Mottó: „Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
(Antoine de Saint-Exupéry)
Milyen alapkövetelmények vonatkoznak egy műszaki szakértő munkájára és milyen hibákat, melléfogásokat tud elkövetni? Egy konkrét ügy vizsgálatán keresztül mutatjuk be.
A szakértők feladatai
Egy magyarországi, hőszivattyúval felszerelt családi házzal kapcsolatos, a beruházó és a vállalkozók közti vitás ügy megoldására a közjegyző a kirendelt szakértők feladatául azt rendelte, „hogy a következő szakkérdések közül a kompetenciájuk szerinti szakterület körébe tartozó kérdésekben nyilvánítsanak véleményt:
1.) Milyen hiba/hibák miatt púposodik fel a lakóépületben a parketta és ki a felelős érte?
2.) A kiviteli gépészeti tervekben vannak-e tervezési hibák? A kiviteli gépészeti tervek szerint hibamentesen kell működnie a lakóépület fűtési, hűtési és szellőző-rend-szerének?
3.) A hőszivattyús gépház beállításai megfelelőek a hibamentes üzemeltetéshez?
4.) A meleg burkolatok elkészítése megfelelő nedvességtartalomnál készült? Technológiailag megfelelően jártak el? Követett el hibát a kivitelező?
5.) Hogyan lehet a hibát/hibákat javítani?”
A közjegyző – lévén nem építőipari szakember – figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy bármely épületgépészeti rendszer hibátlan működését csak az adott épülettel összefüggésben lehet megítélni. Különösen igaz ez a fűtési rendszerekre, amelyeknél például egy hőtermelő megfelelőségét, vagy konkrétan annak névleges teljesítményének elégséges voltát, csakis az épület hőtechnikai jellemzőinek (hőszigeteltségi állapotának) ismeretében lehet vizsgálni. Vagy másképpen az adott problémával kapcsolatos megoldás útján meg kell tudni fogalmazni a lényeges kérdéseket. Jelen esetben a vizsgált épület tényleges fűtési csúcsteljesítményigénye ellenőrzésére való felhívás a közjegyzői kirendelésben láthatatlan maradt.
A szakértő(k) szakismerete(i) és hozzáállása
Ha a közjegyzőnek nem is, de a szakértőknek fel kellett volna tenniük azokat a kérdéseket, amelyek a közjegyzői kirendelésből hiányoznak, és amelyek elkerülhetetlenek a korrekt szakvélemény elkészítéséhez.
Ehelyett a gépész szakértő a tervezői jogosultság kérdését feszegette, és megemlíti például azt, hogy „a tervdokumentáció nem tartalmazza a víz- csatorna tervdokumentációt, aminek hiánya miatt nem derül ki a helyes nyomvonal, annak megfelelő csővezeték keresztmetszete, a használati melegvíz legionella elleni védelme, a szükséges cirkulációs hálózat kialakítása, a szennyvízvezeték mérete, lejtése, kiszellőzése, a csapadékvízhálózat megfelelő szikkasztása (esetleges újrahasznosítása), stb.” Márpedig ezek vizsgálata nem is volt a feladata, mivel ezen kérdések teljesen irrelevánsak a vita szempontjából.
Másrészt leírja ugyan, hogy az épület „monolit vb. vázas és födémszerkezetű, pórusbeton falazatú, enyhe lejtésű tetővel készült háromszintes lakóépület.”. és szakvéleményében mellékel a padló és födémszerkezetek rétegfelépítését mutató metszetet, de az épület hőveszteségében jelentős szerepet játszó nyílászárók hőtechnikai minőségéről nem esik szó. Hiányolja ugyan, hogy „a tervek nem tartalmazzák a helyiségenkénti hőszükséglet és hőterhelés teljesítményeket”, de a hőszivattyú teljesítménybeli alkalmasságát az épület összteljesítményigénye alapján lehet megítélni, amelyet viszont a műszaki leírás tartalmaz, mégpedig a fűtési hőigényre vonatkozóan 8770 W értékben.
