A német épületenergetikai törvény (Gebäudeenergiegesetz), a GEG 2024 épületgépészeti előírásai rövid idő alatt a német energia- és klímapolitikai viták középpontjába kerültek. A 2026. július 28-án kihirdetett új Gebäudemodernisierungsgesetz (GModG) átnevezi és részben érdemben módosítja ezt a szabályozási rendszert. Az alábbi összehasonlítás a már hatályát vesztett GEG és az új GModG egyes, épületgépészeti szempontból releváns rendelkezéseit veti össze, és bemutatja, hogy hol maradt fenn a GEG 2024 logikája, és hol történt valódi irányváltás. A szakmagyakorlók számára nyilván tanulságos nemcsak az új törvény, hanem a változások irányának megismerése is. A könnyebb követhetőség érdekében a GModG 2026 szerinti eltérések dőlt betűvel szerepelnek.
A fűtőberendezéssel kapcsolatos általános követelmények
GEG 2024: Épületekbe kizárólag olyan fűtőberendezés telepíthető és helyezhető üzembe, amely a berendezés által termelt hőenergia legalább 65%-át megújuló energiából vagy nem elkerülhető hulladékhőből állítja elő (nem elkerülhető hulladékhő pl. az áramtermelő gázmotorok működése esetén a robbanó égés során felszabaduló hő). Egy fontos kiegészítés az előbbiekhez:
Az olyan meglévő épületekben, amelyek olyan településen találhatók, amelyben 2024. január 1-jén százezernél több lakos volt bejelentve, 2026. június 30-ig a meglévő hőtermelő berendezés cserélhető egy olyan készülékre, amely nem elégíti ki a megújuló energiák használatára vonatkozó 65%-os követelményt, vagyis be lehet szerelni gázkazánt. A százezernél kisebb lakosszámú településekre az előbbi határidő 2028. június 30-ra tolódik ki. Ez előrevetíti a 100%-os hidrogén jövőbeli jelenlétét a gázelosztó hálózatokban.
GModG 2026: A meglévő épületek fűtéscseréjénél megszűnik a GEG 2024 sarkalatos, a beépített rendszerre közvetlenül előírt 65%-os megújulóenergia-követelménye. A GModG a tulajdonos számára több egyenrangú megoldási utat sorol fel: gáz-, olaj- vagy folyékonygáz-tüzelés, elektromos hőszivattyú, napkollektor, biomassza vagy zöld, kék, narancs és türkiz hidrogén, hibrid rendszer, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, közvetlen villamos fűtés, hőszolgáltató hálózatra való csatlakozás, illetve más innovatív megoldás. A gáz-, olaj- vagy folyékonygáz-tüzelésű berendezések meglévő épületekbe továbbra is beépíthetők, de a 2026. július 29. után telepített rendszereknél 2029-től 10%, 2030-tól 15%, 2035-től 30%, 2040-től pedig 60% biogén vagy klímasemleges tüzelőanyag-részarányt kell biztosítani. A szabályozás súlypontja tehát a berendezés technológiájáról fokozatosan az energiahordozó dekarbonizációjára kerül.
A hőszivattyú használatával szembeni követelmények
GEG 2024: Egy vagy több elektromos hőszivattyú beépítésénél a megújuló energiák használatára vonatkozó 65%-os követelmény teljesítettnek tekinthető, ha egy vagy több hőszivattyú fedezi az épület vagy az épületcsoport hőigényét.
GModG 2026: Az elektromos hőszivattyú továbbra is önálló, kifejezetten nevesített fűtéscsere-opció, de már nem azért minősül megfelelőnek, mert automatikusan teljesíti a 65%-os szabályt. Ez a technológia a többi megengedett megoldással azonos jogi szinten jelenik meg. Ez nagyobb tervezői szabadságot ad, ugyanakkor a gazdaságosságot, a tervezett előremenő hőmérsékletet, az épület hővédelmét és a villamos csatlakozási feltételeket továbbra is rendszerszinten kell értékelni.
A hőszivattyúval és a napkollektoros hibridfűtéssel szembeni követelmények
GEG 2024: A hőszivattyú hőteljesítménye bivalens párhuzamos vagy bivalens részben párhuzamos üzemmódban legalább 30%-a legyen az ellátott épület vagy épületrész méretezési teljesítményigényének, bivalens alternatív üzemmódban pedig legalább 40%-a.
