Így nem elég a támogatási keret, és egyelőre több a kérdőjel, mint a bizonyosság.
A G7 szerint logikus irány a „napelemes klíma”: nyáron meleg van, sokat süt a nap, így adja magát, hogy a légkondicionálót közvetlenül a tetőn termelt áramról működtessük. Cikkükben három-négy éves megtérüléssel számolnak, ami első ránézésre kifejezetten kedvezőnek tűnik. Magyar sajátosság azonban, hogy azok a háztartások, amelyeknek ideális lehetne egy ilyen megoldás (kisebb, alacsony rezsijű társasházi lakások), sokszor nem is számolnak megtérülésben, és nem érzik magukat olyan helyzetben, hogy több százezer forintos felárat fizessenek egy légkondiért.
A G7 cikke ugyanakkor nem érinti a szabályozási környezetet. Nagyon valószínű, hogy a szolgáltatók el fogják várni a berendezések regisztrálását, bejelentését, hiszen hálózatra termelő vagy ahhoz kapcsolódó rendszerről van szó. Az is szakmai aggály, hogy amikor a klímát nem használják – márpedig az évnek vannak ilyen, akár hosszabb időszakai is –, a teljes rendszer veszteséget okozhat, mert a napelemek által termelt energia ilyenkor egyszerűen veszendőbe megy.
A szakemberek szerint technológiailag valóban érdekes és bizonyos esetekben jó megoldás lehet a napelemes klíma, de ma még kevés a tapasztalat és az információ ahhoz, hogy ezt az összekapcsolást általánosan üdvözítő iránynak lehessen tekinteni.
További részletek az árnövekedés okairól, szállítási határidők növekedéséről ide kattintva olvasható el.
Kiemelt kép: épületgépész.hu