Kevésbé körültekintő szakvéleményében azután a szakértő bátran leírja sommás ítéletét:
„Jelen kialakítás mellett a hőszivattyús gépházat beállítással nem lehet megfelelően üzemképessé tenni.
Az ingatlan hibátlan működéséhez a teljes hőközpont átalakítás szükséges.”
És:
„Az épület alagsori gépházában a hibás koncepció miatt elbontandó
- a SIRAC LSQ05RW típusú csak fűtésre alkalmas hőszivattyú (lásd a 19. képen),
- az energiakulcs (lásd a 19. képen),
- az Altera lakásszellőző berendezés (lásd a 20. képen),
- ERGAS BSH 503 típusú HMV tartály és a
- teljes hőközponton belüli csőhálózat.
Felül kell vizsgálni az ERGAS BSH 503 típusú HMV tartály belső felületvédelmét. Amennyiben a beépített tartályok ilyennel nem rendelkeznek, cseréjük elengedhetetlen.”
Itt önmagával is ellentétbe kerül, mert ha el kell bontani, vagyis használaton kívül kell helyezni a HMV tartályt, akkor mi értelme van annak belső felületvédelme felülvizsgálatának.
Néhány véleménykülönbség – a teljesség igénye nélkül – a gépész szakértő és a gépész kivitelező között
A következőkben néhány releváns és jellemző véleménykülönbséget gyűjtöttünk csokorba a szakértői véleményből és a gépész kivitelező dokumentált ellenvéleményéből.
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye |
| Az energiakulcs szekrény után ugyan szétválasztották az alapvezetéket külön padló- és mennyezeti fűtőkörre, azonban az elágazásnál nincs beépítve váltócsap, amivel irányt lehetne adni, hogy hűtés esetén a mennyezeti csőkígyókba, fűtés esetén pedig a padlófűtési körökbe kerüljön a víz. | A padlófűtés gerincvezetékébe beépítésre került egy zónaszelep, amelyet a tulajdonos vagy a vezérlés automatikusan kezelhet a használati tapasztalatok alapján. Sosem építünk be váltócsapot, nem korlátozzuk az építtetőket arra, hogy kötelezően télen csak padló, nyáron csak mennyezeti hőleadót használhat. Gyakran el is térnek ettől a dogmától és mindkettőt keringtetik hőérzeti okokból, vagy nagyobb teljesítmény elérése érdekében, vagy a magasabb hatékonyság (COP) miatt. |
| A padló- és mennyezetfűtő körnek közös kilépőcsonkja van az energiakulcs szekrényből, így hűtő- és fűtő üzemben mind a hideg- mind a melegvíz bejut a padló- és a mennyezet fűtő körökbe. | A padló és a mennyezeti osztó gömbcsapokkal került szerelésre. Ezeken manuálisan lehet váltani. A megrendelő döntése, hogy akar-e 200 000 Ft-ot költeni PLC-ről vezérelhető zónaszelepekre. Van, aki akar, van, akinek ez nem ér annyit. Mindkét esetet tudjuk kezelni. |
| Tágulási vezetéket a hőtermelő berendezés (hőszivattyú, kazán, stb.) első elzárója elé kell bekötni! A terv szerint a tágulási vezeték a HMV tartály fűtési visszatérő vezetékébe van bekötve A hőszivattyú bekapcsolásakor, amennyiben zárva vannak a hőszivattyú bekötő vezetékeinek gömbcsapjai, úgy a felfűtés során okozhat olyan térfogatnövekedésből adódó nyomásnövekedést, hogy a hőcserélő primer-szekunder oldal közti lemez átszakad és ezáltal a hőszivattyú kompresszorának tönkremenetelét okozza. | A tágulási tartályok jó helyen vannak, a szakértő ismételten nem tudta értelmezni az Energiakulcs® hidraulikáját. A szondaköri tágulási tartály egyben a fűtési oldal tágulási tartálya is! Külön szükséges egy tágulási tartály a HMV hőcserélőnél.A hőszivattyú csonkján 2,5 bar-os biztonsági szelep van beépítve. |