A napkollektoros hibridfűtésnek, amely egy napkollektoros berendezésből és egy gáz, biomassza vagy folyadék-halmazállapotú tüzelőanyaggal tüzelő berendezésből áll, a következő követelményeknek kell megfelelnie:
A napkollektoros rendszer apertúrafelülete legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület esetén legalább 0,07 m2 legyen az épület hasznos alapterületére vonatkoztatva. Több mint két lakást tartalmazó lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület esetén pedig a napkollektoros rendszer apertúrafelülete 0,06 m2 legyen az épület hasznos alapterületére vonatkoztatva. Vákuumcsöves kollektorok esetén ez a minimális felület 20%-kal csökkenthető.
GModG 2026: A hőszivattyús hibrideknél a korábbi 30%-os, illetve bivalens alternatív üzemben 40%-os teljesítményarány lényegében megmarad, de már a fosszilis berendezésekre előírt fokozatos zöldtüzelőanyag-kvóta teljesítésének egyik lehetséges módjaként. A GModG szövegében nem jelenik meg változatlanul a GEG 2024 valamennyi részletszabálya, így például a hőtermelők kötelező távoli vezérelhetősége és a csúcshőtermelő kondenzációs kivitele. A napkollektoros rendszer a 2029–2034 közötti kvótakötelezettséget meghatározott apertúrafelülettel teljesítheti: legfeljebb kétlakásos épületnél 0,04 m2/m2, nagyobb lakóépületnél 0,03 m2/m2. Újdonság, hogy a kvótakötelezettség teljesítésébe megfelelő, legalább 73%-os hővisszanyerési hatásfokú, legalább 10-es elektrotermikus erősítési tényezőjű, az egész épületet ellátó szellőzőrendszer is beszámítható. (Az elektrotermikus erősítési tényező a visszanyert hőenergia, és az ennek érdekében felhasznált villamos energia hányadosa.)
Hőszivattyúk felülvizsgálata és optimalizálása
GEG 2024: A legalább hat lakásból vagy hat egyéb önálló rendeltetési egységből álló épületet ellátó hőszivattyúkat, amelyeket 2023. december 31. után szereltek be, egy teljes fűtési szezon után, de legkésőbb az üzembe helyezést követő két éven belül üzemi vizsgálatnak kell alávetni. Ez nem vonatkozik a HMV-hőszivattyúkra és a levegő-levegő hőszivattyúkra. Az üzemi vizsgálatot legalább ötévente meg kell ismételni a távfelügyelettel nem rendelkező hőszivattyúk esetében. Az üzemi vizsgálat főképpen a hidraulikai beszabályozás elvégzésének és a rendszer szabályozási paramétereinek ellenőrzését foglalja magában.
GModG 2026: A módosító törvény a hőszivattyúk üzemi vizsgálatára és optimalizálására vonatkozó alapvető rendszert nem helyezi hatályon kívül. Ezért a legalább hat rendeltetési egységet ellátó berendezéseknél továbbra is meghatározó marad a hidraulikai beszabályozás, a szabályozási paraméterek, a hőmérsékletek, az éves teljesítménytényező és a rendszerkomponensek dokumentált ellenőrzése. Ezen a területen inkább folytonosság, mint paradigmaváltás figyelhető meg.
Kazánok üzemeltetési tilalma
GEG 2024: Az épületek tulajdonosai nem üzemeltethetik tovább a folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő, 1991. január 1. előtt telepített vagy üzembe helyezett kazánjaikat. Az épületek tulajdonosai a telepítésüktől vagy üzembe helyezésüktől számított 30 év elteltével nem üzemeltethetik a folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő, 1991. január 1-jén vagy azt követően telepített vagy üzembe helyezett kazánjaikat. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak többek között az alacsony hőmérsékletű kazánokra és a kondenzációs kazánokra. A meglévő kazánok legkésőbb 2044. december 31-ig továbbra is üzemeltethetők fosszilis tüzelőanyaggal.
