Sarusi-Molnár Andrea (ügyvezető igazgató, Altherm Kft.) előadásának összefoglalója a szeptemberi XIII. Megújuló Energia Szakmai Napról.
Az előadó, Sarusi-Molnár Andrea megjegyezte, hogy a biomassza jelenleg a megújuló energetikán belül kevésbé hangsúlyos szerepet kap.
Kiemelte, hogy
– a megújuló energiaforrások fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ezek évről évre újratermelődnek,
– a megújuló energiák alkalmasak az energiaellátás és energiabiztonság megteremtésére, az energiafüggőség, továbbá a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,
– a megújuló energiák alkalmazása során a lokális energiaigények kielégítésére a helyi adottságok alapján lokális energiahordozók felhasználása történik meg a körforgásos szemlélet jegyében,
– térségenergetika alatt egy adott terület vagy régió energiahelyzetét, energiaforrásait, energiatermelését és -felhasználását értjük.
A megújuló energiaforrások használatának előmozdítására irányuló uniós jogszabályi keretrendszer jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz év során. Hazánkban a biomassza az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, amelynek részaránya a hazai energiaellátásban 2024-ben 17,4% volt. A hazai összes megújuló energiaforrás 63%-a szilárd biomassza. Az adatszolgáltatók jelentéseiből az derül ki, hogy 2024-ben 6,37 millió tonna biomasszát használtunk fel energetikai célra, ami 78,4%-kal több az előző évi mennyiségnél.
A megújuló energia felhasználásának energiahordozók szerinti megoszlását mutatja a 2. ábra PJ-ban és %-ban, a 2022 évre vonatkozóan.
A fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben a biomassza a természetes szénkörforgás része, az égés során felszabaduló szén-dioxidot a növények a növekedésük során elnyelik, így fenntartható energiaellátás jön létre.
A biomassza, ami elsősorban a vidék energiája, olyan növényi és álltati eredetű szerves anyagok összességét jelenti, amelyek energiává alakíthatók. Elsődlegesen ide tartoznak az olyan növényi hulladékok, mint a szalma, a faapríték, a pellet, az ágak és gallyak, az ocsú, a szőlőtörköly stb. Másodlagos energiaforrások a mezőgazdasági melléktermékek, mint a trágya, és az állati alom szalmával keverve. A harmadlagos energiaforrások pedig az élelmiszeripari és egyéb ipari hulladékanyagok, mint például a fehérjék, a vágóhídi maradványok stb. A másodlagos és harmadlagos energiaforrások a biogázüzemek alapanyagául szolgálnak.
A biomasszát főleg fűtésre és HMV-termelésre használjuk, de alkalmas technológiai gőz előállítására és áramtermelésre, valamint üzemanyag-előállításra (bioetanol) is. Az eltüzelhető biomassza hőenergiaként való hasznosításának lehetséges célterületei a következők:
– mezőgazdasági szárítóüzemek,
– állattartó telepek,
– feldolgozó üzemek,
– helyi fűtőművek,
– önkormányzati épületek.
Befejezésül ismertette cége tevékenységét és munkamódszerét, kezdve a probléma feltárásával, és befejezve a megvalósítással. Megemlítette, hogy a T típusú, 125–800 kW-os biomassza-tüzelésű kazánjaikkal saját gazdálkodásból származó szalma eltüzelése esetén a beruházók akár 80-90%-os energiaköltség-megtakarítást érhetnek el a földgáztüzeléssel szemben. A dán licenc alapján tervezett berendezéseikkel pedig akár 60%-os nedvességtartalmú tüzelőanyag (pl. szőlőtörköly) is eltüzelhető.
