (kb. 750 Ft/m3) | 7978 Ft. | 14,24-szeres |
| elektromos fűtés (fűtőkábel, hősugárzó, elektromos kazán, infrapanel, svéd fűtőpanel) A1 tarifával (70,1 Ft/kWh) | 7010 Ft. | 12,51-szeres |
| hőszivattyú/klíma (SCOP=4,2) A1 tarifával (70,1 Ft/kWh) | 1670 Ft. | 2,98-szoros |
| földgáz rezsicsökkentett áron (kb. 110 Ft/m3, 1729 m3-ig) | 1100 Ft. | 1,98-szoros |
| hőszivattyú/klíma (SCOP=4,2) H tarifával (23,52 Ft/kWh) | 560 Ft. | 1-szeres |
A táblázat adataiból látható, hogy a legolcsóbb és a legdrágább megoldás között akár 14-szeres árkülönbség is lehet.
A következő táblázatban az előadó az új hőszivattyús rendszer meglévő gázkazános rendszerrel szembeni megtérülés számítását mutatta be, három különböző épületnagyság, illetve gázfogyasztás esetére.
| éves gázfogyasztás | 1000 m3 | 2000 m3 | 3000 m3 |
| éves felhasznált hőenergia | 10.000 kWh | 20.000 kWh | 30.000 kWh |
| épület fűtési méretezési hőszükséglete (200-as szabály) | 5 kW | 10 kW | 15 kW |
| javasolt hőszivattyú | 7 kW | 12-13 kW | 17 kW |
| hőszivattyú és gépészeti elemek ára | 2,1 millió Ft. | 2,4 millió Ft. | 2,65 millió Ft. |
| kivitelezés és beüzemelés ára | 2,2 millió Ft. | 2,5 millió Ft. | 2,7 millió Ft. |
| összesen | 4,3 millió Ft. | 4,9 millió Ft. | 5,35 millió Ft. |
| éves gázszámla 1750 m3-ig 110 Ft/m3, utána 750 Ft/m3 | 110 ezer Ft. | 412 ezer Ft. | 1.162 ezer Ft. |
| hőszivattyú/klíma áramköltség (SCOP=4,0) H tarifa (23,52 Ft/kWh) | 51,2 ezer Ft. | 117,6 ezer Ft. | 176,4 ezer Ft. |
| éves megtakarítás | 58,8 ezer Ft. | 294,4 ezer Ft. | 985,6 ezer Ft. |
| megtérülési idő | 73 év | 16,6 év | 5,4 év |
Az előadó a hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban a következő végkövetkeztetéseket vonta le:
- Meglévő gázos rendszerek hőszivattyúsra való átalakítása gazdaságossági elven, energetikai pályázatok nélkül csak nagyobb rendszerek (13 kW feletti fűtési hőveszteségű épületek) esetében gazdaságos.
- Nagyobb hőveszteségű épületek (új építésnél nagyobb alapterület, vagy meglévőnél kisebb, nem hőszigetelt épület) esetében a HMV felhasználás nagysága alapvetően nem befolyásolja a hőszivattyú megtérülését.
- Kisebb hőveszteségű épületek esetében a megtérülés nagyban függ a hőleadó felülettől (a fűtési előremenő hőmérséklettől).
- Kisebb hőveszteségű épületek esetében (általában új építésű ingatlanok) a HMV fogyasztási szokások nagyban befolyásolják a megtérülést. Minél alacsonyabb hőmérsékletű a HMV-igény, annál rövidebb a megtérülési idő.
Ideális, és jogszabályoknak megfelelő csapatmunka, és eljárásrend a gyűjtőkéményekre kapcsolódó tüzelőberendezések cseréje esetén
Keszthelyi István rámutatott arra, hogy hazánkban alapvetően kettő, különböző gyűjtőkémény-fajta létezik, a nyitott égésterű, gravitációs, jellemzően egycsatornás gyűjtőkémény, és a zárt LAS gyűjtőkémény. Az előbbit továbbra is fókuszban kellene tartani, mert a 2009-es felújítási hullám után még bőven maradtak ilyen rendszerű, felújítatlan kémények.