GModG 2026: Itt jelentős enyhítés történik: a korábbi, régi kazánokra és a GEG 30 éves üzemidőre épülő 72. §-a a GModG későbbi hatálybalépési lépcsőjében megszűnik. A szabályozás a berendezés életkora helyett elsősorban az újonnan beépített fosszilis fűtésekhez kapcsolódó, időben növekvő megújuló vagy klímasemleges tüzelőanyag-részarányt alkalmazza. Ez nem a fosszilis üzem korlátlan fenntartását jelenti: a törvény 2045-re teljes tüzelőanyag-dekarbonizációt irányoz elő.
Követelmények a közvetlen elektromos fűtés használatával szemben
GEG 2024: Közvetlen elektromos fűtés új építésű épületbe csak abban az esetben telepíthető és helyezhető üzembe, ha az épület az építési hővédelemmel szembeni követelmények értékénél legalább 45%-kal kisebb értéket produkál. Meglévő épületnél alapesetben elegendő a legalább 30%-kal kisebb érték.
GModG 2026: Az új lakóépületben továbbra is csak akkor alkalmazható közvetlen villamos fűtés, ha az épület hővédelmi követelményeit legalább 45%-kal túlteljesíti; a legfeljebb kétlakásos, részben tulajdonos által lakott épület kivétel marad. Meglévő lakóépületnél a GModG új 46. §-a általánosan legalább 30%-os hővédelmi túlteljesítést ír elő.
A napkollektoros berendezéssel szembeni követelmények
GEG 2024: Amennyiben folyadékos napkollektoros rendszert szerelnek be, akkor az abban lévő kollektorok vagy a rendszer az európai Solar Keymark vizsgálati tanúsítvánnyal kell rendelkezzenek, ha CE-jelölés a 2009/125/EG irányelv, és az azt módosító 2012/27/EU irányelv alapján nincs kötelezően előírva.
GModG 2026: A Solar Keymark tanúsításra vonatkozó műszaki alapkövetelmény érdemben változatlanul fennmarad. A napkollektor szerepe ugyanakkor kibővül: nemcsak önálló vagy hibrid hőtermelő, hanem a fosszilis berendezésekhez kapcsolódó, 2029-től növekvő klímasemleges részarány teljesítésének egyik igazolható eszköze is.
A biomasszával és a hidrogénnel szembeni követelmények, beleértve az azokból előállított származékokat is
GEG 2024: A folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokkal működő fűtőberendezés üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a berendezés által megtermelt hőenergia legalább 65%-a biomasszából, zöld- vagy kékhidrogénből (beleértve az azokból előállított származékokat is) származzon. A fűtőberendezés üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy az alkalmazott folyékony biomassza kielégítse a fenntartható előállítás és a Biomassza Fenntarthatósági Rendelet mindenkor érvényes változatának követelményeit.
GModG 2026: A GEG 2024 egységes, legalább 65%-os biomassza-, zöld- vagy kékhidrogén-részaránya helyett a GModG lépcsőzetes kvótát vezet be a gáz-, olaj- és folyékonygáz-üzemű fűtéseknél. A beszámítható energiahordozók köre bővül: a zöld- és kékhidrogén mellett a narancs- és türkizhidrogén, továbbá a biometán, bioolaj és biogén folyékonygáz is megjelenik. A beszállítóknak igazolást kell adniuk, a tulajdonosnak pedig az elszámolásokat és igazolásokat meg kell őriznie. A megfelelés így egyre inkább dokumentált energiahordozó-ellátási kérdéssé válik.
Az épületautomatizálással szembeni követelmények
GEG 2024: Az olyan, nem lakás céljára szolgáló épületet, amely fűtőberendezésének vagy kombinált fűtő- és szellőztető-berendezésének névleges teljesítménye 290 kW-nál nagyobb, 2024. december 31-ig épületautomatizálásra és -vezérlésre szolgáló rendszerrel kell(ett) ellátni, mégpedig a következők szerint:
1. Az épületet digitális energiafelügyeleti rendszerrel kell felszerelni, amellyel
a) minden fő energiahordozó, valamint minden épületgépészeti rendszer fogyasztásának folyamatos felügyelete, jegyzőkönyvezése és analizálása elvégezhető legyen,
b) a kinyert adatok egy járatos és szabadon konfigurálható porton keresztül hozzáférhetőek legyenek, hogy a kiértékelések cég- és gyártófüggetlen módon megtörténhessenek.
c) az épületgépészeti rendszerek hatékonyságveszteségei felismerhetők legyenek, és
d) a berendezésért vagy az épületgépészeti menedzsmentért felelős személy az energiahatékonyság lehetséges javítási lehetőségeiről informálható legyen. Ezen túlmenően meg kell nevezni vagy meg kell bízni az épület energiamenedzsmentjéért felelős személyt vagy vállalatot, aki az energetikailag optimalizált épületüzem lehetőségeit az üzemeltetés során analizálni tudja és ki tudja használni.