| Hőszivattyús rendszerek elengedhetetlen rendszereleme a fűtési/hűtési puffer-tároló, ami nem lett betervezve. Ezek hiányában a hőszivattyú be- és kikapcsolási gyakorisága olyan nagy lesz, ami a kompresszor meghibásodását okozza. | Alapvetően téves állítás. Nincs minden hőszivattyús rendszerben szükség puffertároló tartályra. A puffertárolók ugyanis az alábbi esetekben szükségesek:- A rendszer pillanatnyi hőigénye és a hőszivattyú teljesítménye jelentősen eltérő, ennek megfelelően a hőszivattyú kompresszorának kapcsolási száma meghaladja a gyártó által javasolt értéket. Egy vízoldalon állandó térfogatárammal jellemezhető hőleadókkal működő rendszer esetében, amelynél jelentős mértékű tömeggel, és így nagyfokú tehetetlenséggel rendelkező hőleadó felület áll rendelkezésre, nem fordulnak elő gyakori kapcsolások.- Amennyiben a rendszerben található egyéb más hőtermelő (pl. vegyestüzelésű kazán, hagyományos gázkazán, stb.), amely illesztése a hidraulikai sajátosságai miatt nem megoldható egyszerűen a hőszivattyúhoz, úgy indokolt lehet puffertartály.- Levegő -víz hőszivattyúk esetében a 0°C közeli környezeti hőmérséklet közelítésével gyakorivá válik a leolvasztási hőigény, amely miatt a gyártók szoktak garanciális feltételként puffertároló tartály alkalmazását előírni. Jelen esetben víz-víz rendszerű hőszivattyús kialakításról van szó, itt nincs szükség leolvasztásra. |
| Jelen kialakítás mellett a hőszivattyús gépházat beállítással nem lehet megfelelően üzemképessé tenni. | Valóban nem, de ez nem a gépészet hibája.A szakértő nem észlelte a legfontosabbat, hogy hibásan van kivitelezve az épületszerkezet. A „jelen kialakítás” fogalmába ugyanis beletartozik az az épület is, amelyet a hőszivattyúnak el kell látnia fűtéssel. |
| Az épület alagsori gépházában a hibás koncepció miatt elbontandó – a SIRAC LSQ05RW típusú csak fűtésre alkalmas hőszivattyú, – az energiakulcs, – az Altera lakásszellőző berendezés, – ERGAS BSH 503 típusú HMV tartály és a – teljes hőközponton belüli csőhálózat. | Elbontandó a gépészet azért, mert a ház hőtechnikai jellemzői elégtelenek?Talán másik hőszivattyú beépítésével megjavul az épület?Szakértő azt javasolja, hogy a jelenlegi 12 kW-os hőszivattyú helyett legyen beépítve egy 20 kW-os hőszivattyú, amihez még 300 méter szonda fúrandó?Ezzel az építtetőt milliós költségekbe verné! |
Alapkövetelmények a műszaki szakértői munkával szemben
A műszaki szakértői munkával, és az annak során készített szakértői véleménnyel szemben a következő három alapkövetelmény fogalmazható meg. A szakértői vélemény legyen:
- pártatlan,
- szakmailag támadhatatlan,
- és bizonyíték-alapú.
Jelen esetben a gépész szakértő ezeknek a feltételeknek kevésbé sem felelt meg.
- Pártatlansága csorbát szenvedett akkor, amikora közjegyző által fel sem tett kérdésekre válaszolt (víz- csatorna tervdokumentáció hiánya, tervezői jogosultság kérdése). Felmerül a gyanú, hogy az itt tett megállapításaival mintha a gépész kivitelezőt akarná rossz színben feltüntetni, mondhatni „cikizni”.
- Szakvéleménye több ponton támadható, amint az a korábban felsorolt véleménykülönbségek alapján látható.
- Szakvéleménye nélkülözi a bizonyítékokkal (leginkább az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőinek mérésekkel) való, vagy az U-értékek rétegfelépítés alapján való számításos alátámasztását.