Ideális esetben az ügyfél tudja, hogy egy lakásfelújítás során (például egy gyűjtőkéményes készülékcsere esetén) egy bonyolult folyamatba kezd bele, amelynek felelőse a tervező. A gyűjtőkémények esetén nem mindegy, hogy mit tesz az egyén, mert ezzel hat másokra is. Fontos, hogy a munkának legyen tervezője, aki végig viszi az egész folyamatot, beszerzi a szükséges adatokat, és koordinálja az érdekelteket.
Gyűjtőkéményes készülékcsere esetén a tervező koordinációjával végzett munkafolyamat a következőket foglalja magában:
- felmérés, kéménykataszter beszerzése, teljes körű előzetes vizsgálat,
- a kémény üzemmódjának megválasztása, valamennyi csatlakozó készülék figyelembevételével,
- a kazánüzem lehetséges típusainak elemzése,
- méretezés elkészítése,
- egyéb feltételek (pl. kondenzátum-elvezetés) kidolgozása,
- kivitelezőkkel, szakszolgáltatókkal való egyeztetés (kéményseprő nyilatkozatok),
- műszaki átvételek, bejelentés.
Gyűjtőkéményes készülékcseréknél biztos és optimális megoldásnak tartja a C43 típusú gázfogyasztó készülékek beépítését.
Előadásában a műszaki háttér tisztázása érdekében megemlített pár műszaki érdekességet:
Nyomáslefutások: minden kémény nyitott vége atmoszférikus nyomáson van, azaz a kitorkolási nyomáshoz igazodik minden égéstermék-elvezető.
Nyomáslefutások a bekötésnél: minden bekötés nyitott vége a főcsatorna nyomásán van, azaz a kitorkolási nyomáshoz igazodik a főcsatorna, és ahhoz minden bekötőszakasz nyomása. A ventilátor pedig a jelleggörbéje szerint a mennyiséget változtatja.
A tipikus ventilátor-jelleggörbék és ellenállások meghatározott módon alakulnak, más tömegáramok alakulnak ki turbós és mások kondenzációs kazánoknál. Turbós kazánoknál a tipikus hőfok és mennyiségi paraméterek üzem közben: 150 °C/70 kg/h – 70 °C/70 kg/h, kondenzációsnál pedig: 70 °C/40 kg/h – 40 °C/5 kg/h. További számításokkal bemutatta, hogy kondenzációs kazánoknál a huzat 30-40%-kal csökken a turbós kazánoknál mérhetőhöz képest.
Arra a gyakorlati kérdésre, hogy gyűjtő rendszereknél jó-e a turbós/kondenzációs vegyes üzem, a következő választ adta:
- Az MSZ 845:2012 szerint kérdéses, de nem definiált.
- Az SZME-G 2022. 12. 18. erre tételesen és pontosan tér ki: „Közös, vagy gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó, első indexében azonos, és második indexében 2-es, vagy 3-as típusok vegyes telepítésének elvi akadálya nincs. A második indexében is azonos típusú gázfogyasztó készülék telepítése az ilyen ábrák szerint lehetséges akkor is, ha az ábrán vegyesen szerepel a második indexében 2-es vagy 3-as típusú gázfogyasztó készülék.”
Az előadó megjegyzése a fentiekhez: a szabványok, a KIMI (Kéményseprő-ipari Műszaki Irányelv), az SZME-G alkalmazása önkéntes, és a tervező dönti el, hogy alkalmazza-e bármelyiket is. Csak a jogszabályok kötelezőek!
Történtek új fejlemények a piac előnyére, ennek eredményei:
- a bizonytalan és rossz csappantyúk helyett a maiak megfelelőek,
- a készülékindulási problémák jó része eltünik,
- kedvező a versenyhelyzet minden szempontból.
Dr. Vajda József