2. Az új építésű, nem lakás céljára szolgáló épületet
a) a DIN V 18599-11:2018-09 szerinti „B” automatizálási fokkal vagy annál jobbal kell felszerelni,
b) üzembehelyezési eljárással kell átadni, az optimális üzemvitel céljából el kell végezni az épületgépészeti berendezések beszabályozását is. Az épületautomatizálási rendszer kialakításánál biztosítani kell azt, hogy a rendszer tegye lehetővé a kommunikációt az egymással összekötött épületgépészeti rendszerek és az épületen belüli más alkalmazások között, és hogy együtt legyen üzemeltethető más típusú épületgépészeti rendszerekkel még különböző gyártóspecifikus technológiák és készülékek esetén is. A műszaki üzembehelyezési eljárás foglaljon magába legalább egy fűtési szezont a hőtermelő berendezések esetén, és legalább egy hűtési szezont a hűtőberendezések esetén.
3. Azokban a nem lakás céljára szolgáló épületekben, amelyekben egy DIN V 18599-11:2018-09 szabványnak megfelelő vagy annál többet tudó épületautomatizálási rendszer üzemel, akkor 2024. december 31-ig lehetővé kell(ett) tenni a kommunikációt az egymással összekötött épületgépészeti rendszerek és az épületen belüli más alkalmazások között, valamint biztosítani kell azt, hogy ezek a rendszerek más típusú épületgépészeti rendszerekkel közösen legyenek üzemeltethetők, még különböző gyártóspecifikus technológiák és készülékek esetén is.
GModG 2026: Ezen a területen egyértelmű szigorítás történik. A kötelezettségi küszöb 290 kW-ról 70 kW-ra csökken, és már nemcsak a fűtési, hanem a légkondicionáló, valamint a kombinált klíma- és szellőzőrendszerek névleges teljesítménye is számít. A 70 kW feletti nem lakóépületeket 2029 végéig épületautomatizálási és -vezérlési rendszerrel kell felszerelni, kivéve a műszakilag lehetetlen vagy gazdaságilag vállalhatatlan eseteket. Az új épületautomatizálási rendszernek a fogyasztás felügyeletén túl követelményértékeket kell képeznie, fel kell ismernie a hatékonyságromlást, tájékoztatnia kell az üzemeltetőt, és felügyelnie kell a helyiségklíma minőségét. Új épületnél 290 kW felett legalább B, 70 kW felett legalább C automatizálási fok szükséges a DIN/TS 18599-11:2025-10 szerint. A 70 kW feletti nem lakóépületekben 2029 végéig megfelelően zónázott, jelenlét-érzékelős automatikus világításvezérlés is kötelező.
Rendeletalkotási felhatalmazás a hűtőközegek elektromos hőszivattyúkban és hőszivattyús hibrid fűtési rendszerekben való használatával kapcsolatban
A szövetségi kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Szövetségi Tanács egyetértésével törvényi rendelettel előírja a természetes hűtőközegek használatát az épületekbe telepített elektromos hőszivattyúkban és hőszivattyús hibrid fűtési rendszerekben. A megengedett hűtőközegeket a törvényi rendeletben meg kell határozni. Szükség esetén kivételek állapíthatók meg azokra az esetekre, amikor biztonsági okokból nem használhatók gyúlékony természetes hűtőközegek.
GModG 2026: A GModG módosító szövegében a korábbi, természetes hűtőközegek kötelező alkalmazására vonatkozó külön felhatalmazás nem jelenik meg változatlan formában; a GEG vonatkozó 71–73. §-ai hatályukat vesztik.
A legfontosabb új szabályozási tartalmak a GModG-ben a GEG-hez képest
Zöldgáz- és zöldtüzelőolaj-kvóta előkészítése
Az új törvény a szövetségi kormány számára előírja egy külön kvótatörvény előkészítését. Ennek célja, hogy a gáz, olaj és folyékony gáz épületfűtési célú forgalmazói 2045-re teljes egészében klímasemleges tüzelőanyagokra térjenek át. Ez nem közvetlen készüléktechnikai előírás, hanem az energiahordozó-ellátás hosszú távú dekarbonizációját alapozza meg.