Ez utóbbit, vagyis a külső fal hőátbocsátási tényezőjének mérését egyébként a gépész kivitelező elvégezte, és rendkívül rossz értéket (U=1.200 W/m2K-t) mért.(lásd kép). A létesítéskor érvényes 7/2006 TNM rendelet homlokzati falakra U=0,24 W/m2K követelményértéket ír elő, tehát a mért érték ennek többszöröse.
A műszaki szakértő munkájával kapcsolatban fontos továbbá, hogy nem igazságot szolgáltat, hanem tényeket állapít meg, és rendezi azokat, miközben különbséget tesz a megállapítható, a valószínűsíthető és a nem megállapítható dolgok között. A szakértőnek kerülnie kell a szerepkonfliktust, vagyis nem szabad átmennie érdekérvényesítő (pl. ügyvédi) szerepbe. Másképpen, a szakértői véleménye ugyanaz kell legyen, bárki is fizeti a díját. Néhány példaszerű mondat más szakértői véleményekből a korrekt szakértői megállapításokra:
- A rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszíni szemle alapján…
- A jelenség oka egyértelműen nem állapítható meg, mert…
- A megállapítás a [mérés/fotó/jegyzőkönyv] alapján készült.
- A megoldás megfelelősége a következő követelményekhez mérten értékelhető: …
A jelen cikkben tárgyalt szakvéleményben éppen az előző mondatban leírtak sikkadtak el, vagyis a beépített hőszivattyú megfelelősége nem került összevetésre az épület fűtési teljesítményigényével.
A cikk a rendelkezésemre bocsátott „Egyesített igazságügyi szakértői vélemény”, és a gépész kivitelező által készített, a vitás esetre vonatkozó „Hőszivattyús rendszer mérési jegyzőkönyv” című dokumentum felhasználásával készült.
Dr. Vajda József
A hőszivattyú telepítését végző kivitelező hozzászólása
Hőszivattyús családi házak első fűtési idénye olykor botrányos helyzetet teremt. Cirkó földgázkazánnal fűtött épületeknél ez rejtve marad, mert akár 3-400 %-os teljesítménytöbblet áll rendelkezésre.
Geotermikus hőszivattyú esetén elképzelhetetlen, hogy ekkora tartalékkal tervezzen bárki is, hiszen a többlet-szondák létesítése, valamit a nagyobb gépteljesítmény drámai költség növekedést okozna. Nem egy olyan esettel találkoztam, amikor a megrendelő, és a kivitelezésben részvevő felek az esetleges fűtési problémákért a hőszivattyús rendszert okolták, hiszen a hőszivattyú beüzemelés az utolsó események egyike, ekkorra már a többi kivitelező árkon-bokron túl van, másik helyszínen dolgoznak. A kiindulási helyzet ilyen esetben mindig az, hogy biztosan a hőszivattyú a hibás, esetleg a szondák…
Kellő szakismerettel ezek a feltevések gyorsan kizárhatóak, de kitől fogadja el az építtető a szakvéleményt? A projekt résztvevőjeként nincsen hitelünk, ilyenkor következik a hatósági törvényszéki szakértő igénybevétele.
De mi van akkor, ha a szakértőnek nem erőssége a hőszivattyús szakterület, és hibásan szakért? Egy ilyen esetbe enged bepillantást ez az írás.
Felmerül több kérdés, a legkézenfekvőbb jogi természetű: mekkora az anyagi felelőssége a szakértőnek ebben az esetben, ha a rendszer 3,5 éve működik folyamatos túlterhelés mellett. A talajszondák tömedékelése rövidesen kifagy és megrepedezik, ettől kezdve a hatékonyságuk egyre csökken.
Akkor majd a szondarendszert kell kidobni!
A tárgyalt esetben az épület szigetelési hibái ugyanis a mai napig nem kerültek kijavításra, köszönhetően a szakértőt kirendelt, félretájékoztatott közjegyzőnek és az ingatlan tulajdonosnak!
Kardos-Kunszt Ferenc
