Az építőipar 2026 elején továbbra sem mutat élénkülést: a termelés volumene csökkent, miközben a vállalkozói bázis is tovább szűkült. A rövid távú adatok alapján a piac nem lépett új pályára, a kereslet gyenge maradt, és az új belépők száma sem ellensúlyozza a megszűnéseket.
Az ágazat előtt több bizonytalanság is nehezíti az előrelépést: az energiahordozók árának alakulása kiszámíthatatlan, a választások utáni gazdaságpolitikai irányok még nem ismertek, miközben a kereslet is visszafogott maradt.
A választások nyomán ugyanakkor új helyzet alakulhat ki. A Tisza Párt jelentős felhatalmazása új gazdaságpolitikai irányok lehetőségét veti fel, különösen a lakhatás, az energetikai korszerűsítés és a beruházásösztönzés területén. Ezek – különösen az uniós források bevonásával – érdemben befolyásolhatják az építőipari keresletet.
A kérdés azonban nem az, hogy megjelennek-e új programok, hanem az, hogy ezek képesek lesznek-e élénkíteni a jelenleg visszafogott keresletet.
A lakáspiacon már most látszik az enyhülés, miközben az építőipari kapacitások egy része kihasználatlan, így a lakhatási és felújítási programok inkább stabilizáló, mintsem gyors növekedést hozó hatással bírhatnak.
„Az építőipari lejtmenet megállítását és élénkülést hozhatna, ha Magyarország megkapná a neki járó uniós forrást. A befagyasztott forrásból az információink szerint mintegy 2 ezer milliárd Ft-ot építési céllal kellene elkölteni a következő két évben.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
A konkrét intézkedések egyelőre nem ismertek, így a rövid távú folyamatokat továbbra is a meglévő kereslet határozza meg, ami a friss adatokban is jól látszik.
Február: a csökkenő pálya nem tört meg
Februárban a KSH adatai alapján az építőipari termelés már csak minimálisan maradt el az egy évvel korábbitól (–0,4 %), havi szinten pedig emelkedett. A szerkezet azonban továbbra sem egységes: az épületek építése nőtt, miközben az egyéb építmények és a speciális szaképítés teljesítménye visszaesett.
Az új szerződések volumene jelentősen csökkent, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi teljesítmény mögött továbbra sincs erős keresleti utánpótlás. Az év első két hónapjában az ágazat teljesítménye összességében 5,7 %-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A kieső cégek helyére nem jön elég új
Az OPTEN első negyedév cégtrendadatai alapján az építőiparban tovább folytatódott a vállalkozói bázis szűkülése. 2026 márciusára a működő társas vállalkozások száma 57,1 ezerre csökkent, ami közel kétezerrel marad el az egy évvel korábbitól, míg az előző hónaptól mindössze százzal.
A nettó cégdinamika továbbra is negatív: több cég szűnik meg, mint amennyi alakul, miközben az alapítások száma alacsony szinten maradt. A megszűnések döntő része továbbra sem „önkéntes”: márciusban közel 85 %-uk felszámolással vagy kényszertörléssel történt.
Ágazati szinten az épületek építése a leginkább érintett, míg a speciális szaképítés mérsékeltebb visszaesést mutat, így továbbra is stabilabbnak tekinthető.
A cégtrend összességében nem jelez fordulatot: az építőiparban a vállalkozói kör tovább szűkül
„A jelenlegi adatok alapján az építőipar rövid távon nem lépett új pályára: a teljesítmény és a cégtrend egyaránt a visszafogott keresletet tükrözi. Hosszabb távon ugyanakkor az a kérdés, hogy az új gazdaságpolitikai irányok képesek lesznek-e ezen érdemben változtatni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) első negyedéves értéke az építőiparban országosan 18,55 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegye érte el.
Korábban arról írtunk, a KSH szerint az újlakás-építések piaca növekedésnek indult.
Forrás: Opten / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: Canva