Kötelező energetikai felzárkóztatás meglévő nem lakóépületeknél
Új, lépcsőzetes felújítási követelményt vezet be a meglévő nem lakóépületekre. A tulajdonosnak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy az éves primerenergia-igény 2030-tól legfeljebb a referenciaépület értékének 3,5-szerese, 2033-tól pedig legfeljebb 2,95-szerese legyen. A szabály több mentességet is tartalmaz, például műszaki lehetetlenség, gazdasági aránytalanság vagy egyes műemlékek esetére.
Életciklusra vetített üvegházhatásúgáz-mérleg
Új kötelezettségként megjelenik az épületek teljes életciklusára vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátás meghatározása. 2028-tól az 1000 m²-nél nagyobb új épületeknél, 2030-tól valamennyi új épületnél számítást kell készíteni az üvegházhatású gáz emissziójára vonatkozóan. Az eredményt külön életciklus-ÜHG-jelentésben kell dokumentálni, amely az energetikai tanúsítványhoz kapcsolódik.
Nulla emissziós új épületek
Új követelmény, hogy 2030-tól minden új épületet nulla emissziós épületként kell megvalósítani. Ennek része a megengedett teljes energiaigény betartása, a megfelelő épületszerkezeti hővédelem és az, hogy az épület helyszínén fosszilis tüzelőanyag felhasználásából ne keletkezzen szén-dioxid-kibocsátás.
A cikkíró hozzászólása a GEG 2024-hez
- A törvény a fűtőberendezések széles választékának alkalmazását teszi lehetővé, bizonyos feltételek teljesülése esetén még a közvetlen elektromos fűtések alkalmazását is megengedi.
- A szilárd biomasszával tüzelő berendezések témájához kapcsolódóan az európai piacokon már régóta kaphatók a törvényben megkövetelt „automatikus adagolású vízteres biomasszakályhák” leginkább szállítócsigával, és mellé épített tüzelőanyag-tárolóval felszerelt pellettüzelésű kandallók formájában, többnyire a
3–10 kW-os teljesítménytartományban. Adott esetben ilyeneket alkalmaznak passzívházak fűtésére és melegvíz-termelésére. Fontos követelmény ezekkel kapcsolatban, hogy a telepítési helyiség és a meleg vizes rendszer felé történő hőleadás aránya 2/8-nál kisebb legyen a telepítési helyiség túlfűtésének elkerülése érdekében.
- A hőszivattyús és napkollektoros hibridfűtéseknek levegő-levegő hőszivattyúk esetén lehet értelme. Alacsony külső hőmérsékletek esetén ezek a hőszivattyúk ugyanis kis hatékonysággal működnek, viszont ilyenkor rendszerint derült az égbolt, így nagy a napsugárzás intenzitása, igaz, hogy a kollektorveszteség is.
- A törvény számos, műszaki jellegű konkrét számadatot, hatérértéket jelöl meg.
- A törvény kitér a hazánkban is élénken tárgyalt olyan feladatokra, mint például a hidraulikai beszabályozás elvégzésének és ellenőrzésének szükségessége.
A cikkíró hozzászólása a GModG 2026-hoz
Összességében a GModG 2026 a fűtési technológiák terén inkább korrekció, mondhatni ráncfelvarrás, mint teljes fordulat: visszavesz a kötelező, egységes 65%-os rendszerből, de megtartja a 2045-ös klímasemlegességi irányt, és ezt fokozatosan bevezetendő tüzelőanyag-kvótákkal érvényesíti. Az automatizálás, az üzembehelyezési menedzsment, a különböző rendszerek együttműködési képessége és a fogyasztási adatok használata területén viszont valódi paradigmaváltás látható. Ezt a paradigmaváltást erősítik a GModG-ben megjelenő új szabályozási tartalmak is. A szakmagyakorló számára a legfontosabb következmény, hogy a megfelelőség egyre kevésbé egyetlen berendezés kiválasztásán, és egyre inkább az épület, az energiahordozó, a szabályozás és a hosszú távú üzemeltetés összehangolásán múlik.
Dr. Vajda József
Fotóillusztráció: AI-tartalom
